Mi az a fogszabályzó?
A fogszabályzót a fogak vagy az állkapocs rossz elzáródásainak kezelésére használják. Általában a fogak növekedési szakaszában használják – azaz gyermekeknél. Felnőtteknél a fogszabályzó gyakran csak a hibás zárványok korrigálására használható.
A fogszabályozó fémekből, például acélból vagy titánból, műanyagból vagy kerámiából készül. A kezelés okától függően a fogorvos rögzített vagy laza fogszabályzót használ. A gyerekeket általában laza fogszabályzóval kezelik, mivel ezt a gyengédebb formát a még meglévő fognövekedés támogatja. Esztétikai lehetőség, különösen a felnőttek számára, az úgynevezett láthatatlan fogszabályzó. A fogszabályozók belső részei a fogak mögött alig láthatók kívülről.
Rögzített merevítők
Hogy milyen esetekben használnak fix fogszabályzót, hogyan jár el a fogorvos, milyen előnyei és hátrányai vannak, arról a Rögzített fogszabályzó szövegben olvashat.
Laza merevítők
Láthatatlan fogszabályozó
Invisalign és Aligner – különféle fogszabályozó modellek léteznek, amelyek kívülről (szinte) láthatatlanok. Többet megtudhat róluk a Láthatatlan fogszabályozó szövegben.
Merevítők felnőtteknek
Mit lehet elérni a felnőttek fogszabályzójával? Milyen modellek jöhetnek szóba? Mit kell figyelembe venni a kezelés során? Ezekre a kérdésekre kaphat választ a fogszabályozó – Felnőttek című szövegben.
Mikor kapsz fogszabályzót?
A különböző KIG
Az 1. és 2. fogszabályozó indikációs csoport enyhébb fogeltolódásokat takar. A KIG meghatározásához meg kell mérni a fogak közötti távolságot, például ha a felső metszőfogak túlnyúlnak az alsókon, vagy fordítva. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fogak túl közel vannak egymáshoz vagy túl távol vannak egymástól, és rést képeznek.
A harmadik, negyedik és ötödik indikációs csoportba tartoznak a fejterület fejlődési rendellenességei, például ajak- és szájpadhasadék, túl sok hely a fogak között, vagy amikor az alsó fogak kívül harapnak a felső fogak előtt (keresztharapás).
Mit csinálsz a fogszabályozóval?
Ezután a fogorvos lenyomatokat vesz a felső és az alsó állkapocsról. Ezek alapján készülnek gipszmodellek, amelyek sablonként szolgálnak a fogszabályzóhoz. Ezt egy fogászati laboratóriumban készítik el.
Ha meglazul a fogszabályzó, az orvos megmutatja, hogyan kell helyesen behelyezni. Azt is elmagyarázza, hogy mire kell figyelni a viselése során, és hogyan kell tisztítani a fogszabályzót.
Ha fix fogszabályzóra van szüksége, türelem kell a felhelyezéshez – ez körülbelül két órát vesz igénybe, mert a fogszabályzót a helyükre ragasztják vagy cementálják.
Milyen kockázatokkal jár a fogszabályzó?
A fogszabályozó készülékekkel történő kezelés, mint minden orvosi eljárás, bizonyos kockázatokkal jár. A rögzített fogszabályzóknál általában komplikációk lépnek fel:
- a fogakra ható erők által okozott fájdalom
- vízkőtelenítési foltok a fogakon
- a fogak fokozott érzékenysége
- az íny gyulladásai, növekedései és regressziói
- a zománc sérülése a rögzített fogszabályozó eltávolításakor
- a foggyökerek megrövidülése az erős nyomás miatt
- visszaállás az eredeti helyzetbe a fogmozgás következtében
A kezelés során a fogászati és az állkapocs helyzetében előre nem látható, kedvezőtlen változások léphetnek fel. Ezekben az esetekben a kezelő fogorvos terápiájának megváltoztatása segít.
