Mi a vérátömlesztés?
A vérátömlesztést a vér vagy vérkomponensek hiányának kompenzálására vagy a vér pótlására használják a szervezetben. Ebből a célból a műanyag zacskókból (vértartalékokból) származó vért vénás hozzáférésen keresztül juttatják be a páciens szervezetébe. Ha ez a vér külföldi donortól származik, a véregységet külföldi véradásnak nevezik. Ha a beteg saját vérét kapja, amelyet előzőleg vettek és tároltak, azt autológ véradásnak vagy autotranszfúziónak nevezik.
Míg korábban a teljes vérátömlesztést minden komponenssel végezték, ma már a véregységeket külön-külön komponensekre osztják. Ennek eredménye:
- vörösvérsejt-koncentrátum – vörösvértestekből (eritrocitákból) áll
- Granulocita koncentrátum – bizonyos fehérvérsejtekből (granulocitákból) áll
- Vérlemezkekoncentrátum – vérlemezkékből (trombocitákból) áll
- Vérplazma (= a vér nem sejtes része)
Mikor végeznek vérátömlesztést?
A vörösvérsejt-koncentrátumokat leginkább akut vérveszteség esetén használják az elveszett vörösvértestek pótlására.
Magas vérveszteség esetén vérlemezke-koncentrátumot is adnak. Ezenkívül ezt a típusú vérátömlesztést vérlemezke-képződési zavarok esetén, valamint műtét előtti vérzés megelőzésére adják.
Mivel a vérplazma olyan alvadási faktorokat tartalmaz, amelyek fontosak a véralvadáshoz, ezért vérzési hajlam gyanúja esetén megelőző intézkedésként transzfúzióra is kerül.
A granulocita koncentrátum beadható a rák vérátömlesztésének részeként. A benne található fehérvérsejtek (neutrofilek, bazofilek és eozinofilek) állítólag erősítik a legyengült immunrendszert.
Mit csinálsz vérátömlesztés közben?
A tényleges vérátömlesztés előtt az orvos megbeszéli Önnel a lehetséges kockázatokat és mellékhatásokat, és meghatározza az Ön vércsoportját. Egy beleegyezési űrlap aláírására is felkérjük.
AB0 Vércsoport rendszer
A vörösvérsejteken (eritrocitákon) antigéneknek nevezett fehérjestruktúrák találhatók. Az antigének olyan fehérjék, amelyek immunválaszt váltanak ki a szervezetben. Az A típusú antigénekkel rendelkező hordozók A vércsoportúak, a B típusúak pedig B vércsoportúak. Ha egy személy mindkét antigéntípussal rendelkezik, akkor AB vércsoportja van. Ha az eritrocitákon nincsenek antigének, akkor 0-s vércsoportról beszélünk.
A vérplazmában az eritrocita antigének elleni antitestek találhatók. Annak érdekében, hogy az immunrendszer ne támadja meg a saját testét, például az A vércsoportú embernek nincs antitestje az A típusú antigének ellen.
Rhesus vércsoport rendszer
A rhesus-vércsoport-rendszer megkülönbözteti, hogy a vérsejtek egy bizonyos fehérjét – a rhesus-faktort – hordoznak-e (rhesus-pozitív) vagy sem (rhesus-negatív). Európában az emberek körülbelül 85 százaléka rhesus-pozitív, a maradék 15 százalék rhesus-negatív.
Éjjeli teszt
Az ágy melletti vizsgálatot a recipiens vérén, valamint a használatra szánt véregységen végzik el.
Keresztmeccs
A crossmatch tesztben a véregység vörösvérsejtjeit összekeverik a recipiens plazmájával (nagy teszt), a recipiens vörösvértesteit pedig a véregység plazmájával (kispróba). Ismétlem, agglutináció nem fordulhat elő.
További eljárás
A vérátömlesztés előtt a félreértések elkerülése végett a páciens adatait újra ellenőrzik. Az orvos egy hozzáférési vezetéket helyez a vénába, amelyen keresztül a vérátömlesztésnek be kell jutnia a szervezetébe. Mind a vérátömlesztés alatt, mind azt követően legalább fél órán keresztül megfigyelés alatt kell tartani. Ez magában foglalja a vérnyomás és a pulzusszám rendszeres ellenőrzését. Ha rosszul érzi magát, azonnal értesítse orvosát.
További információ: Véradás
További információ: Plazma adományozása
Ha szeretné tudni, hogy mit kell figyelembe vennie a plazmaadás során, és hogyan működik az egész, olvassa el a Plazma adományozás című cikket.
Milyen kockázatokkal jár a vérátömlesztés?
A vérátömlesztéssel kapcsolatos kockázatok ritkák, de általában súlyosak. Az úgynevezett transzfúziós reakcióban a donor vére reakcióba lép a recipiens vérével a vércsoportok összeférhetetlensége miatt. Emiatt az immunrendszer tönkreteszi a donorvért, ami lázhoz, vérszegénységhez, sárgasághoz, keringési problémákhoz és veseelégtelenséghez vezethet. A transzfúziós reakció közvetlenül a transzfúzió során jelentkezhet, vagy késhet is.
Szintén lehetségesek allergiás reakciók, amelyek láz, hányinger, légszomj, vérnyomásesés, bőrpír, viszketés és ritka esetekben sokk formájában nyilvánulnak meg.
Ha a beteg sok vörösvérsejt-koncentrátumot kap, a vörösvértestekben lévő vas lerakódhat a szervekben, és sejt- és szervkárosodást okozhat. A máj, a szív, a csontvelő és a hormontermelő szervek különösen érintettek.
Mire kell figyelni vérátömlesztés után?
Ambuláns vérátömlesztés után általában hazamehet. Ha bármilyen kellemetlen érzést, például hányingert vagy keringési problémákat észlel, azonnal értesítse orvosát.
Rendszeres vérátömlesztéssel a terápia sikerét nyomon követik. Különösen fontos a hemoglobin (vörös vér pigment) és a vas mérése, tekintettel a vérátömlesztés okozta vastúlterhelésre. A mellékhatások addig nem jelentkeznek itt, amíg a szervek működését nem károsítja a túlterhelés.
