Mi az az ingerlés?
Az orvostudományban az ingerlés terápiás koncepció a krónikus fáradtság szindróma (más néven myalgiás encephalomyelitis/krónikus fáradtság szindróma, ME/CFS), de a hosszú Covid esetében is. A súlyosan érintettek már nem tudnak megbirkózni a mindennapokkal, sőt a kevésbé súlyosan érintettek teljesítménye is csökken.
Az ingerlés célja, hogy megőrizze az érintettek energiaforrásait, és elkerülje a mindenféle túlterhelést: fizikai, mentális és érzelmi.
Lépés hosszú Covid
Az ME/CFS elsősorban vírusfertőzések, például mononukleózis eredményeként ismert. A fáradtság fő tünete jelenleg világszerte gyakrabban jelentkezik, mivel ez a Long Covid egyik legsúlyosabb másodlagos betegsége. A legvalószínűbb ok a károsodott immunválasz, amely az autonóm idegrendszer, az érrendszeri szabályozás és az energia-anyagcsere zavarához vezet.
Stressz intolerancia
A fáradt emberek gyakran szenvednek a testmozgás-intolerancia jelenségétől. Még kisebb megerőltetés is túlterhelheti őket. Az eredmény úgynevezett terhelés utáni rossz közérzet, más néven „összeomlás”. Ez a tünetek drasztikus súlyosbodásával, sőt teljes cselekvőképtelenséggel jár együtt. Az érintett állapotát is tartósan ronthatja.
Lépés: könnyedséggel kerülje el az ütközést
A krónikus fáradtság egy hibás akkumulátor állapotához hasonlítható, amelyet már nem lehet teljesen feltölteni. Fontos, hogy ne használjuk fel teljesen az energiatartalékokat. Minden teljes „kisütés” tovább károsítja a hibás akkumulátort. Ha az érintettek pihennek, újratöltik az akkumulátort.
Az ingerlés mint terápia
Az ingerlés segít az érintetteknek megtalálni a személyes egyensúlyt a pihenés és az aktiválás között, és így csökkentheti a balesetek számát és súlyosságát. Az ingerlés stabilizálja a betegeket, és így megakadályozza állapotuk további romlását.
Ha az ingerlést a lehető legkorábban és következetesen alkalmazzák, nagyobb az esélye annak, hogy az állapot javul, vagy akár teljesen meggyógyul.
Az ingerlés azt is lehetővé teszi az érintettek számára, hogy bizonyos mértékig visszanyerjék az irányítást állapotuk felett. Ez erősíti lelki állapotukat és segít elfogadni a jelenlegi helyzetet.
Azok a stratégiák, amelyek más fáradtsági jelenségek esetén is hasznosak lehetnek, és aktívabbá teszik a betegeket, nagyon kockázatosak a fáradtsággal: nem csak rövid távon, hanem tartósan is romolhatják a beteg állapotát. Ez nagymértékben befolyásolja a teljesítményt és az életminőséget.
Hogyan működik az ingerlés?
Ismerje fel a határokat: Annak érdekében, hogy ne terhelje túl magát, az érintetteknek fejleszteniük kell jelenlegi korlátaikat. Ezek négy területre vonatkoznak: fizikai, mentális/kognitív, szociális és érzelmi tevékenység.
Az ingerlés központi üzenete, hogy hallgass a saját testedre. Ha egy tevékenység után romlást észlel, ezt a jövőben kerülje. Ha már a tevékenység közben kimerültnek érzi magát, szakítsa meg azt. Ez vonatkozik az érzelmileg megterhelő helyzetekre is!
Tartson pihenőidőt, tervezzen puffereket: A CFS-ben szenvedőknek gondoskodniuk kell az energiaszintjükről. A pihenőidő nagyon fontos az Ön számára. Időnként újra kell tölteni az akkumulátorokat. Ezért tervezzen rendszeres szüneteket a napi rutinjába, és következetesen tartsa be azokat. Ily módon felhalmozódik az energiaforrások, amelyek pufferként működnek és megakadályozzák a túlterhelést. Ha különleges tevékenységeket tervez, pihenjen előtte és utána. Ügyeljen a kimerültség jeleire is, és ellensúlyozza azokat spontán gyógyulási szünetekkel.
Félerővel lovagolni: Az ingerlés kontextusában hatékony stratégia az, ha kevesebbet vállal, mint amennyit a saját ereje jelenleg megenged. Sok szenvedő arról számol be, hogy akkor a legstabilabb, ha csak 50 százalékát teszi meg annak, amire valójában képes. Ily módon az akkumulátor soha nem merül ki teljesen.
Relaxáljon célzottan: Az olyan relaxációs technikák, mint az autogén tréning vagy a meditáció mentális megkönnyebbülést nyújthatnak. A gyakorlók mély ellazulást találnak. Ezért nagyon hasznos lehet a CFS-ben szenvedők számára egy megfelelő technika elsajátítása.
Fogadja el a jelenlegi korlátozásokat: A CFS megfosztja az érintetteket attól az élettől, amihez hozzászoktak. Vannak, akik már nem tudják folytatni hivatásukat, vagy teljesítményükben erősen korlátozottak. Sok olyan dolog, amit korábban szívesen csinált, mint például a hobbi, a barátokkal való találkozás, a családi tevékenységek vagy a sport, már nem, vagy csak korlátozottan lehetséges. Ezt a veszteséget elfogadni nem könnyű, de szükséges (legalábbis egyelőre) ahhoz, hogy az új keretek között a lehető legjobban szervezze meg életét.
Kommunikálja a határokat: Tájékoztassa a körülötte lévőket a helyzetéről. Magyarázza el, miért nem tud már olyan aktív lenni, mint korábban, miért kell néha rövid időn belül lemondania a találkozókat, és hogy ha összeszedi magát, és ösztönei ellenére aktívvá válik, az rontja állapotát. Embertársaid csak így alakíthatják ki a szükséges megértést és támogathatják Önt.
Delegáljon és fogadjon segítséget: Próbálja meg csökkenteni erejét fontos dolgokra és olyan dolgokra fordítani, amelyek jót tesznek Önnek. Ehhez adjunk át minél több feladatot: házimunka, adóbevallás, ügyintézés.
A pulzusszám figyelése az ingerlés részeként
Az ingerlés során a betegeknek nagyon jó érzést kell kialakítaniuk a személyes edzési határértékükhöz képest. Sokan ezt nehéznek találják, különösen az elején.
Ebben segíthetnek a beépített pulzusmérővel ellátott fitneszórák. Ezek folyamatosan regisztrálják a pulzust, és segíthetnek a CFS-ben szenvedőknek a magasabb stresszszint időben történő felismerésében. Válasszon olyan eszközt, amely bizonyos pulzustartományok túllépése esetén figyelmeztető funkciót kínál.
Az orvosok két megközelítést javasolnak a referenciaérték meghatározásához:
- Az életkor alapján a képlet (220 – életkor) x 0.6 = referenciaérték szívverés per percben (bpm) érvényes. Egy 40 éves embernél ez maximum (220-40) x 0.6 = 108 ütés/perc értéket jelent.
- Hét napon át fekve mért átlagos nyugalmi pulzusszám alapján: nyugalmi pulzus + 15. 70-es nyugalmi pulzusszám mellett tehát az irányérték 85 bpm lenne.
Különösen ez utóbbi nagyon alacsony érték. A cél azonban az impulzustartomány fokozatos szélesítése. Ha a betegnél hét egymást követő napon nem jelentkeznek a tünetek, és nem jelentkeznek további tünetek, a megadott maximális pulzusszám fokozatosan és lassan növelhető.
Mi az a megerőltetés utáni rossz közérzet?
A megerőltetés utáni rossz közérzet nem hasonlítható össze az egészséges emberek által tapasztalt normál kimerültséggel a fizikai vagy mentális stressz után. Erőfeszítés utáni rosszullét esetén az érintettek tünetei drámaian romlanak.
A betegek stressz határai személyenként nagyon eltérőek. Bár egy ember megbirkózik egy sétával, a beszélgetés vagy a fogmosás túl sok a súlyosan érintett betegek számára, és balesetet okoz. Ezért elengedhetetlen az egyéni személyes korlátok hangoztatása.
