Kutyaharapás: rövid áttekintés
- Mi a teendő kutyaharapás esetén? Elsősegélynyújtás: Tisztítsa meg, fertőtlenítse és zárja le a sebet (pl. gipsszel). Az erősen vérző harapott sebre csíramentes, steril anyagot (pl. steril borogatást) nyomjunk, és szükség esetén nyomókötést helyezzünk rá.
- Kutyaharapás veszélyei: súlyos bőr- és izomsérülések, idegsérülések (néha utólagos érzékszervi zavarokkal), érsérülések (néha veszélyes vérvesztéssel), csontsérülések, sebfertőzés, csúnya hegek kialakulása.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Elvileg minden harapott sebet orvosnak meg kell vizsgálnia és szükség esetén kezelnie kell (főleg erős vérzés esetén).
Figyelem!
- Még a kis harapott sebek is elfertőződhetnek. A legrosszabb esetben életveszélyes tetanusz vagy veszettség fertőzés alakul ki!
- Erősen vérző kutyaharapásos seb esetén az első kezelést követően a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni, vagy a sürgősségi orvost hívni!
Kutyaharapás: Mit tegyünk?
Ha (akaratlanul) irritál vagy megijeszt egy kutyát, az gyorsan elpattanhat. Néha csak a bőr felületesen karcolódik. Lekerekített fogaival és erőteljes állkapcsainak izmaival azonban a kutya súlyos szöveti sérüléseket is okozhat az áldozaton.
Általában a következő elsősegélynyújtási intézkedések javasoltak könnyebb harapás esetén:
- Tisztítsa meg a sebet: a harapott sebet óvatosan, de alaposan tisztítsa meg langyos vízzel és szappannal, amint erősen eláll a vérzés.
- Sebfertőtlenítés: Használjon megfelelő sebfertőtlenítőt a kutyaharapás sebének fertőtlenítéséhez, ha rendelkezésre áll.
- Fedő seb: Kisebb harapás esetén elegendő egy sebtapasz. A nagyobb harapott sebet viszont le kell fedni steril betéttel vagy gézborogatással.
- Irány az orvos!
Erős vérzéssel járó harapott seb esetén a következő elsősegélynyújtási intézkedéseket kell tennie:
- Vérzés leállítása: A harapott sebre vagy a sebbe nyomjon egy lehetőleg csíramentes puha anyagot (pl. steril borogatást).
- Ha a vérzés különösen erős, nyomókötést kell alkalmazni.
- Azonnal vigye a beteget orvoshoz, vagy értesítse a mentőket (112) – különösen, ha a vérzést nem lehet elállítani!
Kutyaharapás: kockázatok
A kutyaharapás különféle kockázatokat rejt magában: egyrészt sok szövet sérülhetett meg, például izmok, idegek, erek és csontok. Másodszor, a behatoló baktériumok (különösen a kutyanyálból) sebfertőzést okozhatnak.
Szövetkárosodás
A kutyaharapás különböző mértékű szövetkárosodást okozhat. Enyhe esetekben gyakran csak a bőr felszíni rétege (epidermisz) sérül meg.
Ezenkívül egy mély kutyaharapás a bőrön és az izomszöveten kívül idegeket, ereket, sőt néha csontokat is megsérthet. Az idegsérülések idegi elégtelenséghez (érzékelési zavarokhoz) vezethetnek. Ez például azt jelentheti, hogy az érintett területen a tapintásérzet a jövőben nem lesz olyan jó, mint korábban.
Érsérülések esetén a kiáramló vér felhalmozódhat egy alig nyújtható izomtárcsában (= fasciával körülvett izomcsoport). A terület megduzzad és nagyon fájdalmas. Az orvosok ezt kompartment szindrómának nevezik. További következményként izomgyengeség és idegi elégtelenség alakulhat ki.
Csecsemőknél és kisgyermekeknél a kutyaharapás gyakran különösen rossz következményekkel jár: az állat még könnyebben megharaphat vagy letéphet bennük a teljes testrészeket (pl. fül, kéz vagy akár az egész fej), mint idősebb gyermekeknél és felnőtteknél.
Kutyaharapás fertőzés
A megharapott személy bőrflórájából származó baktériumok, valamint a környezeti baktériumok is megfertőzhetik a harapott sebet. Ez azonban ritkábban fordul elő, mint a kutya nyálából származó baktériumok által okozott sebfertőzés.
A fertőzött harapott sebet a seb körül terjedő duzzanatról és bőrpírról ismerheti fel.
Kutatások szerint az összes kutyaharapás 25-XNUMX százaléka okoz sebfertőzést. A kutyaharapás okozta sebfertőzés valószínűsége eseti alapon több tényezőtől függ. Ezek tartalmazzák:
- A harapott seb szennyezettségének típusa és mértéke.
- a szövetpusztulás mértéke
- az egyéni betegprofil, pl. a fertőzések fokozott kockázata kisgyermekeknél, időseknél és legyengült immunrendszerben (pl. cukorbetegség, HIV, rák vagy kortizonkezelés eredményeként)
- érintett testtáj (a kézen, lábon, az arcon és a nemi szerveken a kutyaharapás különösen gyakran vezet sebfertőzéshez)
Néhány sebfertőzés lokalizált marad. Az is előfordulhat azonban, hogy a kórokozók más szövetekre, szervekre is átterjednek. Ennek lehetséges következményei például a következők:
- Flegmon: Ez a gyulladás átterjedése a környező szövetekre.
- Tályog: genny felhalmozódása az üregben, amelyet a szövetek gyulladással összefüggő olvadása okoz
- Ízületi empiéma: genny felhalmozódása az ízületi térben (a kutyaharapás fertőzésének a szomszédos ízületre való átterjedése miatt)
- Egy egész ízület gyulladása (ízületi gyulladás): Ez azonban ritkán fordul elő kutyaharapás fertőzés esetén.
- a fertőzés szórványos átterjedése más szervekre, ami például csontvelő-gyulladáshoz (osteomyelitis), agyhártyagyulladáshoz vagy gennyfelhalmozódáshoz vezethet a májban, a tüdőben vagy az agyban.
Kutyaharapás: Mikor forduljunk orvoshoz?
Kutyaharapásos seb esetén mindig tanácsos orvoshoz fordulni. Még akkor is, ha a kutya hegyes fogaival csak apró sebeket hagyott a bőrön, ezek nagyon mélyre nyúlhatnak, ami növeli a sebfertőzés kockázatát.
A kutya nyálából ugyanis a kórokozók mélyen behatolhatnak a szövetbe és gyulladást okozhatnak, miközben a kis belépési pont sebszélei gyorsan összetapadnak a bőr felső rétegeiben, így a további sebkezelés látszólag feleslegessé válik.
Ezért a kis harapott sebek általában veszélyesebbek, mint a nagy harapású sebek, amelyek gyakran erősen véreznek és lassabban záródnak.
Kutyaharapás esetén is tanácsos orvoshoz menni, mert a betegnek tetanusz vagy veszettség elleni védőoltásra lehet szüksége. Ezeket a védőoltásokat a lehető leghamarabb be kell adni, mert mindkét betegség életveszélyessé válhat.
Kutyaharapás: orvosi vizsgálatok
Mindenekelőtt az orvos a beteg kórtörténetét (anamnézist) veszi fel a pácienssel vagy a szülőkkel folytatott beszélgetés során (kutyaharapás esetén). A lehetséges kérdések a következők:
- Hol és mikor haraptak meg téged (vagy gyermekedet)?
- Változott a seb megjelenése a kutyaharapás óta? Ha igen, hogyan (duzzanat, bőrpír, gennyképződés stb.)?
- Volt vagy van láz?
- Van-e egyéb tünet, például zsibbadás a harapott seb területén, vagy az érintett testrész mozgási problémái?
- Vannak-e már meglévő állapotok (például cukorbetegség)?
- Szed Ön (vagy gyermeke) valamilyen gyógyszert (pl. kortizont vagy más olyan készítményt, amely elnyomja az immunrendszert)?
Ha nem a saját kutyájáról van szó, lehetőleg a kutya gazdájától szerezze be ezeket az információkat, és adja át az orvosnak.
Fizikális vizsgálat
Az anamnézis interjú után fizikális vizsgálat következik: az orvos alaposan megvizsgálja a kutyaharapás sebet. Megvizsgálja, hogy mennyi szövet sérült, mennyire szennyezett a seb, és vannak-e gyulladásra utaló jelek (például duzzanat, bőrpír, hipertermia, gennyképződés).
Fényképeket készíthet a kutyaharapásról (dokumentáció céljából).
Ha a kutya megharapja a karját vagy a lábát, az orvos az érintett végtag (például könyök- vagy térdízület) mozgékonyságát is ellenőrzi. Az izomerőt, a reflexeket, valamint a bőr tapintását (érzékenységét) is tesztelik. Ily módon az izmok, inak vagy idegek bármilyen károsodása kimutatható.
Vérvizsgálat
Például kutyaharapás gyulladása esetén a különböző gyulladásos paraméterek emelkednek a vérben, mint például a fehérvérsejtek (leukociták) és a C-reaktív fehérje (CRP).
Kutya harapott seb tampon
Az orvos tampont vesz a harapott sebből, vagy mintákat vesz a sebváladékból a laboratóriumi részletesebb elemzéshez. Ott ellenőrzik, hogy a kutyaharapás fertőzés lehetséges kórokozói tenyészthetők-e a mintaanyagban. Ha igen, az orvos megfelelő gyógyszert írhat fel a betegnek a kórokozók ellen.
Leképezés
Ha felmerül a gyanú, hogy csontszövet is megsérült a kutyaharapás során, egy röntgenvizsgálat adhat egyértelműséget. Ha a kutya az arcot vagy a koponyát harapja, az orvos általában számítógépes tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI) rendel.
Kutyaharapás: Kezelés az orvos által
A kutyaharapás sebének orvosi kezelése attól függ, hogy az állat melyik testrészét harapta meg, és milyen kiterjedt a sérülés. A sebkezelés általános intézkedései a következők:
- A harapott seb tisztítása (pl. 1%-os szerves jód oldattal)
- Seböblítés sóoldattal
- Debridement (szakadt, zúzott és elhalt sebszövet kivágása)
- Elsődleges sebellátás: közvetlen sebzárás gipsszel, szövetragasztóval, kapcsokkal vagy varrattal. Ezt a néhány óránál nem régebbi, szövődménymentes harapás sebek esetén végezzük.
- Másodlagos sebkezelés: A kutyaharapott seb kezdetben nyitva marad (néha napokig), és többször megtisztítják, mielőtt véglegesen lezárják (pl. varrással). Ez szükséges nagy és/vagy tátongó sebek, valamint fertőzött sebek esetén.
- Szükség esetén a sérült testrész immobilizálása (különösen sebfertőzés esetén).
Egyes esetekben az orvos antibiotikumot ad a betegnek a bakteriális sebfertőzés megelőzésére. Ez helyénvaló lehet például friss, mély harapott sebek, valamint a kritikus testtájékon (kéz, láb, ízületekhez közeli területek, arc, nemi szervek) harapott sebek esetén.
A fokozott fertőzésveszélyes betegek (például cukorbetegek) és az implantátummal rendelkezők (pl. műszívbillentyű) gyakran kapnak antibiotikumot megelőző intézkedésként kutyaharapás után.
Ha már létezik bakteriális sebfertőzés, minden esetben antibiotikumot alkalmaznak.
A tetanusz elleni oltást az orvos kutyaharapás után adja be, ha hiányzik a védőoltás (pl. az utolsó tetanuszoltás túl régen) vagy ismeretlen oltási állapot.
Veszettség elleni védőoltás akkor szükséges, ha a fertőzés nem zárható ki (pl. elvadult kutya harapása, szokatlanul bizalomgerjesztően vagy agresszíven viselkedő házikutya harapása – veszettség gyanúja!).
Akadályozza meg a kutya harapását
- Soha ne hagyj egyedül egy kutyával gyereket, még akkor sem, ha az egyébként jól nevelt kutyáról van szó. Még játékon kívül is előfordulhat, hogy a kutya hirtelen fenyegetésként és harapásként fogja fel a gyermeket.
- Figyelje meg a kutya figyelmeztető jeleit, például az állat hátrálását, legyének felemelését és fogainak feltárását, morgást, lapított füleket, fodros szőrzetet, felemelt vagy felhúzott farkat.
- Ne zavarja a kutyát evés vagy alvás közben! Ha ennivalót vesz el egy etető kutyától, vagy hirtelen (és durván) megérinti az alvó kutyát, az elpattanhat.
- Legyen különösen óvatos az anyakutyák és kölykeik kezelésekor.
- Ne válassza szét az egymással dulakodó kutyákat. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy részt vesz a verekedésben és megsérül.
- Kerülje a hangos hangok (például ordibálás) kiadását a kutya körül. Az állat fenyegetésként érzékelheti a hangos zajokat, majd felpattanhat.
- Idegen kutyákat csak akkor szabad megérinteni vagy simogatni, ha a gazdi megengedte (ő ismeri legjobban az állatát). Ezenkívül mindig hagyja, hogy a kutya megszagolja, mielőtt hozzáér.
Ha egy idegen kutya közeledik hozzád gazdi nélkül, tartsd be a következő szabályokat, hogy elkerüld a kutyaharapás kockázatát:
- Maradj nyugodt és állj meg!
- Ne essen pánikba és ne kiabáljon!
- Ne bámuljon a kutyára (főleg ne közvetlenül a szemébe)!
- Mondj nemet!" vagy "Menj haza!" vagy hasonló halk hangon.
- A legjobb esetben álljon oldalra az állathoz – a közvetlen összecsapások kutyaharapásra provokálhatják az állatot.
- Várja meg, amíg a kutya elveszti érdeklődését, és elmegy!
Nevelje gyermekét is a helyes kutyatartásra! Különösen nagy valószínűséggel szenvednek kutyaharapást, különösen a kritikus területeken, például a fejen és a nyakon.