Májrák tünetei: késői és gyakran nem specifikus
A májrák korai szakaszában a tünetek ritkák – a betegség hosszú ideig tünetmentes lehet. Az érintettek ezután semmit sem vesznek észre a májban kialakuló daganatból. A májrák első tünetei csak akkor jelentkeznek, ha a daganat továbbhalad. Ráadásul ezek általában nem specifikusak (pl. gyengeség, fáradtság, étvágytalanság), és ezért sok más oka is lehet. Ez az oka annak, hogy a májrákot általában csak akkor fedezik fel, ha nehéz vagy lehetetlen kezelni.
A májrák első tünetei
A májrák első tünetei közé tartozik a gyengeség és a fáradtság érzése: a betegek érezhetően gyorsan kimerülnek a mindennapi életben, az elegendő alvás ellenére folyamatosan fáradtak és csökkent a teljesítőképességük.
Az étvágytalanság és az emésztési panaszok, mint a puffadás, puffadás, székrekedés vagy hasmenés, szintén a májrák jellemző első tünetei. Egyes betegeknél ismeretlen ok miatt emelkedett testhőmérséklet alakul ki, és általános betegségérzetről számolnak be.
A májrák másik gyakori tünete a nem szándékos fogyás: a betegek anélkül fogynak le, hogy ezt életmódváltással (pl. több mozgás, diéta) magyaráznák.
A májrák késői tünetei
A betegség előrehaladott stádiumában májrák tünetek jelentkezhetnek, amelyek a szerv működésének elvesztése miatt következnek be. Ennek az az oka, hogy minél tovább terjed a rosszindulatú daganat, annál több egészséges májszövetet szorul ki – a máj funkcionális kapacitása apad. Tekintettel a szerv számos fontos funkciójára, ennek súlyos következményei vannak:
A betegség előrehaladtával a daganat egyre jobban rontja a máj működését. A bilirubin (a vörösvérpigment hemoglobin bomlásterméke) csökkent kiválasztódása sárgasághoz (icterus) vezethet. Ha a daganat már olyan mértékben megnagyobbodott, hogy a májkapszulának nyomódik, a beteg gyakran érez fájdalmat a jobb felső hasában. A máj csökkent fehérjetermelése vízvisszatartáshoz is vezethet a lábakban és a hasban, és ronthatja a véralvadást.
Sárgaság (icterus)
Májrákban a májsejtek gyakran már nem képesek kellően lebontani a vörös vérfesték bomlástermékét – a sárgásbarnás bilirubint – és az epével kiválasztani. Ezután először a szem fehér részében (sclera), majd később a bőrben és a nyálkahártyákban is lerakódik, sárgássá téve azokat. Az orvosok ezt sárgaságnak nevezik. Ezt gyakran viszketés kíséri – feltehetően azért, mert a bilirubin az érzékeny bőridegek közelében rakódik le, és emiatt irritálja azokat.
Vízvisszatartás
A máj általában számos fontos fehérjét termel. A májrák előrehaladott stádiumában azonban a szerv bizonyos fehérjéket már nem tud elegendő mennyiségben előállítani. Ennek számos következménye van – beleértve a víz felhalmozódását a szövetben (ödéma):
Ennek az az oka, hogy a beteg máj már nem tud elegendő albumint termelni. Ez a fehérje felelős a folyadék megkötéséért az érrendszerben és a vérnyomás fenntartásáért. Ez megakadályozza a folyadék felhalmozódását a szövetben. Azonban a májrák albuminhiánya miatt víz szivárog az érrendszerből a környező szövetekbe. A víz felhalmozódik a lábakban (lábödéma) és a hasban (ascites).
Ilyen vízvisszatartás azonban más betegségekben is előfordulhat, például szívelégtelenségben.
A véralvadás zavara
A véralvadás a máj fehérjetermelésének rákkal kapcsolatos csökkenésétől is szenved:
A véralvadás egy összetett rendszer, amely csak akkor működik, ha elegendő alvadási faktor van jelen a vérben. Ezek bizonyos fehérjék, amelyek a májban termelődnek. A májrák késői tünetei tehát lehetnek vérzések – a véralvadási faktorok hiánya azt jelenti, hogy a vér már nem tud megfelelően alvadni (pl. sérülések esetén). Ez különösen végzetes a portális véna megnövekedett vérnyomásával együtt (lásd alább), mivel életveszélyes vérzés léphet fel a nyelőcsőben vagy a gyomorban.
Fokozott vérnyomás a portális vénában
A májrák lokalizációjától függően az úgynevezett portális véna (vena portae) működését is befolyásolhatja. Ez egy nagy véna a hasban, amely oxigénszegény és tápanyagban gazdag vért szállít az emésztőszervekből (gyomor, belek) és a lépből a májba.
A nyelőcső varikózus vénái & Co.
Normális esetben a vér a portális vénából a májba áramlik a vena cava inferioron keresztül a szívbe. A portális hipertóniában a máj előtti lemaradás miatt azonban a vér a májat megkerülő alternatív utakat keres: úgynevezett portocaval anasztomózisok alakulnak ki – érkapcsolatok a portális véna felfogó területéről érkező vénák és az alsó vagy felső vénákba vezető vénák között. vena cava, mindkettő a szív jobb pitvarába áramlik. Előrehaladott májrák esetén ezek a megkerülő utak kitágulnak, és tele vannak vérrel. Lehetséges következményei pl
- Visszér a hasfalon: A vérkeringés hatására a hasfali vénák megnagyobbodhatnak és kidudorodhatnak – kanyargós, kékesen csillogó visszértágulatként válnak láthatóvá a hasfalon – az orvosok ezt „Caput medusae” néven emlegetik. Medúza) a görög mitológiai alak, Medúza fején lévő kígyókra hivatkozva.
- Nyelőcső és gyomor visszér: A májban megnövekedett vénás nyomás a nyelőcső (nyelőcső visszér) és a gyomor visszér kialakulását is okozhatja. Egyes betegek nyomás vagy teltségérzetről számolnak be ennek következtében. Ezek a varixok azonban nem feltétlenül okoznak tüneteket.
Még ha kezdetben nem is okoznak tüneteket, a gyomorban és a nyelőcsőben kialakuló visszér problémát jelent. Az itt található vénák nagyon felületesek, könnyen megsérülhetnek, megrepedhetnek vagy szétrepedhetnek, és súlyos vérzést okozhatnak. Az ilyen vérzés nagyon hirtelen jelentkezhet, és nyelés vagy köhögés következtében alakulhat ki.
Nyelőcső- vagy gyomorvérzés esetén a betegek gyakran kávézaccszerű, barnásfekete vért hánynak. Ezt az okozza, hogy a nyelőcsőből vagy gyomorból származó vér gyomorsavval reagál – sötétté és szemcséssé válik.
Ez a vérzés nagyon veszélyes, mert sok vért veszít rövid időn belül – fennáll a keringési elégtelenség veszélye. A vérzést általában esophagoscopia vagy gasztroszkópia során lehet megállítani. A varixok megelőző szkleroterápiája is lehetséges.
További hatások
A test más részein is felhalmozódhatnak a méreganyagok, amelyeket a beteg máj már nem tud lebontani. Ez veseelégtelenséghez vezet.
A májrák tüneteinek felismerése
A májrák korai stádiumban történő felismerése nehéz – ha egyáltalán ilyen korai stádiumban jelentkeznek a tünetek, azok nem specifikusak, és sok más oka is lehet. Mindazonáltal mindig orvoshoz kell fordulni, ha tartós gyengeségérzet, nem szándékos fogyás és tartós emésztési panaszok, például puffadás jelentkezik. Ezeknek nem feltétlenül a májrák tüneteinek kell lenniük, de mindig tanácsos a korai tisztázás.
A májrák későbbi szakaszában fellépő májrák tünetei főként a károsodott májfunkció következményei. Ezért más májbetegségekkel, például cirrózissal vagy krónikus hepatitis fertőzéssel kapcsolatban is előfordulnak. A májrák végleges diagnózisának felállítása érdekében ezért mindig részletes diagnózist kell végezni, beleértve az olyan képalkotó eljárásokat, mint az ultrahang vagy a számítógépes tomográfia. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy tisztázza, hogy a tünetek valóban májrák tünetei-e.
