Kötelező ellenőrzés

  • Hamutartó
  • Ajtózár
  • Elektromos készülékek (vasalók stb.)
  • Gáz / víz csapok
  • Ismétlődő kontroll gondolatok vagy ismétlődő kontroll viselkedés.
  • Az érintettek részben rájönnek, hogy kontroll gondolataik vagy kontroll viselkedésük nem megfelelő és túlzott.
  • A kontroll gondolatok és a kontroll viselkedés jelentős károsodást jelentenek az érintett személyek életében, és terhelésként tapasztalhatók.

A lakosság körülbelül 2.5% -a fejlődik ki OCD életük során. A kontroll kényszere az egyik leggyakoribb rögeszmés-kényszeres betegség.

A kezdetének ideje OCD nagyon változó. Az óvodás kortól a középkorú felnőttkorig a kényszer ismétlődhet, az érintett felnőtt betegek többsége beszámolt arról, hogy gyermekként vagy serdülőként kényszereket tapasztalt. A kontroll kényszerek férfiaknál gyakoribbak, mint nőknél.

A legtöbb esetben a kontroll kényszer 18 és 19 év közötti férfiaknál jelentkezik, és csak nagyon lassan alakul ki. A legtöbb esetben szabványosított kérdőívet használnak annak megállapítására, hogy fennáll-e egy rögeszmés-kényszeres rendellenesség, ebben az esetben kontroll-kényszer. A COOPER LOI (Leyton Obsessional Inventory) a számos alkalmas kérdőív egyike.

A benne található kérdések segítségével a rögeszmés-kényszeres rendellenesség különböző formái tesztelhetők, beleértve a kontroll kényszert is. A kérdőív előnye a súlyosság pontos osztályozása OCD. A kérdőívek mellett a rögeszmés-kényszeres rendellenességek kezelésében nagyon gyakran viselkedési teszteket alkalmaznak.

Ellenőrzési kényszer esetén olyan helyzetek sorozatát állítanák össze, amelyekben az érintett személy általában kontroll gondolatokat vagy kontroll viselkedést tapasztal. Ezután az érintett személynek kell elvégeznie a különböző helyzeteket. E folyamat során információkat gyűjtenek többek között a helyzet szubjektív értékeléséről és az érintett személy vegetatív tüneteiről.

Ha a kontroll kényszerét, ha szükséges, nem kezelik, krónikus lefolyás léphet fel. Egy ilyen tanfolyamon belül a csak nagyon enyhe kényszeres tünetekkel járó fázisok gyakran váltakoznak az erősen hangsúlyos és stresszes kényszeres jellemzőkkel rendelkező fázisokkal. Krónikus lefolyás esetén nem valószínű, hogy a kontroll kényszere orvosi kezelés nélkül teljesen megszűnik.

Mint a rögeszmés-kényszeres rendellenesség más formáihoz, például a mosási kényszer, az ellenőrzési kényszer következményei nagyon súlyosak lehetnek. A tünetek gyakran nagyon korlátozzák az érintett személyt munkájában és társadalmi környezetében. A rögeszmés-kényszeres betegség további következményei lehetnek többek között.

  • Kényelmetlenség
  • Elalvási nehézség
  • félelmek
  • Aggodalom
  • Tehetetlenség érzése (a korlátok ellen)

A rögeszmés gondolatokat mentális konfrontációs módszerrel lehet kezelni. Az érintett feladata, hogy minél tovább foglalkozzon a rögeszmés gondolatokkal, amíg a velük kapcsolatos félelmek el nem tűnnek. Egy másik lehetőség a kognitív szerkezetátalakítás.

Az érintettnek fel kell mérnie annak a helyzetnek a valószínűségét, amelytől fél. A rögeszmés gondolatok ilyen kezelésének arra kell késztetnie az érintettet, hogy félelmei túlzottak és nem megfelelőek. A kényszerítő magatartás konfrontációs eljárással is kezelhető.

Az érintett személy közvetlenül belemegy a féltett helyzetbe, és ott marad, amíg már nem érez félelmet vagy nyugtalanságot. Bizonyos esetekben a rögeszmés-kényszeres rendellenességeket, például a kontroll kényszerét, súlyosságuktól függően gyógyszeres kezeléssel lehet kezelni. Az érintettek 70% -a azonban sikeresen reagál a pszichológiai kezelésre, mivel ennek hosszú távú hatása lehet.