Leégés: Megelőzés és kezelés

Leégés: Leírás

A napégés (dermatitis solaris) a bőr felületes rétegeinek akut gyulladása, amely a bőr látható kipirosodásával, sőt hólyagosodással jár. Az ok a túl sok UV sugárzás (különösen az UV-B sugárzás) – függetlenül attól, hogy a napból vagy mesterséges sugárforrásból származik.

A sugárkárosodás elsősorban az epidermiszt, azaz a bőr legfelső rétegét érinti. De gyulladás is előfordulhat az alatta lévő rétegben, a dermiszben. A több éven át tartó ismétlődő napégés a bőr gyorsabb öregedését is okozza, és végül bőrrákhoz vezethet.

Bőrtípusok és önvédelmi idő

A különböző bőrtípusok eltérően hajlamosak a leégésre:

A nagyon világos bőrű, vörösesszőke hajú, kék vagy zöld szemű, szeplők az I. bőrtípusba tartoznak. Védelem nélkül csak öt-tíz percig tartózkodhatnak a napon (önvédelmi idő), mire a bőrük kipirosodik – napégés jelei. A bőr gyakorlatilag egyáltalán nem barnul.

A II-es bőrtípusra a szőke-sötétszőke haj, a világos bőr és a kék vagy zöld szemek jellemzőek. Az önvédelmi idő itt 20-XNUMX perc.

A IV-es bőrtípusú embereknek sötétbarnától feketéig terjedő haja és barnás árnyalatú a bőre. Önvédelmi idejük 30-40 perc.

Gyermekek: Különösen ki vannak téve a leégés veszélyének

A gyermekek különösen könnyen leégnek, mert bőrük még mindig sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké. Ez különösen igaz a csecsemőkre és a kisgyermekekre, mivel bőrük még mindig nagyon vékony és pigmenthiányos.

Gyermekeknél az arc, a karok és a lábak leggyakrabban a napégéstől szenvednek, mivel ezek a területek nyáron gyakran vannak kitéve közvetlen napfénynek, védelem nélkül. Ezenkívül a napszúrás vagy a hőkimerültség könnyebben előfordulhat gyermekeknél.

Napallergia

A napallergiát meg kell különböztetni a leégéstől: A napozást követően a bőrön apró duzzanatok, viszkető foltok vagy hólyagok képződnek. Fiataloknál akneszerű csomók figyelhetők meg.

Leégés: tünetek

A leégés olyan égési sérülés, amely például tűzzel való bőrrel való érintkezés után következik be. A leégés súlyossága a napozás intenzitásától és időtartamától, valamint az egyéni körülményektől (például a bőrtípustól) függ. Három súlyossági fokozatot különböztetnek meg:

1. fokozat: enyhe leégés; az érintett bőrterületek vörösek és túlmelegednek, feszültek és gyakran enyhén duzzadtak is. A napégés viszket és éget.

3. fokozat: A 3. fokú leégés súlyos égési sérülésnek felel meg. A legfelső bőrrétegek elpusztulnak és leválik. A sebek általában hegesedéssel gyógyulnak.

Kiterjedt másod-harmadfokú leégés esetén láz és általános tünetek is felléphetnek. Ne nyissa ki maga az égési hólyagokat, különben bakteriális fertőzés is csatlakozhat a leégéshez.

Az ajkak bőre nagyon érzékeny a túl sok UV-sugárzásra. Órákon belül bőrpír és duzzanat jelentkezik, különösen az alsó ajakon. Ezenkívül az ajak leégése hólyagokat, kéregképződést, hámlást és égő fájdalmat okozhat. Általában a leégés az arcon különösen kellemetlen.

Leégés: Időtartam

A leégés első tünetei hat-nyolc órával a napozás után jelentkeznek. 24-36 óra elteltével a tünetek elérik tetőpontjukat, majd egy-két hét múlva ismét enyhülnek.

Leégés: Okok és kockázati tényezők

A napfény különböző hullámhosszú sugarakból áll. Az ultraibolya sugárzás (UV sugárzás) felelős a leégésért. A hullámhossztól függően a következőkre oszlik:

  • UV-A sugárzás (hullámhossz: 400-315 nm (nanométer)
  • UV-B sugárzás (315-280 nm)
  • UV-C sugárzás (280-100 nm)

A leégést elsősorban az UV-B sugárzás okozza. Károsítja az epidermisz sejtjeit, amelyekből gyulladást közvetítő hírvivő anyagok (gyulladásközvetítők, pl. kemokinek, prosztaglandinok) szabadulnak fel. Ezek néhány órán belül gyulladást váltanak ki az alatta lévő bőrrétegben (dermisz). Ez leégést eredményez, melynek jellegzetes tünetei a bőrpír, duzzanat, viszketés és fájdalom.

A rövidebb hullámú UV-A sugárzás mélyebben behatol a bőrbe és a szembe, mint az UV-B sugárzás. Erősíti az UV-B hatást, és részt vesz a bőr öregedési folyamatában is.

Az UV-C sugárzás még veszélyesebb, és még jobban leégést okoz, mint az UV-B sugárzás. A föld légkörének felső rétegeiben azonban gyakorlatilag teljesen kiszűrődik, így nem éri el a földfelszínt.

Leégés: Befolyásoló tényezők

Az, hogy leégett-e, és milyen súlyos, többek között attól is függ, hogy a napsugarak mennyi ideig hatnak a bőrére. A bőrtípus is fontos szerepet játszik: a világos bőrűek gyorsabban leégnek, mint a sötétebb bőrtónusúaknak, mivel bőrükben kevesebb a napsugarakat elzáró pigment.

Leégés és szolárium

Sokszor úgy gondolják, hogy a szoláriumban való barnulás kevésbé káros az egészségre, mint a napozás. A szoláriumok mesterséges UV-sugárzása azonban ugyanolyan akut és hosszú távú hatást fejt ki a szervezetre, mint a nap természetes UV-fénye (gyorsabb bőröregedés, leégés, fokozott bőrrák kockázata).

A szoláriumban való előbarnítás célja gyakran a bőr felkészítése a nyári napsütésre. Sok szolárium azonban csak UV-A sugárzást bocsát ki: az egyik ilyenkor megbarnul, de a bőr UV-saját védelme (mint Vorbeugung a leégés ellen) alig épül fel, mert emellett kellően UV-B sugárzást is igényel.

Ezen kívül még cserzett bőr esetén is fennáll a bőrrák kialakulásának kockázata.

Leégés: vizsgálatok és diagnózis

Nem minden napégést kell orvosnak megvizsgálnia. Az enyhe leégés önállóan is kezelhető. A következő napégés esetén azonban tanácsos orvoshoz fordulni:

  • Vörösség és súlyos fájdalom
  • @ Hólyagosodás
  • Fejfájás
  • Hányinger és hányás

Mindenesetre, ha a kisgyermekek vagy csecsemők napégést kapnak, gyermekorvoshoz kell fordulniuk.

Leégés: kezelés

A leégés kezelésének módja elsősorban annak súlyosságától függ.

Enyhe leégés esetén általában elegendő az érintett bőrfelületek lehűtése. Ehhez készíthet nedves/hideg borogatást, például hideg kamillával vagy zöld teával, joghurttal vagy túróval.

Lehetséges, hogy dexpanthenolt vagy körömvirágot tartalmazó bőrnyugtató krémeket vagy hűsítő aloe vera lotionokat vagy géleket is alkalmazhat. Gyermekeknél ügyeljen arra, hogy a készítmények alkalmasak-e ennek a korosztálynak.

Szükség esetén az orvos kortikoszteroidot („kortizont”) írhat fel a gyulladás csökkentésére, amelyet lokálisan alkalmaznak – például krémként vagy testápolóként.

2. fokú leégés esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ő megfelelően ki tudja szúrni a hólyagokat. Ez lehetővé teszi a folyadék kiáramlását és a hólyagok gyorsabb gyógyulását. Ne nyissa ki a hólyagokat saját maga, mert akkor könnyen megfertőződhetnek.

Ezenkívül az orvos fertőtlenítő kenőccsel és zsíros gézzel ellátott kötést alkalmazhat, ha a leégés súlyosabb. Fájdalomra és gyulladásra tablettákat is felírhat, például ibuprofén vagy diklofenak hatóanyaggal.

Leégés – mi segít ellene

További tippeket és kezelési lehetőségeket talál a Leégés – mi segít ellene című szövegben.

Leégés: a betegség lefolyása és prognózisa

A leégés prognózisa az égési sérülés súlyosságától függ. Az enyhe leégés általában néhány napon belül meggyógyul, és nem hagy maradandó károsodást. Súlyosabb napégés esetén a gyógyulási folyamat tovább tart, és hegek maradhatnak.

Leégés és bőrrák

A leégést gyakran ártalmatlannak tartják – ez egy végzetes tévhit: bár a bőr felületi rétegei regenerálódnak a leégés után, a károsodás nyomai a szövetek mélyebb rétegeiben maradnak meg. És az élete során elszenvedett minden leégésből származó sugárzási kár összeadódik. Végül bőrrák alakulhat ki, különösen, ha gyermekkorában súlyos leégést kapott.

A leégés egyéb következményei

Az UV-sugarak még azelőtt károsítják a bőrt, hogy a leégés láthatóvá válna. A rendszeres napozás a bőrt durva pórusúvá és kevésbé rugalmassá teszi, valamint elősegíti a mitesszerek és ráncok kialakulását.

Megakadályozza a leégést

Ha sportolsz, nyáron érdemes a délelőtti vagy esti órákat választani erre, amikor a sugárzás intenzitása alacsonyabb.

Használjon magas fényvédő faktorú fényvédőt, hogy megvédje bőrét a leégéstől és egyéb sugárzási károsodásoktól. Ez azonban csak akkor működik, ha elég nagy mennyiséget ken fel, legalább 30 perccel a napozás előtt. Ismételje meg az alkalmazást, ha erősen izzadt, valamint úszás után.

Általában legyen óvatos, amikor a vízben tartózkodik: Egy méter mélységben még mindig az UV-B sugárzás 50 százalékát és az UV-A sugárzás 80 százalékát méri a vízen kívüli sugárzáshoz képest. Így úszás és sznorkelezés közben is leéghet a nap (például a hátadon). Általában túl későn veszi észre, mert a víz alatt alig éri infravörös fény a bőrét (a víz elnyeli a napsugárzás ezen részének nagy részét).

Az infravörös azonban felmelegítené a bőrt, és így figyelmeztetne a közelgő leégésre. Tehát, hogy még a vízben is megvédje magát a leégéstől, olyan fényvédőt válasszon, amely nem mosódik le könnyen. A leégés elleni további védelem érdekében búvárkodás vagy sznorkelezés közben viseljen pólót.

A napsugárzás visszaverődését sem szabad alábecsülni: olyan felületek, mint a víz, hó vagy homok, tükörszerűen visszaverik az UV-sugárzást, ami felerősíti azt. Ez különösen megkönnyíti a leégést vízibiciklizés közben vagy a sípályákon.