Rövid áttekintés
- Kezelés: súlyosságtól függ, általában műtéti kezelés szükséges
- Tünetek: szivárgás, viszketés, széklet elkenődése, részleges inkontinencia, székletürítési zavarok, vérzés
- Okok és kockázati tényezők: medencefenék gyengesége, életkor, női nem, emésztési zavarok (krónikus székrekedés vagy hasmenés)
- Diagnózis: Anamnézis és fizikális vizsgálat, végbéltükrözés, ultrahang, ritkán mágneses rezonancia képalkotás.
- A betegség lefolyása és prognózisa: Általában nem életveszélyes betegség, műtéti kezeléssel enyhülés vagy tünetmentesség lehetséges.
- Megelőzés: Alapvető megelőzés nem lehetséges, emésztési zavarok korai kezelése, mozgás és kiegyensúlyozott étrend
Mi a végbél prolapsus?
Végbélsüllyedés esetén a bél újra és újra prolapsus: A végbél teleszkópszerűen teljesen kinyúlik a végbélnyílás felé. Mivel a végbélt végbélnek vagy végbélnek is nevezik, rektális prolapsusnak vagy végbélsüllyedésnek is nevezik. Az anális prolapsussal ellentétben itt minden szövetréteg, azaz az izomrétegek is átnyomódnak a végbélnyíláson, míg az anális prolapsusnál csak a nyálkahártya és az anális csatorna bőre érintett. A végbélsüllyedés esetenként akár tíz centiméteres is lehet, míg anális prolapsus esetén maximum két centiméter nyúlik ki a végbélnyílásból.
- Belső végbélsüllyedés: Itt a végbél (még) nem nyúlik ki a végbélnyílásból.
- Külső végbélsüllyedés: A végbél kinyúlik a végbélnyílásból.
Jellemzően a végbélsüllyedés megismétlődik, és néha magától visszafejlődik, vagy visszaszorítható. Kezdetben a végbél belső prolapsusa gyakran észrevétlen marad. Idővel azonban a súlyosság általában növekszik, és a végbél kinyúlik a végbélnyílásból, mivel a záróizom (anális záróizom) sérült vagy legyengül.
Mit lehet tenni a végbélsüllyedés ellen?
A végbélsüllyedés kezelése az érintett személy szenvedésének mértékétől és jelenlegi súlyosságától függ. Mivel a végbélsüllyedés a legtöbb esetben nem életveszélyes, a terápia melletti döntés többek között attól is függ, hogy mennyire korlátozott az életminőség. Ha a záróizom megsérül, ami széklet inkontinenciát okoz, az orvosok általában műtéti kezelést javasolnak.
Rektális prolapsus műtét nélküli kezelése
Rektális prolapsus műtéti kezelése
A legtöbb esetben az orvosok műtétet végeznek a végbél prolapsusa miatt. A műtét célja a kényelmetlenség enyhítése és a kontinencia visszaszerzése, a bélmozgás és az evakuálás szabályozásának képessége. Több mint 100 különböző sebészeti eljárás létezik erre a célra. A legmegfelelőbb eljárás a beteg egyedi állapotától függ. A sebészeti módszereket tekintve két típus létezik:
- Beavatkozások a végbélnyíláson keresztül
- @ Beavatkozások a hasüregen keresztül
A végbélnyíláson keresztüli sebészeti módszerek előnye, hogy a hasi szövet nem sérül, és gyakran kíméletes érzéstelenítési eljárásokat alkalmaznak. A hasüregen keresztüli beavatkozásokat általában laparoszkópiával, ritkábban hasi bemetszéssel (laparotómia) végzik. A hasüregen keresztüli sebészeti módszer egyik előnye, hogy lehetővé teszi más szervek, például a méh és a hüvely megemelését az eljárás során. Sok esetben a végbélsüllyedést más szervek lesüllyedése kíséri az alsó hasban.
Milyen panaszokat okoz a végbélsüllyedés?
A végbélsüllyedés kezdetben gyakran a következő panaszokat okozza:
- Szivárgás
- Viszketés
- vérzés
- Széklet elkenődés (húzási nyomok a fehérneműben)
Ezek a tünetek leggyakrabban a végbél belső prolapsusa esetén jelentkeznek. Idővel kialakul a széklet inkontinencia, amelyben a gázok is ellenőrizetlenül távoznak. Főleg, ha a záróizom megsérül.
Ritka az, hogy a teljes végbél kilóg. A fájdalom is olyan tünet, amelyet a szenvedők ritkábban írnak le. Ezzel szemben gyakoriak a székletürítéssel kapcsolatos problémák vagy a hiányos székletürítés érzése. Ráadásul a végbélsüllyedés a kellemetlen érzés miatt elsősorban az érintett életminőségét korlátozza.
Hogyan alakul ki a végbél prolapsus?
A végbél prolapsusa általában különböző tényezők kölcsönhatása révén alakul ki. A szövetgyengeségre való hajlam genetikai tényezői, valamint az anatómiai állapotok szerepet játszanak. A végbél, a húgyhólyag és a méh bizonyos fizikai struktúrák segítségével a medence alsó részén található helyükhöz kötődik. Ezek a struktúrák elsősorban a medencefenék szalagjaiból és izmaiból állnak. Ha ez gyengül, az kedvez a végbélsüllyedés kialakulásának. A sérült záróizom szintén növeli a végbél prolapsusának kockázatát.
Ezenkívül a kismedencei műtétek, például a nőgyógyászati műtétek vagy a krónikus emésztési rendellenességek, például a székrekedés és a hasmenés a végbél prolapsusának kockázati tényezői közé tartoznak. A legtöbb esetben az aranyér együtt él.
Rektális prolapsus gyermekeknél
Ez a prolapsus bélállapot nagyon ritkán fordul elő gyermekeknél, és ha előfordul, akkor három év alatti gyermekeknél. A végbélsüllyedés kockázati tényezői ebben az életkorban az alultápláltság vagy a krónikus légúti betegségek, például a cisztás fibrózis.
Hogyan diagnosztizálható a végbél prolapsus?
Az orvos általában fizikális vizsgálattal diagnosztizálja a végbélsüllyedést. Az anális prolapsustól való megkülönböztetés általában az első helyen áll. Ebből a célból az orvos kitapintja a kiesett beleket, így a végbél nyálkahártyája nem túl érzékeny a fájdalomra. Ha külső végbélsüllyedésről van szó, gyakran a nyálkahártyáról is meg tudja állapítani, hogy anális vagy végbélsüllyedésről van szó. Egy másik támpont az, hogy anális prolapsus esetén maximum néhány centiméter (egy-kettő) emelkedik ki a végbélnyílásból. Ha több, ez a végbél prolapsusáról beszél.
Egyes esetekben, különösen belső végbélsüllyedés esetén, a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével végzett defekográfia hasznos. A defekográfia során az érintett személy kontrasztanyagot kap a végbélbe. A vizsgálat során megfeszíti és ellazítja a záróizmot, és kiüríti a székletet. Ezt a folyamatot azután MRI rögzíti, és információt nyújt a meglévő bélbetegségről és annak kezelési lehetőségeiről.
Ha székrekedés van, az orvos időnként megméri az úgynevezett vastagbél áthaladási idejét. Itt a páciens bizonyos marker tablettákat vesz be, amelyek körülbelül egy hét múlva röntgenvizsgálattal a bélben helyezkednek el. Attól függően, hogy a tablettákból származó markerek hol helyezkednek el a bélben, ez lehetővé teszi a vastagbél áthaladási idejének kiszámítását. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy felmérje, hogy a vastagbél normális sebességgel szállítja-e a táplálékot.
Ha nőgyógyászati vagy urológiai panaszok is jelentkeznek, például vizelettartási zavar vagy hüvelyi prolapsus, akkor ezt is tisztázza az orvos. A legtöbb esetben a pácienst ezután a megfelelő szakorvoshoz, például urológushoz vagy nőgyógyászhoz irányítják.
Mi a végbél prolapsus lefolyása?
Bár nem ez a szabály, a korai kezelés mégis javasolt. Ha műtétre van szükség, az gyakran javítja a végbél prolapsus tüneteit. Az érintettek többségénél visszanyeri a székletürítés önálló szabályozásának képességét. A műtétet követően vannak nyomon követési időpontok, ahol az orvos ellenőrzi a gyulladást vagy vérzést. A legtöbb esetben a műtéten átesett betegek székletszabályozó gyógyszereket is kapnak a beavatkozás után néhány hétig a székrekedés megelőzésére.
Az érintetteknek most érdemes odafigyelni a kiegyensúlyozott étrendre, és már korai stádiumban megelőzni az esetleges székrekedést. A medencefenéket erősítő gyakorlatok is fontosak. Egyes klinikák vagy gyógytornászok speciális tanfolyamokat kínálnak a medencefenék izomzatának erősítésére szolgáló megfelelő gyakorlatok elsajátítására.
Megelőzhető a végbélsüllyedés?
A végbél prolapsusa általában nem megelőzhető. A genetikai hajlamot és a hüvelyi szülés miatti változásokat nehéz megelőzni. A krónikus székrekedést, hasmenést azonban célszerű orvossal tisztázni, és odafigyelni a normál emésztésre. Ehhez hozzájárul a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő mennyiségű testmozgás.
