Szinonimák tágabb értelemben
agyhártya-daganat, agyhártya-daganat, agydaganat
Definíció Meningioma
A meningomák jóindulatú daganatok, amelyek a agyhártya Az agyhártya körülveszi a agy és a gerincvelő mint egyfajta védőburkolat. Kiszorítással nőnek.
Mivel növekedésük korlátozott az egyik oldalon csontok, megnyomják a agy szövet. Azonban nem azok agy daganatok, mert a kiindulási pontjuk a agyhártya. A menigeomára jellemző a lassú növekedési ütem. Ezért az érintett személyek tünetei csak nagyon fokozatosan alakulnak ki.
Összegzésként
A meningioma az agyhártya daganata, amely általában jóindulatú és spontán fordul elő. Az évek során nagyon lassan nőnek, és könnyen elválaszthatók az agyszövetektől. A legtöbb esetben a daganat nem nő be az agyszövetbe és nem terjed.
Ez képviseli a leggyakoribb koponyaűrt (a koponya) daganatok. A pontos ok ma sem ismert. Az érintett betegek tünetei széles körben változatosak, és a daganat helyétől függenek.
A daganat a koponya, hanem a gerinccsatorna (gerinccsatorna). A tünetek a természetben bekövetkező változásoktól kezdve az érzékelés elvesztéséig a bőrön át a kétoldali bénulás. A diagnózist a CT (számítógépes tomográfia) vagy a MRI segítségével állapítják meg fej (mágneses rezonancia tomográfia).
Mindkettő olyan képalkotó eljárás, amelyben a képeket rétegenként készítik. A tüneti meningioma terápiája műtéti eltávolításból áll. A betegek körülbelül 15% -ánál a daganat műtét után újból kialakul. Ezt orvosilag recidívának nevezik.
A populáció előfordulása (epidemiológia)
A meningioma a leggyakoribb koponyaűri (a koponya) daganat. A koponya belsejében található összes daganatos tömeg körülbelül 25% -át teszik ki. A betegség csúcsfrekvenciája 40 és 70 év között van. A nőket kétszer olyan gyakran érintik, mint a férfiakat. Évente 6 100,000 emberből körülbelül XNUMX betegszik meg.
