Mi a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer?
A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS, gyakran helytelenül RAAS rendszernek is nevezik) szabályozza szervezetünk víz- és elektrolit egyensúlyát, így döntő hatással van a vérnyomásra:
Mivel keringési rendszerünk működése a vértérfogat pontos szabályozásán múlik, olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek rövid távon kiegyenlítik az ereken belül és kívül (intra- és extravascularis) a folyadék mennyiségét. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer kritikus szerepet játszik a vértérfogat szabályozásában a folyadék- és elektrolit-egyensúly szabályozásával.
Mi a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer funkciója?
Ha a szervezetben térfogathiány van (például súlyos vérveszteség miatt), a veseartériák véráramlása csökken, és a bennük uralkodó nyomás csökken. Válaszul bizonyos vesesejtek (juxtaglomeruláris sejtek) renint választanak ki a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer részeként. Ez a fehérjehasító enzim a májból származó vérfehérjét (plazmafehérjét) angiotenzinogént az angiotenzin I hormon prekurzorává alakítja.
Az angiotenzin II az erek összehúzódását okozza (vazokonstrikció), ami növeli a vérnyomást. Serkenti az aldoszteron hormon felszabadulását a mellékveséből. Emiatt a vesék több nátriumot és vizet tartanak vissza a szervezetben (ahelyett, hogy a vizelettel választanák ki). Ez növeli a vér nátriumtartalmát és térfogatát, ami a vérnyomást is emeli.
Emellett az angiotenzin II elősegíti a szomjúságérzetet (a folyadékbevitel növeli a vértérfogatot és ezáltal a vérnyomást), a sóétvágyat, valamint az ADH (antidiuretikus hormon, vazopresszin) felszabadulását az agyalapi mirigyből. Ez a hormon gátolja a víz vesén keresztül történő kiválasztását (diurézis) – a vérnyomás emelkedik.
A szervezet nátriumhiánya szintén beindítja a renin felszabadulását és ezáltal a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) aktiválását.
Hol található a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer?
Milyen problémákat okozhat a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer?
A gyógyszerek beavatkozhatnak a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerbe, és így befolyásolhatják a vérnyomás szabályozását. Például béta-blokkolókat vagy ACE-gátlókat adnak a magas vérnyomás kezelésére. A béta-blokkolók gátolják a renin felszabadulását, míg az ACE-gátlók blokkolják az ACE-t és így az angiotenzin II képződését. Ez mindkét esetben vérnyomásesést eredményez.
Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek gátolják az aldoszteron hatását (aldoszteron antagonisták, például spironolakton). Főleg vizelethajtóként használják, például szívelégtelenség esetén.
Az úgynevezett Conn-szindrómában (primer hiperaldoszteronizmus) túlzott mennyiségű aldoszteron választódik ki. Az ok a mellékvesekéreg betegsége (például daganat).
Másodlagos hiperaldoszteronizmusban a szervezet túl sok aldoszteront is kiválaszt. Az ok általában a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer túlzott aktiválódása, például vesebetegség miatt (például a veseartériák szűkülete = veseartéria szűkület).