A szürkeállomány a központi fontos eleme idegrendszer és jelentősen meghatározza funkcióit. A agyintelligencia teljesítménye különösen a szürke anyaggal függ össze. Az intelligencia mellett azonban ellenőrzi az emberek összes észlelési folyamatát és motoros teljesítményét.
Mi a szürkeállomány?
A központi idegrendszer szürkeállományból és fehérállományból egyaránt áll. A fehérállománytól eltérően a szürkeállomány az idegsejtek (neuronok) és a gliasejtek tényleges sejttestéből áll. A fehérállomány viszont a membránokkal körülvett idegrostokból, az axonokból áll. Az idegsejtek és a glia sejtek között még mindig ott vannak a neurofília és a kapillárisok. A központi feldolgozás tényleges feldolgozása idegrendszer az idegsejtekben zajlik. A gliasejtek támogató funkciót töltenek be. Ők azonban nem vesznek részt az idegrendszer átviteli folyamataiban. A neurofilem, mint úgynevezett idegfilc, összekapcsolja az egyes sejteket. Végül a kapillárisok felelősek a sejtek ellátásáért oxigén és a tápanyagok. A szürkeállomány elnevezés e területek formalinnal konzervált készítményeinek szürke színéből adódik. Az élő szervezetek szürkeállománya azonban nem szürke, hanem rózsaszínű. A szürkeállomány a központi idegrendszer minden részén jelen van. Ez ugyanúgy igaz a agy, gerincvelőés idegi utak. A két komponens, a szürke és a fehér anyag azonban az idegrendszer különböző részein eltérő módon helyezkedik el.
Anatómia és felépítés
Három különböző elrendezési lehetőség van a szürkeállományra. Mindig meg kell jegyezni, hogy mindig a fehér anyaggal együtt fordul elő. A fehérállomány olyan területet képvisel, amely főleg az idegsejtek idegrostjait tartalmazza. A tényleges sejttestek a szürkeállomány területén gyülekeznek. Ban,-ben agy, a szürkeállomány a periférián található. Így az úgynevezett kéreg, az agykéreg szürke anyagból áll, míg a belsejében nagyagy a fehérállomány agyi velőként helyezkedik el. Mind a nagyagy és a kisagy szürkeállomány kérge veszi körül. Az agy különféle egyéb területein a szürke anyag magjai vannak, amelyeket fehér anyag vesz körül. Ez különösen igaz a diencephalon és agytörzs. Az gerincvelő, a szürke anyag belül van. Ott a fehér anyag kívül van. Megállapították, hogy az agy szürkeállományának mennyisége korrelál az intelligencia teljesítményével és minden más agyi teljesítménnyel. Helyhiány miatt azonban az agy nem tud a végtelenségig tágulni. A biológiai megoldás az agykéreg egyre bonyolultabb hajtogatásából áll. Ennek során felülete megnő, több hely áll a szürkeállomány számára. Az emberi kéreg 19 és 23 milliárd közötti idegsejtet tartalmaz, amelyek összekapcsolódása meghatározza agyi teljesítményének nagy részét.
Funkció és feladatok
A szürkeállomány ellenőrzi az összes agyi funkciót, valamint a központi idegrendszer összes funkcióját. A kéreg nagyagy több alapvető funkcióért felelős. Négy lebenyből áll, amelyeket frontális, parietális, temporális és occipitális lebenynek neveznek. A homloklebeny vezérli a motoros folyamatokat, a motivációt, a hajtást és a mentális teljesítményt. A másik három lebeny elsősorban az érzékszervekből származó jeleket dolgozza fel. Például a parietális lebeny felelős az érintési ingerekért. A temporális lebeny az összes hallási ingert, az occipitális lebeny pedig az összes vizuális ingert dolgozza fel. A kéreg kisagy ellenőrzések egyensúly és a összehangolás Az agytörzs feldolgozza az alapvető ellenőrzési mechanizmusokat. A diencephalon továbbítja a jeleket az agynak. Szürke anyagmagokból áll, amelyek a talamusz, hypothalamus, epithalamus és subthalamus. A talamusz különleges szerepet játszik az agyba történő jelátvitelben. Ban,-ben gerincvelő, a szürkeállomány felelős a vázizmok motoros működéséért és az idegsejtek érzékenységéért. Idegzsinórok formájában az idegsejtek szálkötegeit vezetik át a gerinccsatorna. Ezen idegkötegek belsejében található a szürkeállomány. A szálkötegek h alakban hasadnak elülső és hátsó oszlopra. Funkciója miatt az elülső oszlopot motoros elülső gyökérnek, a hátsó oszlopot pedig szenzoros hátsó gyökérnek nevezzük.
Betegségek
Amikor a központi idegrendszer bizonyos részei meghibásodnak, akkor a meghibásodás jellegzetes jelei keletkeznek. Az agykéregben sok terület fekszik egymás mellett, egészen más funkciókat ellátva. Helyi sérülések vagy betegséggel kapcsolatos kudarcok esetén az észlelési folyamatok részleges zavarai léphetnek fel. Például, ha a vizuális központ megsemmisül, vakság akkor is előfordul, ha a szem rendben van. A vizuális ingerek a szemtől az agyig terjednek, de ebben az esetben az optikai benyomások feldolgozása már nem lehetséges. Ha a magasabb kérgi mezők sikertelenek, a beteg látja, de nem ismeri fel a mozdulatokat, a színeket vagy az arcokat. Ha a broca központ megsérül, a beszédkészség súlyosan romlik. A beszédértés azonban nem szenved. Ha a homloklebeny sérült, csökkenhet az intelligencia és megváltozhat a személyiség. Az agy meghatározott területeinek sérülése sérülés, ütés, vagy más betegségfolyamatok. A gerincvelő károsodása viszont gyakran a bénulás oka és kétoldali bénulás, mivel idegzsinora felelős a vázizmok motoros működéséért. Az ilyen károkat sérülések vagy csípések okozzák idegek részeként porckorongsérv. Az ideg beszorulása átmeneti bénulást okozhat, amely általában megszűnik, ha az ok megszűnik. Súlyos esetekben azonban kétoldali bénulás itt is kialakulhat az idegrostok pusztulása miatt.
