Szorongás – okai és terápia

Rövid áttekintés

• Mi a félelem? Alapvetően normális reakció fenyegető helyzetekre. A szorongás akkor patológiás, ha konkrét ok nélkül jelentkezik, gyakori/állandó kísérővé válik és rontja az életminőséget.
• A kóros szorongás formái: generalizált szorongásos zavar, pánikbetegség, kényszerbetegség, fóbiák (például klausztrofóbia, arachnofóbia, szociális fóbia), poszttraumás stressz zavar, szívneurózis, hipochondria, szorongás skizofrénia és depresszió esetén.
• A kóros szorongás okai: különféle magyarázó megközelítések (pszichoanalitikai, viselkedési és neurobiológiai). A szorongást kiváltó tényezők a stressz, a trauma, az alkohol- és kábítószer-használat, bizonyos gyógyszerek, a pajzsmirigy működési zavara, a szív- és agybetegségek.
• Mikor kell orvoshoz fordulni? Túlzott szorongás esetén gyakoribbá vagy súlyosbodó, önmagában nem leküzdhető szorongás, objektív ok nélküli szorongás és/vagy a szorongás következtében erősen leromlott életminőség.
• Diagnózis: Részletes interjú, kérdőívek, esetleg további vizsgálatok.
• Terápia: Kognitív viselkedésterápia, mélypszichológiai módszerek, gyógyszeres kezelés.
• Önsegítés és profilaxis: Relaxációs módszerek, gyógynövények, egészséges életmód sok mozgással és egészséges táplálkozással.

Szorongás: Leírás

A félelem, akárcsak az öröm, az élvezet és a harag, az egyik alapvető emberi érzelem. A túlélés szempontjából kulcsfontosságú: aki fél, az különösen óvatosan és figyelmesen jár el a kritikus helyzetekben – vagy nem saját magát sodorja veszélybe. Ezenkívül a félelem arra készteti a szervezetet, hogy mozgósítsa az összes tartalékot, amelyre szüksége van a harchoz vagy a meneküléshez.

Szorongás: Tünetek

A szorongást különféle testi tünetek kísérik. Ezek tartalmazzák:

• Szívdobogás
• gyorsított pulzus
• @ izzadás
• remegés
• nehézlégzés
• szédülés

Súlyos szorongás esetén mellkasi fájdalom, hányás, hasmenés, szorongásérzés, sőt eszméletvesztés is előfordulhat. A szenvedők úgy érzik, magukra hagyták magukat, vagy elvesztették az eszüket. A pánikrohamok során a betegek gyakran félnek a haláltól. Az általános szorongás viszont gyakran fájdalommal jár.

Szorongás: Mi a normális, mi a kóros?

Kóros szorongásról akkor beszélünk, ha a szorongás konkrét ok nélkül jelentkezik, vagy akár állandó kísérővé válik. Ez jelentősen korlátozhatja az érintett személy életminőségét. Az ilyen félelmek nem egy konkrét fenyegetésre adott normális reakció, hanem független klinikai kép, amelyet pszichoterápiásan kell kezelni.

A szorongásos rendellenességek formái

A szorongásos zavar kifejezés a mentális zavarok olyan csoportjára utal, amelyekben a szorongásos tünetek külső fenyegetés nélkül jelentkeznek. Ezek a szorongásos tünetek lehetnek fizikaiak (remegett szívverés, izzadás stb.) és pszichológiaiak (katasztrofális gondolkodás, elkerülő magatartások, például az ajtón kívüli kilépés megtagadása stb.). A szorongásos zavar különböző formákban nyilvánulhat meg:

Generalizált szorongásos zavar.

A generalizált szorongásos zavarban szenvedők számára az aggodalmak és a félelmek állandó kísérői. Ezeknek a félelmeknek gyakran nincs konkrét oka (diffúz aggodalmak, szorongások és általános idegesség).

Ugyanakkor valós fenyegetésekre is vonatkozhatnak (autóbaleset, közeli hozzátartozók betegsége stb.), bár ebben az esetben a szorongásos tünetek túlzóak.

Obszesszív-kompulzív zavar

A rögeszmés-kényszeres zavart rögeszmés gondolatok és/vagy cselekvések jellemzik. Például a szenvedők feszülten és szorongva reagálnak, ha bizonyos rituálék elvégzésében akadályozzák őket. Ide tartozik például a mosás, a tárgyak megszámlálása vagy az ablakok zárásának ismételt ellenőrzése.

A rögeszmés gondolatoknak például lehet agresszív, sértő vagy ijesztő tartalma.

Fóbia

A fóbiában szenvedők túlzottan félnek bizonyos helyzetektől vagy tárgyaktól. A legtöbb szenvedő azonban tudja, hogy félelmei valójában alaptalanok. Ennek ellenére a megfelelő kulcsingerek olykor heves félelemreakciókat váltanak ki.

Ilyen kulcsingerek lehetnek bizonyos helyzetek (légi utazás, nagy magasság, liftezés stb.), természeti jelenségek (zivatar, nyílt víz stb.) vagy bizonyos állatok (például pókok, macskák). Néha a betegséggel és sérüléssel kapcsolatos dolgok (vér, injekciók stb.) szintén fóbiát váltanak ki.

A szakértők a fóbia három fő típusát különböztetik meg:

Agorafóbia („klausztrofóbia”).

Középtávon a szenvedők gyakran félelemből teljesen visszavonulnak, és többé nem hagyják el otthonaikat.

Szociális fóbia

A szociális fóbiában szenvedők attól tartanak, hogy a figyelem középpontjába kerülnek, kínos helyzetbe kerülnek vagy kudarcot vallanak. Ezért egyre inkább kivonulnak a társasági életből.

Specifikus fóbia

Itt a fóbiának szűken meghatározott kiváltó oka van. Ilyen például az arachnofóbia, a fecskendőfóbia, a repüléstől való félelem, a klausztrofóbia (a zárt terektől való félelem) és a magasságtól való félelem (szédülés).

Nem minden fóbiát kell kezelni. De ha szorongásos zavara korlátozza életminőségét, terápiát kell kapnia.

Posztraumás stressz zavar (PTSD).

A poszttraumás stressz zavar (PTSD) rendkívül stresszes vagy fenyegető élmény (trauma) eredményeként jelentkezik. Ez lehet például háborús élmény, természeti katasztrófa, súlyos baleset, közeli hozzátartozó halála, szexuális zaklatás vagy más erőszakos élmény.

Az úgynevezett flashbackek jellemzőek a PTSD-re. Ezek hirtelen, rendkívül megterhelő emlékfoszlányok, amelyekben az érintett személy újra és újra átéli a traumatikus élményt. A visszaemlékezéseket például hangok, szagok vagy bizonyos szavak váltják ki, amelyek szorosan kapcsolódnak a traumatikus élményhez.

Ezen ingerek elkerülése érdekében sok traumatizált ember visszavonul. Erősen idegesek és ingerlékenyek, alvási és koncentrációs zavarokkal küzdenek, ugyanakkor egyre érzelemmentesebbnek tűnnek.

A pánikbetegség

A pánikbetegség gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Az érintettek ismétlődő masszív szorongásos rohamokban szenvednek súlyos fizikai és pszichológiai tünetekkel. Ezek közé tartozik a légszomj, a szívdobogás, a torok szorítása vagy a fulladás érzése, az izzadás, az émelygés, a haláltól való félelem vagy az irányítás elvesztése, valamint a valószerűtlenség érzése.

A pánikroham általában fél óránál rövidebb ideig tart. Előfordulhat egészen váratlanul, vagy bizonyos helyzetek válthatják ki.

A kóros szorongás egyéb típusai

A hipochondriában szenvedők (új kifejezés: hipochondriális rendellenesség) tartós félelemben élnek attól, hogy súlyos vagy akár halálos betegségtől szenvednek. Ezzel félreértelmezik az ártalmatlan testi tüneteket. Még az orvosok egészségességének biztosítéka sem tudja őket meggyőzni vagy megnyugtatni.

A hipochondria az úgynevezett szomatoform rendellenességek közé tartozik – akárcsak a szívneurózis: itt az érintettek szívdobogástól, légszomjtól szenvednek, és félnek a szívinfarktustól, anélkül, hogy szervi okot találnának a panaszoknak.

Néha a szorongás más betegségek tüneteként jelentkezik. Például a skizofréniában szenvedők gyakran súlyos szorongásban szenvednek. Külső világukat fenyegetőnek érzékelik, hallucinációik vagy üldöztető téveszmeik vannak. A depressziót gyakran objektíven megalapozatlan félelmek is kísérik.

Szorongás: okai

Különféle elméletek léteznek a patológiás szorongás vagy szorongásos zavarok eredetére vonatkozóan:

• A viselkedésterápiás megközelítések ezzel szemben tanultnak tekintik a félelmeket. Ilyen például a repüléstől való félelem. Akkor alakulhat ki, ha az érintett személy fenyegető helyzetet (pl. erős turbulenciát) tapasztalt a fedélzeten. Ennek megfelelően a félelmek puszta megfigyeléssel is kialakulhatnak – például amikor a gyerek azt tapasztalja, hogy az anyja fél egy póktól.

• A neurobiológiai megközelítések ezzel szemben azt feltételezik, hogy a szorongásos betegek autonóm idegrendszere instabilabb, mint az egészségeseknél, ezért különösen gyorsan és hevesen reagál az ingerekre.

Tényezők, amelyek szorongást válthatnak ki

• Stressz: A súlyos mentális stressz tartós szorongásos érzésekhez vagy pánikrohamokhoz vezethet.

• Trauma: A traumás élmények, mint például a háború, a balesetek, a visszaélések vagy a természeti katasztrófák, visszatérő szorongást válthatnak ki.

• Alkohol- és kábítószer-használat: az alkohol, az LSD, az amfetaminok, a kokain vagy a marihuána fogyasztása szintén szorongást vagy pánikot okozhat.

• Pajzsmirigyműködési zavarok: a pajzsmirigy túlműködése és alulműködése egyaránt szorongáshoz és pánikrohamokhoz vezethet.

• Szívbetegségek: Az olyan szervi szívpanaszok, mint a szívritmuszavarok vagy a szívszűkület (angina pectoris) szintén súlyos szorongást válthatnak ki.

• Agyi betegségek: Ritka esetekben a szorongás hátterében valamilyen szervi agyi betegség, például gyulladás vagy agydaganat áll.

Szorongás: Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha az alábbiak közül egy vagy több igaz Önre, szorongása miatt orvoshoz kell fordulnia:

• Túlzott a szorongása.
• Szorongása minden alkalommal egyre gyakoribb és intenzívebb.
• Egyedül képtelen vagy leküzdeni a szorongásaidat.
• Jelenlegi életkörülményei nem tudják megmagyarázni szorongásának súlyosságát.
• Életminősége erősen korlátozott a szorongásai miatt.
• Szorongásai miatt kivonulsz a társasági életből.

Még olyan félelmek is kezelést igényelhetnek, amelyeknek érthető oka van. Például, ha egy életveszélyes betegséget, mint például a rák, hatalmas szorongás kíséri.

Szorongás: Mit csinál az orvos?

Az orvos részletes interjú után állítja fel a diagnózist, melyben a félelmek lehetséges okait és kiváltóit is megvitatják (anamnézis). A speciális kérdőívek segítenek ebben a folyamatban. Lehetővé teszik annak felmérését, hogy mennyire erős a szorongása, és mi ellen irányul.

Egyes esetekben további vizsgálatok (pl. vérvétel, EKG) szükségesek a szorongásos tünetek organikus okainak kizárására.

A szorongás részletesebb tisztázása után az orvos megfelelő kezelést javasolhat.

Kognitív viselkedési terápia

A kognitív viselkedésterápia különösen hatékonynak bizonyult a szorongás kezelésében. Használható szorongást kiváltó viselkedésminták, gondolatok és érzések felfedezésére és megkérdőjelezésére. A célzott gyakorlatok segítenek megváltoztatni ezeket a szorongást kiváltó mintákat.

A szociális fóbiában szenvedő betegek szerepjátékokkal próbálhatnak ki ijesztő helyzeteket egy védett térben. Ezáltal önbizalomra és szociális készségekre tesznek szert. Ez segít nekik leküzdeni félelmeiket.

Mélylélektani módszerek

Néha a mélypszichológiai terápia (pl. pszichoanalízis) is hasznos lehet. Ez a szorongás gyökereként mélyebben rejlő pszichológiai problémákat tárhat fel és dolgozhat azokon.

Gyógyszer

A pszichoterápiás intézkedések mellett a gyógyszeres kezelés segíthet a szorongás szabályozásában. Többek között az antidepresszánsok is hatékonynak bizonyultak. A nyugtatók, például a benzodiazepinek szintén enyhíthetik a szorongást. Mivel azonban függőséget okozhatnak, csak orvosi felügyelet mellett és korlátozott ideig szabad szedni őket.

Kiváltó betegségek kezelése

Ha más betegségek (például skizofrénia) okozzák a kóros szorongást, azokat szakszerűen kell kezelni.

Szorongás: Mit tehetsz magadtól

Még „normális” (nem kóros) szorongás és feszültség esetén is aktívvá kell válnia.

Relaxációs módszerek

Mindenesetre érdemes elsajátítani egy relaxációs módszert. Az ok: a relaxáció és a szorongás két érzelmi állapot, amelyek kölcsönösen kizárják egymást. Tehát ha elsajátít egy relaxációs technikát, használhatja a szorongás, sőt a pánikrohamok leküzdésére is. Ilyenek például a speciális légzőgyakorlatok, a jóga, az autogén tréning és a Jacobson-féle progresszív izomlazítás.

Orvosi növények

A következő gyógynövények különösen hasznosak olyan tünetek esetén, mint a szorongás, idegesség, belső feszültség és nyugtalanság:

Egyenként vagy kombinálva is használhatók.

Kész készítmények a gyógyszertárból

A gyógyszertárakban különféle, a fent említett gyógynövényeken alapuló, használatra kész készítmények kaphatók, például kapszula, drazsé vagy csepp formájában. A növényi eredetű gyógyszerek szabályozott hatóanyag-tartalommal rendelkeznek, és hivatalosan gyógyszerként engedélyezettek. Kiválasztással és felhasználással kapcsolatban forduljon gyógyszerészéhez.

Gyógynövények, mint tea

Ha szorongása a kezelés ellenére sem enyhül, sőt rosszabbodik, konzultáljon egészségügyi szakemberrel. Ha ezen kívül más gyógyszereket is kell szednie, a gyógynövénykészítmények alkalmazása előtt konzultáljon orvosával vagy gyógyszerészével. Ez segít elkerülni a nem kívánt interakciókat.

Életmód

Emellett az egészségesebb életmód a szorongásos tünetekre is pozitív hatással lehet. Például a testmozgás csökkenti a stresszt és növeli az erőnlétet. Emellett a testmozgás javítja az alvást, ami sok szorongásos betegnél jelentősen megzavart.

Az egészséges táplálkozás további energiát biztosít. Mindez a mentális stabilitásra is kihat – aki éberebbnek, fittebbnek érzi magát, az jobban tudja kezelni a problémákat, a konfliktusokat, a szorongást.