Rövid áttekintés
- Mi az a reaktív ízületi gyulladás? Ízületi gyulladás, amelyet a test egy másik részében (általában a húgy- és nemi szervekben vagy a gyomor-bél traktusban) bakteriális fertőzés vált ki. A betegség régi neve: Reiter-kór vagy Reiter-szindróma.
- Tünetek: fájdalmas ízületi gyulladás (általában térd-, boka-, csípőízületekben), kötőhártya- és húgyhártya-gyulladás – együtt nevezik Reiter-hármasnak. Néha bőr- és nyálkahártya elváltozások is, ritkábban inak, gerinc vagy belső szervek gyulladása. Láz is lehet egyidejűleg.
- Ok: nem világos. Valószínűleg az immunrendszer nem tud megfelelően felvenni a harcot a kiváltó bakteriális fertőzéssel – az ízületekben és a nyálkahártyákban bakteriális fehérjék vagy élő baktériumok maradnak, amelyekre az immunrendszer tovább reagál.
- Kezelés: Gyógyszerek, például antibiotikumok, kortizonmentes fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők (például ibuprofen), kortizon (súlyos esetekben), úgynevezett DMARD-ok (krónikus esetekben). Kísérő fizioterápiás intézkedések.
- Prognózis: A reaktív ízületi gyulladás általában néhány hónapon belül magától gyógyul. A fennmaradó esetekben a betegek hosszabb ideig szenvednek tőle. Ezenkívül visszaesések is előfordulhatnak.
Reaktív ízületi gyulladás: definíció
A világon minden korosztályban előfordulhat reaktív ízületi gyulladás. Az érintettek többsége azonban 40 évnél fiatalabb. Németországban 30 40 felnőttből 100,000-XNUMX szenved reaktív ízületi gyulladásban.
Régi név: Reiter-kór
Hans Reiter berlini orvos, bakteriológus és higiénikus 1916-ban írt le először egy betegséget, amelynek három fő tünete: ízületi gyulladás (arthritis), urethritis (urethritis) és kötőhártya-gyulladás – összefoglaló néven „Reiter-hármas”.
A betegséget róla nevezték el Reiter-kórnak (Reiter-szindróma, Reiter-kór). Mivel azonban Hans Reiter a nemzetiszocialista rezsim magas rangú tisztviselője volt, a betegséget a 21. század elején „reaktív ízületi gyulladásnak” nevezték át, először külföldön, majd Németországban is.
Reaktív ízületi gyulladás: tünetek
A reaktív ízületi gyulladás tünetei általában körülbelül két-négy héttel a húgyúti vagy nemi szervek, a gyomor-bél traktus vagy a légúti fertőzés után jelentkeznek. Azonban akár hat hétig is eltarthat, mire az első tünetek megjelennek.
Ízületi panaszok
Általában csak egy vagy néhány ízület érintett (mono-oligoarthritis), és csak ritkán több ízület egyszerre (polyarthritis), mint más reumás betegségekben. Néha a gyulladás egyik ízületről a másikra változik.
A gyulladással összefüggő fájdalom, bőrpír és hipertermia különösen gyakori a térd- és bokaízületekben, valamint a csípőízületekben. Jellemzően egy vagy több lábujj ízülete is érintett, néha pedig az ujjak ízületei (daktilitisz). Ha egy egész lábujj vagy ujj megdagad, azt „kolbászujjnak” vagy „kolbászujjnak” nevezik.
Szemgyulladás
Szintén gyakori a reaktív ízületi gyulladásban a szem egyik vagy mindkét oldalának gyulladása, különösen a kötőhártya gyulladása (kötőhártya-gyulladás). Néha az írisz vagy a szaruhártya gyulladása (keratitis) alakul ki. Jellemző tünetek a fényfóbia, a vörös, égő, fájdalmas szemek és esetleg a látásromlás.
Súlyos esetekben a szemgyulladás akár vaksághoz is vezethet.
A bőr és a nyálkahártya elváltozásai
Néha a reaktív ízületi gyulladás különböző bőrelváltozásokat is okoz – gyakran a talpon és a talpon: Az érintett területek pikkelysömörhöz hasonlítanak, vagy a bőr túlzottan keratinizálódott (keratoma blenorrhagicum).
Néhány Reiter-kórban szenvedő betegnél fájdalmas, vöröses-kék színű bőrcsomók vannak a boka és a lábszár területén (erythema nodosum).
Egyes esetekben a szájnyálkahártya is érintett. Gyakran fokozott nyáltermelés és lerakódások jelennek meg a nyelven. Néhány nap leforgása alatt a lerakódásokból úgynevezett térképnyelv alakul ki, amelyben barnás vagy fehér elszíneződött területek váltakoznak a még normálisnak tűnő területekkel.
A húgyutak és a nemi szervek gyulladása
Az urethritis reaktív ízületi gyulladással együtt is előfordulhat. Az érintett személyek gyakori vizelést és fájdalmat tapasztalnak vizelés közben. Utóbbi hátterében hólyag- vagy prosztatagyulladás is állhat – a reaktív ízületi gyulladás lehetséges kísérőjelenségei is.
Néha a betegek a húgycsőből vagy a hüvelyből is váladékoznak. A reaktív ízületi gyulladást a méhnyak nyálkahártyájának gyulladása (cervicitis) is kísérheti.
Kevésbé gyakori kísérő tünetek
Az ízületek mellett az inak, ínhüvelyek és ínbetétek is begyulladhatnak. A sarokban lévő Achilles-ín különösen gyakran érintett. Az érintettek főként a láb mozgatásakor jelentkező fájdalomról számolnak be. Ha az ínlemez a talpon begyullad, a járás erős fájdalommal jár.
Néhány reaktív ízületi gyulladásban szenvedő ember általános tünetektől, például láztól, ájulástól és fogyástól szenved. Izomfájdalom is előfordulhat.
Egyes betegeknél enyhe vesegyulladás alakul ki, míg súlyosabb vesebetegség ritka. Fennáll a szívizom gyulladásának veszélye is. Ez viszont néha szívritmuszavart vált ki.
Reaktív ízületi gyulladás: okok és kockázati tényezők
Nem világos, hogy pontosan hogyan alakul ki a reaktív ízületi gyulladás (Reiter-kór). A kiváltó oka általában a gyomor-bél traktusban, a húgy- és nemi szervekben vagy (ritkábban) a légutakban található baktériumok által okozott fertőzés. Jellemző kórokozók a chlamydia és az enterobaktériumok (salmonella, yersinia, shigella, campylobacter).
Például a Chlamydia trachomatis baktérium által okozott húgyúti fertőzésben szenvedők egy-három százalékánál reaktív ízületi gyulladás alakul ki. Az enterobaktérium okozta gyomor-bélrendszeri fertőzések után a betegek 30 százalékánál ez a helyzet.
Reaktív ízületi gyulladásban szenvedőknél a szervezet valószínűleg nem tudja teljesen eltávolítani a korábbi fertőzésből származó kórokozókat: Az eredetileg fertőzött szövetből ezért a baktériumok a vér- és nyirokcsatornákon keresztül az ízületekbe és a nyálkahártyákba jutnak. Valószínűleg ott maradnak a kórokozó fehérjéi vagy akár az élő baktériumok. Az immunrendszer továbbra is küzd az idegen komponensekkel, gyulladást okozva a szervezet különböző helyein. Például amikor az ízületi membrán érintkezésbe kerül bizonyos baktériumok felszíni fehérjéivel, gyulladásos választ ad.
Reaktív ízületi gyulladás: kockázati tényezők
A reaktív ízületi gyulladásban szenvedők több mint fele genetikailag hajlamos. Ezekben kimutatható az úgynevezett HLA-B27 – szinte minden testsejt felszínén található fehérje. Gyakran előfordul más gyulladásos reumás betegségekben is (például rheumatoid arthritis és spondylitis ankylopoetica). Azoknál a reaktív ízületi gyulladásban szenvedő betegeknél, akiknél HLA-B27 van, nagyobb a kockázata a betegség súlyosabb és elhúzódó lefolyásának. Ráadásul az axiális váz (gerinc, sacroiliacalis ízület) jobban érintett náluk.
Reaktív ízületi gyulladás: vizsgálatok és diagnózis
Kórtörténet
Ha olyan tüneteket ír le, mint a fent felsoroltak, az orvos gyorsan gyanítja a reaktív ízületi gyulladást. Különösen akkor, ha Ön fiatal felnőtt, akinél egy vagy néhány nagy ízület hirtelen begyulladt, nyilvánvaló a „Reiter-kór” gyanúja.
Az orvos ezt követően megkérdezi Önt, hogy volt-e például hólyag- vagy húgycsőfertőzése (például szexuális kapcsolat során terjedő kórokozók miatt), hasmenéses betegsége vagy légúti fertőzése volt-e az elmúlt napokban vagy hetekben. Ha igen, akkor a reaktív ízületi gyulladás gyanúja erősödik.
Kórokozók kimutatása
Néha azonban az ilyen fertőzések (egyértelmű) tünetek nélkül jelentkeznek, és így észrevétlen maradnak. Vagy a beteg nem emlékszik rá. Ezért ha reaktív ízületi gyulladás gyanúja merül fel, megpróbálják kimutatni a kórokozó fertőző ágenseket. Ehhez az orvos széklet- vagy vizeletmintát kér. A húgyúti, a végbélnyílás, a méhnyak vagy a torok tamponjain is lehet keresni fertőző ágenseket.
Az akut fertőzés azonban általában néhány hete történt, így ilyen közvetlen kórokozó kimutatása gyakran már nem lehetséges. A közvetett kórokozó kimutatás további segítséget jelenthet: a vérben megvizsgálják a reaktív ízületi gyulladás kiváltójának tekinthető kórokozók elleni specifikus antitesteket.
További vérvizsgálatok
A HLA-B27 kimutatása a vérben a legtöbb, de nem minden betegnél sikeres. Így a HLA-B27 hiánya nem zárja ki a reaktív ízületi gyulladást.
Képalkotó eljárások
Az érintett ízületek és gerincszegmensek képalkotása pontosabb információt nyújt az ízületi károsodás mértékéről. Kezelőorvosa a következő eljárásokat alkalmazhatja:
- Ultrahang vizsgálat
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
- Csont szcintigráfia
A röntgenfelvételek nem mutatnak semmilyen változást az érintett ízületekben a reaktív ízületi gyulladás első hat hónapjában. Ezért hasznosabbak a betegség későbbi szakaszában – vagy más betegségek kizárására, mint az ízületi tünetek okaira.
Ízületi defekt
Néha ízületi szúrásra van szükség. Ez magában foglalja az ízületi üreg átszúrását egy finom üreges tűvel, hogy eltávolítsunk némi ízületi folyadékot a részletesebb vizsgálat (szinoviális elemzés) céljából. Ez segíthet azonosítani az ízületi gyulladás egyéb okait. Például, ha baktériumok, például Staphylococcus aureus vagy Haemophilus influenzae találhatók az ízületi folyadékban, ez szeptikus ízületi gyulladásra utal. A Borrelia kimutatása Lyme borreliosisra utal.
Egyéb vizsgálatok
Ezenkívül az orvos ellenőrizheti például, hogy a veseműködést korlátozza-e a reaktív ízületi gyulladás. Ebben segít a vizeletvizsgálat.
A szív elektromos aktivitásának mérése (elektrokardiográfia, EKG) és a szív ultrahangja (echokardiográfia) kizárja annak lehetőségét, hogy az immunreakció a szívre is hatással volt.
Ha a szeme is érintett, feltétlenül fel kell keresnie egy szemészt is. Alaposabban megvizsgálhatja a szemét, majd megfelelő kezelést javasolhat. Ez segít megelőzni a későbbi látásproblémákat!
Reaktív ízületi gyulladás: kezelés
A reaktív ízületi gyulladást elsősorban gyógyszeres kezeléssel kezelik. Ezenkívül a fizioterápiás intézkedések segíthetnek a tünetek ellen.
Gyógyszeres kezelés
Ha orvosa bebizonyította, hogy a reaktív ízületi gyulladás kiváltó oka a baktériumok által okozott fertőzés, megfelelő antibiotikumokat fog kapni. Ha a baktérium szexuális úton terjedő chlamydia, akkor partnerét is kezelni kell. Ellenkező esetben az antibiotikumok bevétele után újra megfertőzheti Önt.
Ha a kórokozók nem ismertek, az antibiotikum terápia nem javasolt.
A tünetek fájdalomcsillapítókkal és gyulladáscsökkentő szerekkel kezelhetők. A megfelelő gyógyszerek közé tartoznak a kortizonmentes (nem szteroid) gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok), például a diklofenak és az ibuprofen.
Ha a betegség súlyos, gyakran rövid ideig glükokortikoidokat (kortizont) kell alkalmazni. A kortizon közvetlenül az ízületbe is beadható, ha kizárták a bakteriális ízületi fertőzést.
Ha a reaktív ízületi gyulladás néhány hónapon belül nem múlik el, krónikus ízületi gyulladásnak nevezik. Ebben az esetben az úgynevezett alapterápiás szerekkel (alapgyógyszerekkel), úgynevezett betegségmódosító antireumatikus gyógyszerekkel (DMARD) történő kezelésre lehet szükség. Gátolhatják a gyulladást és modulálhatják az immunrendszert, és általában a gyulladásos reumás betegségek (például a reumás ízületi gyulladás) kezelésének alapját képezik.
Fizikoterápia
A fizioterápiás intézkedések támogatják a reaktív ízületi gyulladás gyógyszeres kezelését. Például a hidegterápia (krioterápia, például kriopakolás formájában) enyhítheti az akut gyulladásos folyamatokat és a fájdalmat. A mozgásos gyakorlatok és a manuális terápia megőrizheti az ízületek mozgékonyságát vagy mozgékonyabbá teheti őket, és megakadályozhatja az izmok visszafejlődését.
Mit tehetsz te magad
Próbálja meg lazítani az érintett ízületeken. Ha azonban a gyógytornász otthoni gyakorlatokat javasol Önnek, azokat lelkiismeretesen végezze.
Az akut gyulladt, fájdalmas ízületekre önállóan is alkalmazhat hűsítő borogatást.
A magas vérnyomásban szenvedő betegeknek azonban óvatosnak kell lenniük a hideg alkalmazással, és előzetesen kérjék ki orvosuk tanácsát.
Reaktív ízületi gyulladás: a betegség lefolyása és prognózisa
Sok szenvedőt különösen egy kérdés érdekel: meddig tart a reaktív ízületi gyulladás? A megnyugtató válasz az, hogy a reaktív ízületi gyulladás általában hat-tizenkét hónap után magától meggyógyul. Addig gyógyszeres kezeléssel, gyógytornával enyhíthetők a tünetek.
Az esetek 20 százalékában a krónikus reaktív ízületi gyulladás más gyulladásos gerincbetegségek (spondyloarthritisek), például arthritis psoriatica vagy axiális spondyloarthritis előfordulásával jár.
Szövődmények például akkor jelentkeznek, ha az ízületi gyulladás tartósan rontja az ízület működését – egészen az ízület tönkremeneteléig. A szemben a gyulladásos folyamat a kötőhártyáról az íriszre és a szomszédos szemszerkezetekre terjedhet. Ez tartósan károsíthatja a látást. Egy úgynevezett szürkehályog alakulhat ki, amely vaksághoz vezethet.
A betegek felénél a betegség egy idő után kiújul (kiújulás), amit egy kiújuló fertőzés okoz. Tehát bárki, akinek már volt reaktív ízületi gyulladása, nagyobb a kockázata annak, hogy újra kialakul. Néha azonban csak egyedi tünetek jelentkeznek, például kötőhártya-gyulladás.
Megvédheti magát a chlamydia fertőzéstől, mint a reaktív ízületi gyulladás (megújuló) kiváltó okától, ha szex közben mindig használ óvszert – különösen, ha különböző szexuális partnerei vannak.
