Szinonima
vastagbél
Definíció Vastagbél
A vastagbél az ember része emésztőrendszer. A függelék (vakbél, nem tévesztendő össze a függelékkel, amely csak a függelék része) között helyezkedik el, amely a vékonybél és a. előtt ér véget végbél (végbél). A teljes vastagbél (beleértve a vakbél) hossza körülbelül 1.
5 méter, amelynek fő része a vastagbél, amelyet négy szakaszra osztanak. Az emelkedő vastagbél (Colon anscendens) a jobb középső hasban helyezkedik el, majd a keresztirányú vastagbél (Colon transversum), majd a leszálló vastagbél (Colon descendens) következik, amely a bal középső hasban helyezkedik el, és beolvad a sigmoid vastagbélbe ( Colon sigmoideum). Itt a vastagbél végződik és beáramlik a végbél.
Alakjában a vastagbél leszármazza a vékonybél mint egy alul nyitott keret. A vastagbélnek vannak morfológiai sajátosságai (az alakját illetően). Ide tartoznak a belülről látható ráncok (Plicae semilunares), amelyek kívülről nézve rendszeres időközönként a vastagbél falának összehúzódását okozzák.
Ennek eredményeként a vastagbél falán daganatok, úgynevezett házfalak vannak. A vastagbélre jellemző még a három külső hosszanti izomcsík, az úgynevezett taenia. A három izomcsík mindegyikének megvan a maga neve.
Így lehet megkülönböztetni: A vastagbél negyedik jellemzője a zsír függelékei (Appendices epiploicae). A vastagbél belseje bélelt nyálkahártya, amelyet kripták hatnak át. A legfelső réteg a nyálkahártya (hámszövet) számos serlegsejtet tartalmaz, amelyek felelősek a nyáktermelésért.
A kripták túlsúlya a villin (nyálkahártya kiemelkedései) és a serlegek nagy száma mikroszkóposan jellemző a vastagbélre. - Taenia libera
- Taenia mesocolica és
- Omentális taenia
A felemelkedő vastagbélt főleg az arteria colica dextra (jobb oldali vastagbél) látja el ütőér), a keresztirányú vastagbél az arteria colica media (középső vastagbél artéria) által. Mindkét hajók az arteria colica sinistra (bal vastagbél ütőér), amely ellátja vér az ereszkedő vastagbélig, és a vastagbél transzverzuma az artéria colica táptalajon (középső vastagbél artéria) keresztül.
Gyakran van kapcsolat a felső mesentericus áramlási területei között ütőér és az alsó mesenterialis artéria, amelyet riolan anastomosisnak neveznek. A két zsigeri artéria egyikének bezáródása esetén biztosítja, hogy a vastagbél egyébként rosszul perfundált része vér. Ha részletesebben érdekli ez a téma, akkor itt talál további információt Vér ellátja a belet A vastagbél idegi ellátását a vegetatív (akaratlan, azaz nem ellenőrizhető) idegrendszer.
Nagyjából a szimpatikus idegrendszer biztosítja a csökkent bélaktivitást. A vastagbelet a fő és a kisebb splanchnicus ideg (a nagy és a vékonybél ideg) útján látja el. A paraszimpatikus idegrendszer serkenti a bél aktivitását; a vastagbél „elülső” (orális) részét látja el a vagus ideg, míg a „hátsó” (aborális) rész a medenceidegen keresztül táplálkozik.
Azt a pontot, ahol ez az ellátásváltozás bekövetkezik, Cannon-pontnak nevezzük. A bal vastagbél hajlításának területén fekszik, vagyis a keresztirányú vastagbél és a leszálló vastagbél közötti átmenet. Ha ez érdekli, további információt talál a témánk alatt:
- Szimpatikus idegrendszer
- Parasypathicus
A vastagbél fő feladata az étel sűrítése.
Így erős vízfelvétel zajlik le. Az élelmiszerek további perisztaltikus hullámok általi szállítása szintén az egyik a vastagbél feladatai. Fontos betegségek például, amelyek (részben) érintik a vastagbelet
- A krónikus gyulladásos bélbetegségek, mint pl
- Colitis ulcerosa
- Crohn-betegség
- Diverticulosis (a bélfal számos kiemelkedése = diverticulosis, a diverticula gyulladását diverticulitisnek nevezik)
- Vastagbél-polipok (a nyálkahártya kiemelkedései, amelyek szórványosan vagy nagy számban fordulhatnak elő, ebben az esetben a polyposis coli-ról beszélnek) és - mint a rák egyik leggyakoribb típusa -
- A vastag- rák (colorectalis carcinoma), ahol a daganatok többsége nem a vastagbélben (vastagbélben), hanem a végbél. - Colitis ulcerosa
- Crohn-betegség
