Szénanátha terápia: mi segít?

Szénanátha terápia: Tüneti kezelés

A szénanátha nem apróság, hanem olyan betegség, amely súlyosan érintheti az érintetteket. Például a kezeletlen pollenallergiában szenvedő iskolások 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel esnek egy egész osztályba a pollenszezon alatt.

Az allergiásoknak ezért nem szabad egyszerűen elfogadniuk a szénanátha bosszantó és gyakran súlyos tüneteit. A legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel hatékonyan enyhíthetők. Az alkalmazott készítmények a hisztamin és a leukotriének gyulladásos hírvivőit célozzák. Ezeket speciális immunsejtek (hízósejtek) bocsátják ki az allergiás reakció részeként, és kiváltják a szénanátha tüneteit.

A szénanátha elleni gyógyszerek blokkolják a gyulladást okozó hírvivők hatását vagy felszabadulását. A szénanátha tüneti kezelésében – esetenként kombinációban – a következő gyógyszereket alkalmazzák:

Az antihisztaminok

Az antihisztaminok blokkolják a gyulladást kiváltó hisztamin dokkolási helyeit (receptorait) a testsejtek felszínén. Ez megakadályozza, hogy kifejtse hatását. A gyógyszerek nagyon gyorsan, általában körülbelül egy óra múlva fejtik ki hatásukat.

Régebben az antihisztaminok gyakran fárasztották az embereket, ami különösen a közlekedésben volt nagyon veszélyes. Az úgynevezett második és harmadik generációs antihisztaminok azonban alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek ilyen mellékhatásokkal. Hatásuk általában körülbelül 24 óráig tart.

Kortizon

A kortizon egy endogén hormon, amely számos feladatot lát el a szervezetben. Erős gyulladáscsökkentő hatását szénanátha terápiában is alkalmazzák: Kortizonhoz hasonló anyagokat (glükokortikoidokat) használnak.

A glükokortikoidokat általában helyileg alkalmazzák szénanátha esetén (orrspray-ként), ritkábban szisztémásán (tabletta formájában). A lokálisan ható kortizon készítményekkel (például beklometazon – vagy budezonid orrspray) alig kell mellékhatásokkal számolni.

A kortizon orrspray az első választás a közepesen súlyos vagy súlyos szénanátha tüneteinek kezelésére. A kortizon és az antihisztamin azelasztin kombinációja orrsprayben különösen hatékonynak tekinthető.

A tünetek közepesen súlyosak vagy súlyosak, ha alvászavarhoz, iskolai vagy munkahelyi koncentráció-hiányhoz, a mindennapi élet károsodásához vagy egyéb zavaró panaszokhoz vezetnek. Az allergiások azonban enyhe tünetek esetén is használhatnak kortizon sprayt az antihisztaminok alternatívájaként.

Leukotrién receptor antagonisták

Dekongesztáns orrspray és orröblítő

A dekongesztáns orrspray gyors enyhülést biztosít a szénanátha ellen, ha az orr be van duzzadva. Ezeket azonban legfeljebb egy hétig szabad használni. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az orrnyálkahártya kiszárad, ami súlyosbíthatja az allergiás reakciókat. Ezenkívül a dekongesztáns készítmények maguk is gyulladást (rhinitis medicamentosa) válthatnak ki.

Az orröblítés is a tüneti szénanátha terápia része: megtisztítja az orrnyálkahártyát a virágportól.

Napközben a sóoldattal készült orrspray nagyon kényelmes. Sokkal hatékonyabb azonban az orröblítés – például a drogériákban és a patikákban kapható – orrzuhannyal. Az allergiás tünetek gyakran jelentősen enyhíthetők ezzel.

Az irritált orr (nyálkás) bőr ápolására a betegek dexpanthenolt tartalmazó kenőcsöt alkalmazhatnak.

Hízósejt-stabilizátorok (kromonok)

Az úgynevezett kromonok (például kromoglizsav, nedokromil) „stabilizálják” a hízósejteket, így azok többé nem bocsátanak ki gyulladást kiváltó anyagokat. A hízósejt-stabilizátorok alacsony hatékonyságuk miatt nem részei a szénanátha szokásos terápiájának, és legfeljebb kivételes esetekben alkalmazzák.

A Cromones különféle formákban kapható (orrspray, szemcsepp, adagolt inhalátor, lenyelésre alkalmas kapszula). Csak helyileg hatnak – ez vonatkozik a kapszula formájában kapható kromoglizinsavra is. Ez csak a bélben lévő nyálkahártyára fejti ki hatását, de nem szívódik fel a szervezetben.

Szénanátha terápia: specifikus immunterápia (SIT, „deszenzitizáció”)

A szénanátha kezelésében jelenleg a specifikus immunterápia (SIT) az egyetlen lehetőség, amely enyhíti a tünetek keletkezési mechanizmusát – a túlzott immunreakciót. Az orvosok ezért oki szénanátha-terápiáról is beszélnek. Magát az eljárást, a specifikus immunterápiát allergén-specifikus immunterápiának (AIT) is nevezik. Pollenallergia esetén beszélhetünk szénanátha-alulérzékenyítésről, szénanátha-deszenzitizációról vagy szénanátha-oltásról is.

Ennél a kezelési módszernél az immunrendszer fokozatosan hozzászokik a valójában ártalmatlan allergénekhez (pollenfehérjékhez), így végül kevésbé „érzékenyen” reagál rájuk.

A deszenzitizáció hatása nagyon jó, különösen szénanátha esetén, amint azt számos nagy tudományos tanulmány kimutatta.
Szénanátha esetén nehéz elkerülni az allergiát kiváltó anyagot (allergy clearance), hiszen a pollen gyakran több száz kilométert repül a levegőben, és az érintettek alig tudnak védekezni tőle. A deszenzitizáció tehát óriási mértékben javíthatja az allergiás betegek életminőségét.
Sok esetben a szénanátha egy idő után allergiás asztmává alakul. A sikeres szénanátha deszenzibilizáció megakadályozhatja ezt az úgynevezett stádiumváltást.

Érzéketlenítés szénanátha esetén: hogyan működik?

A szénanátha deszenzitizálás elve az allergiát kiváltó anyag (allergén) növekvő dózisban történő bejuttatása a szervezetbe. Ily módon az immunrendszer úgymond hozzászokik, és végül nem veszi fel a harcot az allergénnel. Hogy ez a megszokás pontosan hogyan történik, az még nem tisztázott bizonyossággal. A szénanátha elleni deszenzitizáció sikere azonban vitathatatlan.

Ki végez deszenzibilizációt szénanátha esetén?

A szénanátha deszenzitizálását speciálisan erre a célra képzett orvosok végzik. Ezek általában bőrgyógyászok, fül-orr-gégészeti (ENT) orvosok vagy tüdőgyógyászatra szakosodott belgyógyászok. A kezelést általában ambulánsan, az orvosi rendelőben végzik. Azonban különösen súlyos allergia vagy rövid távú kezelés (lásd alább) esetén szükség lehet fekvőbeteg-kezelésre.

Mivel a specifikus immunterápia nagyon ritka esetekben életveszélyes allergiás reakciókat (anafilaxiás reakciókat) okozhat, az orvosnak megfelelő ismeretekkel és gyógyszerekkel kell rendelkeznie az ilyen vészhelyzetek kezelésére.

Mikor és mennyi ideig történik a deszenzitizáció?

A hiposzenzitizáció megkezdésének pontos időpontja attól függ, hogy a kezelt beteg milyen típusú pollenre allergiás. A különböző növények az év különböző szakaszaiban bocsátják ki virágporukat, amit az orvosnak figyelembe kell vennie ebben a szénanátha-terápia során.

A szénanáthás deszenzitizációt általában néhány hónappal a „személyes” allergénszezon kezdete előtt kezdik, így általában már ősszel.

Kinek alkalmas a szénanátha elleni deszenzitizáció?

A szénanátha terápiaként végzett deszenzitizáció elvileg bármely életkorban lehetséges. Gyermekeknél azonban általában csak öt éves kortól alkalmazzák. Ennek egyik oka, hogy a fiatalabb gyermekekre vonatkozóan kevés szisztematikus adat áll rendelkezésre, és a terápia hatására fellépő anafilaxiás reakciókat itt sokkal nehezebb felismerni.

Elvileg a szénanátha deszenzitizálása gyermekkorban nagyon hatékony. Néhány embernél azonban nem alakul ki szénanátha idősebb korukig. A szénanáthás deszenzibilizációnak nincs szigorú felső korhatára. Ami fontos, az a jó általános fizikai állapot. Kétség esetén orvosa megmondja, hogy lehetséges-e specifikus immunterápia az Ön esetében.

Kinek nem alkalmas a szénanátha deszenzitizáció?

A szénanátha deszenzitizálása nem javasolt olyan esetekben, amikor a kezelés lehetséges kockázatai meghaladják a várt előnyöket. Ilyen esetek például:

jelenlegi rák
az immunrendszer súlyos betegségei (autoimmun betegségek vagy kábítószerek által okozott szerzett immunrendszeri rendellenességek vagy betegségek, például AIDS)
ellenőrizetlen asztma
súlyos pszichiátriai betegségek

A nők terhesség alatt nem kezdhetik el a hiposzenzitizációt. A már megkezdett pollenallergia elleni AIT azonban folytatható, ha jól tolerálható.

Érzéketlenítés szénanátha esetén: hogyan működik pontosan?

A szénanátha miatti deszenzibilizáció megfontolása előtt két dologról kell gondoskodni: Először is, hogy a panaszok valóban allergiásak-e. Másodszor, melyik pollen váltja ki őket. Erről bővebben a Szénanátha: Vizsgálatok és diagnózis alatt olvashat.

A deszenzitizáció megkezdése előtt magyarázó konzultációra kerül sor: Az orvos tájékoztatja a beteget az eljárásról, valamint az oki szénanátha terápia lehetséges kockázatairól és mellékhatásairól. Annak ellenére, hogy a deszenzitizáció alacsony kockázatú eljárás, nagyon ritka esetekben allergiás túlreakció (anafilaxiás reakció) léphet fel.

A magyarázó konzultáció során az orvos a beteget a kórelőzményéről (anamnéziséről) is megkérdezi. Ez segít felmérni, hogy a szénanátha-terápia miatti deszenzitizáció biztonságos-e az adott esetben. Az interjú után a páciensnek alá kell írnia egy nyomtatványt, amely megerősíti, hogy az orvos tájékoztatta őt a kezelésről és annak lehetséges mellékhatásairól.

Szubkután immunterápia (SCIT).

SCIT-ben az orvos egy nagyon finom tűvel ellátott fecskendőt használ (26G tű). A bőrfelület fertőtlenítése után az orvos az allergént a felkar hátulján lévő bőrredőbe fecskendezi be. A szúrás csak nagyon rövid ideig fáj; az injekció beadása során a beteg legfeljebb enyhe nyomást érez.

Biztonsági okokból allergiás túlreakció esetén a betegnek az injekció beadása után legalább 30 percig a rendelőben kell maradnia. A helyi bőrpír és duzzanat az injekció beadásának helyén normális. Mindazonáltal, aki észrevehetően kényelmetlenül érzi magát, azonnal értesítse orvosát vagy az egészségügyi személyzetet.

A 30 perc elteltével az orvos újra ellenőrzi az injekció beadásának helyét, mielőtt a beteg hazamehet. Ezeket az injekciókat általában hetente egyszer adják be több hónapon keresztül. A szükséges injekciók teljes száma az alkalmazott készítménytől függ.

Szublingvális immunterápia (SLIT)

A SLIT-ben az orvos cseppek vagy tabletták formájában helyezi az allergént a páciens nyelve alá. Lehetőleg két-három percig ott marad, ami azt jelenti, hogy a beteg nem nyelhet ennyi ideig. Ezt követően legalább öt percig ne igyon semmit. Az első alkalmazás az orvos felügyelete mellett történik. Ezt követően a páciens önállóan is elvégezheti a SLIT-et.

Szubkután immunterápia (SCIT).

A 30 perc elteltével az orvos újra ellenőrzi az injekció beadásának helyét, mielőtt a beteg hazamehet. Ezeket az injekciókat általában hetente egyszer adják be több hónapon keresztül. A szükséges injekciók teljes száma az alkalmazott készítménytől függ.

Szublingvális immunterápia (SLIT)

A SLIT-ben az orvos cseppek vagy tabletták formájában helyezi az allergént a páciens nyelve alá. Lehetőleg két-három percig ott marad, ami azt jelenti, hogy a beteg nem nyelhet ennyi ideig. Ezt követően legalább öt percig ne igyon semmit. Az első alkalmazás az orvos felügyelete mellett történik. Ezt követően a páciens önállóan is elvégezheti a SLIT-et.

Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány készült a homeopátia hatékonyságáról a szénanátha kezelésére. A legtöbb esetben azonban ezek a vizsgálatok nem tartalmaztak objektív célértékeket; ehelyett az alanyok csupán kinyilvánították szubjektív felfogásukat a homeopátia hatékonyságáról – és ez aligha ellenőrizhető, és sokféle befolyásoló tényezőtől függ.

Ezért egy indiai tanulmányban más megközelítést alkalmaztak (Gosh et al., 2013). A homeopátiás kezelés hatására igazolható változásokat sikerült kimutatni a laboratóriumi értékekben: Egy éves szénanátha terápia különféle homeopátiás szerekkel (köztük Natrium muriaticum, Allium cepa és Euphrasia officinalis) csökkentette az ún. IgE antitestek és eozinofil koncentrációt. granulociták (a fehérvérsejtek egy alcsoportja) az alanyok vérében. Ezek a paraméterek általában megemelkednek allergiás betegségek, például szénanátha esetén.

A tanulmány azonban nagyon kicsi volt, 34 alanyal. A homeopátia szénanáthában való hatékonyságának bizonyításához több tudományos vizsgálatra van szükség nagyobb számú alanyon.

Organotróp homeopátia

Egyes orvosok a szénanátha-terápiát az úgynevezett organotróp homeopátia (indikáció alapú homeopátia) megfelelő alkalmazási területének tartják.

Egyrészt a kezelés így sokkal kevésbé személyre szabott az adott betegre. Másrészt a homeopátiának ez az iránya gyors kezelést tesz lehetővé. Az önkezelés is nagyobb valószínűséggel lehetséges.

Elvileg azonban nem szabad a szénanáthára homeopátiát alkalmazni orvos vagy homeopata tanácsa nélkül.

Homeopátia szénanáthára: gyakran használt készítmények

Alkalmazási terület	Alkalmazási terület
Galphimia glauca	Vizes, viszkető szemek és heves tüsszögési rohamok esetén. Megelőzésként is szedhető – hat-nyolc héttel a pollenszezon előtt.
Allium cepa (konyhai hagyma)	Panaszok különösen az orrnál: égő, vizenyős orrfolyás
Euphasia (Eyebright)	Panaszok különösen a szemnél: égő, könnyező szem
Wyethia helenoides	Viszketés a torokban vagy a nyak mélyén
Arundo mauritanica (vízcső)	Viszketés a fülben

Ezeket a homeopátiás szereket általában a D6 vagy D12 hatékonysággal használják. A betegeknek naponta három-ötször öt golyócskát kell bevenniük. Ha nagyon erősek a panaszok, hat-tíz órán keresztül óránként öt golyócskát vehet be a beteg. A második naptól kezdve visszacsökkenti az adagot a szokásos szintre (naponta három-ötször minden öt gömböcske).