Az átfogó klinikai vizsgálat az alapja a további diagnosztikai lépések kiválasztásának:
- Általános fizikai vizsgálat - beleértve a vérnyomást, a pulzust, a testsúlyt, a magasságot; továbbá:
- Ellenőrzés (megtekintés).
- Bőr és nyálkahártya
- Szemek
- Ellenőrzés (megtekintés).
- Szemészeti vizsgálat - a szemhéjak vizsgálata, a szemhéjak helyzetének vizsgálata, a látásélesség meghatározása, hasított lámpa vizsgálata.
Egyes esetekben a következő szemészeti vizsgálatokra lehet szükség:
- Festékvizsgálat - a könnycsatornák tesztelésére; erre a célra festéket helyeznek a kötőhártya-tasakba; ha a könnycsatornák normálisan működnek, a festéket rövid idő (kb. 5 perc) után el kell távolítani, és már nem található meg a kötőhártya-tasakban.
- Páfrányteszt - a könnyfolyadék; A kötőhártya-tasak könnyeit üveglemez segítségével egy tárgylemezre helyezzük, és szobahőmérsékleten hagyjuk megszáradni; Körülbelül tíz perc múlva mikroszkóp alatt értékeljük a könnyfolyadék kristályosodási mintázatát (páfrányjelenség).
- A könnyelvezetés ellenőrzése
- A könnyfilm film ozmolaritásának mérése
- Schirmer-teszt - a könnytermelés mértékének mérésére; erre a célra 5 mm széles és 35 mm hosszú szűrőpapír csíkot (lakmuszpapírt) helyeznek a szemhéj külső sarkában lévő kötőhártya-tasakba; 5 perc elteltével leolvassák azt a távolságot, amelyet a könnyfolyadék megtett a papírszalagban; xeroftalmia (csökkent könnytermelés) akkor van jelen, ha a távolság <10 mm
- A könnyfólia feltörési ideje (DE is a szakítási idő után) - a könnyfólia stabilitásának mérése; erre a célra a könnyfóliát megfestik fluoreszcein; akkor a könnyfóliát a réslámpán keresztül megfigyeljük, és az időt egyidejűleg mérjük. Ily módon látható, hogy mikor szakad a könnyfilm. A normál idő több mint 15 másodperc az egészséges szemmel.