Érelmeszesedés: tünetek és okok

Rövid áttekintés:

Leírás: Érbetegség, amelyben az artériák megkeményednek és beszűkülnek; a leggyakoribb forma az érelmeszesedés, amelyben plakkok rakódnak le az erek belső falán; a véráramlás zavart, legrosszabb esetben megszakad (vészhelyzet!)
Tünetek: Hosszú ideig tünetmentes, gyakran csak másodlagos betegségek miatt észlelhető, mint például szívkoszorúér-betegség vagy szívinfarktus esetén jelentkező mellkasi fájdalom és szorító érzés, szélütések esetén beszédzavarok és bénulás vagy időszakos claudicatio (PAD) fájdalmas, zsibbadt és sápadt lábai )
Okok és kockázati tényezők: Még nem teljesen tisztázott, az érelmeszesedés több tényező összetett kölcsönhatása, amelyek plakkképződéshez vezetnek az artériákban. A kockázati tényezők közé tartozik az életkor, az emelkedett vérzsírszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás
Kezelés: életmód megváltoztatása (egészséges táplálkozás, testmozgás, dohányzás abbahagyása stb.), meglévő állapotok, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás kezelése, szív- és érrendszeri gyógyszerek, például lipidcsökkentők, műtétek (katéter, stent, bypass)
Progresszió és prognózis: korai stádiumban regresszió lehetséges; helyes kezeléssel és a kockázati tényezők elkerülésével a progresszió kedvezően befolyásolható; másodlagos betegségek, amelyek gyakran rövidebb várható élettartammal járnak
Megelőzés: lehetőség szerint a kockázati tényezők elkerülése és az érelmeszesedést elősegítő alapbetegségek korai kezelése

Leírás: Mi az érelmeszesedés?

Definíció szerint az érelmeszesedés a testben lévő artériák megkeményedése (szklerózisa). A köznyelvben ezt a betegséget az artériák megkeményedésének is nevezik. Az artériák falai megvastagodnak, idővel elveszítik rugalmasságukat és sok esetben egyre szűkebbé válnak. Ezek a változások egyre inkább korlátozzák a véráramlást.

Az érelmeszesedés elvileg a test minden artériájában kialakulhat, például a nyakban, az agyban, a szívben, a vesékben, a medencében, a lábakban vagy a karokban. Különösen gyakran érintettek azok a területek, ahol a véráramlás fizikai akadályokba ütközik – például a vaszkuláris ágaknál. A fő artéria (aorta) az érelmeszesedés (aorta érelmeszesedés) során is megkeményedhet.

Az érelmeszesedés formái

Az érelmeszesedés messze leggyakoribb formája az atherosclerosis. Vérlipidek, fehérjekomponensek vagy kötőszövet rakódnak le az artériák belső falán. Az orvosok ezeket a lerakódásokat plakkokként említik.

A mediasclerosis vagy Mönckeberg-szklerózis az artériás érfal (közeg) középső rétegének megkeményedésére utal. Ez a túl sok kalcium eredménye a vérben, és olyan betegségekhez kapcsolódik, mint a krónikus veseelégtelenség vagy a cukorbetegség.

Az arteriolosclerosisban a szervezetben lévő kis artériák (arteriolák) belső falai elmeszesednek. Azok az emberek, akik már szenvednek cukorbetegségben vagy magas vérnyomásban, gyakran érintettek.

Az érelmeszesedés lehetséges következményei

Az artériák oxigénben és tápanyagban gazdag vért szállítanak a szívből minden szervbe, izomba és szövetbe. Ha az erek egyre rugalmatlanabbá válnak, esetleg szűkülnek is, a vér már nem tud akadálytalanul folyni.

A legrosszabb esetben vérlemezkék (thrombus) vérrög képződik. Egy ilyen trombózis elzárhatja az artériát és teljesen megszakíthatja a véráramlást. A trombust a véráramlás is elhordhatja, és egy másik helyen embóliaként elzárhatja az artériát (embólia). Az elzáródott artéria szívroham, szélütés vagy akut érelzáródás kockázatával jár a karokban vagy lábakban (akut végtagi ischaemia).

Ha a véráramlás megszakad – például trombózis vagy embólia miatt – a szervek vagy végtagok nem kapnak többé oxigént. Az akut artériás elzáródás mindig orvosi vészhelyzet.

Az érelmeszesedés lehetséges következményei – például szívelégtelenség, szívroham vagy szélütés – világszerte a leggyakoribb halálokok közé tartoznak.

Érelmeszesedés: tünetek

Az érelmeszesedés lassan fejlődik ki. Gyakran évekig vagy évtizedekig észrevétlen marad, míg végül meg nem jelennek a veszélyes másodlagos betegségek és tüneteik. Az ezután megjelenő tünetek attól függenek, hogy a test mely edényei érintettek.

Az érelmeszesedés artériás elzáródást okozhat, ami szívrohamhoz, szélütéshez vagy akut érelzáródáshoz vezethet a karokban vagy lábakban. Ez egy vészhelyzet, amelyet a lehető leggyorsabban kezelni kell.

Ha a koszorúerek szűkültek, szívkoszorúér-betegség áll fenn. A tüneteket a szívizom csökkent véráramlása okozza. A betegek szorító érzést tapasztalnak a mellkasban vagy bal oldali mellkasi fájdalmat (angina pectoris).

Erről bővebben a szívkoszorúér-betegség című cikkben olvashat.

Ha egy vérrög elzárja a már beszűkült koszorúeret, szívroham lép fel. Ez gyakran súlyos mellkasi fájdalomként nyilvánul meg, amely a karokba sugározhat. A felső has- vagy hátfájás, szorító érzés, légszomj, hányinger és hányás szintén figyelmeztető jelek.

Erről bővebben a Szívinfarktus című cikkben olvashat.

Erről bővebben a Stroke – tünetek című cikkben olvashat.

Az érelmeszesedés a medencében és a lábakban, valamint a vállakban és a karokban is előfordulhat. A végtagok artériáinak mediasclerosisa vagy atherosclerosisa például perifériás artériás elzáródásos betegségként (PAD), más néven dohányos lábként nyilvánul meg. A comb és a vádli keringési zavarai okozzák. Lábfájdalom (szakaszos claudicatio) még rövid távolságok megtétele után is jelentkezik. Mivel az érintetteknek gyakran szünetet kell tartaniuk a séta során, ezt „szakaszos csuklásnak” is nevezik. A medence artériás szűkülete sok férfiban impotenciához vezet.

Erről bővebben a Dohányzó lába című cikkben olvashat.

Ha a véráramlás megszakad a karok vagy lábak érelzáródása miatt, akut végtagi ischaemia lép fel. A végtag fáj, elsápad, és már nem lehet megfelelően mozgatni. Az ilyen ischaemia érsebészeti vészhelyzet, és az amputáció leggyakoribb oka.

A vese ereiben kialakuló érelmeszesedés (például a veseartéria érelmeszesedése) a vesekárosodás és a magas vérnyomás tüneteihez vezet. A legrosszabb esetben veseelégtelenség lép fel, amelyben néhány beteg alig választ ki vizeletet, de gyakran nem érez tüneteket.

Az érelmeszesedés kialakulása: okok és kockázati tényezők

Az érelmeszesedés kialakulása nagyon összetett és még nem teljesen tisztázott. A kutatók azt feltételezik, hogy az érelmeszesedés az érfalak belső rétegének (érelmeszesedésben) vagy középső rétegének (mediaszklerózisban) károsodásával kezdődik.

Nem ismert azonban pontosan, hogy ez az artériás károsodás (lézió) hogyan következik be. Úgy tűnik azonban, hogy bizonyos kockázati tényezők, mint például a magas vérnyomás, a dohányzás és a megnövekedett vérzsírszint hozzájárulnak ehhez. A fertőzésekkel vagy krónikus gyulladásos betegségekkel, például a reumával való kapcsolat is szóba kerül.

Az atherosclerosis patogenezisének általános magyarázó modelljét a „sérülésre adott válasz” elméletnek nevezik. Ezen elmélet szerint az erek belső rétegének (intima) károsodása elősegíti a koleszterin (különösen az LDL-koleszterin „alacsony sűrűségű lipoprotein”, más néven LDL) és sejtkomponensek raktározását. Az LDL-koleszterin oxidálódik, ami gyulladásos reakciót vált ki.

A fehérvérsejtekhez tartozó monociták működésbe lépnek. Makrofágokká alakulnak, amelyek az érfalba vándorolnak, és a lehető legtöbb LDL-t felszívják.

Ugyanakkor a makrofágok növekedési faktorokat szabadítanak fel, amelyek serkentik az érfalon belüli simaizomsejtek szaporodását. Az izomsejtek ezután a plakkokhoz vándorolnak, és szilárd réteggel borítják be őket, így az erek még szűkebbek lesznek.

Az érelmeszesedés kockázati tényezői

Vannak bizonyos fizikai körülmények és életmódbeli szokások, amelyek növelik az érelmeszesedés kockázatát.

Az idősebbek nagyobb valószínűséggel szenvednek érelmeszesedésben. A férfiakat is jobban érinti, mint a nőket. A szakértők úgy vélik, hogy ez a női hormonoknak, elsősorban az ösztrogénnek köszönhető, amely állítólag védő hatású. A férfiaknál is korábban alakul ki érelmeszesedés.

Az öröklődés is szerepet játszik (genetikai hajlam). Ha közeli hozzátartozói (55 év alatti férfiak, 65 év alatti nők) érelmeszesedés miatti szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, akkor az érintett személy kockázata is megnő. Az örökletes lipometabolikus rendellenességek és a földrajzi eredet is befolyásolja az érelmeszesedés kockázatát.

Az életkor, a nem és a genetikai felépítés nem változtatható meg. Azonban az életmód is befolyásolja az érelmeszesedés kockázatát. Az étrend, a mozgáshiány, a dohányzás vagy az anyagcsere-betegségek, például a cukorbetegség minden korcsoportban elősegítik a betegség kialakulását:

A magas LDL-koleszterinszint elősegíti a plakkképződést.
A telített zsírsavakban gazdag étrend, például az állati eredetű élelmiszerekben, elősegíti a magas LDL-koleszterinszintet és az elhízást – mindkét tényező növeli az érelmeszesedés kockázatát.
A dohányzás elősegíti a keringési zavarokat, károsíthatja az ereket, megemelheti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ezenkívül a dohányfüstből származó anyagok hozzájárulnak az úgynevezett instabil plakkok kialakulásához. Ezek olyan lerakódások az artériákban, amelyek megrepedhetnek.
A diabetes mellitus (cukorbetegség) következtében megemelkedett vércukorszint károsítja az ereket (angiopátia).
A túlsúly és az elhízás szintén összefügg az érelmeszesedés magasabb kockázatával.
A testmozgás hiánya növelheti a vérnyomást, ronthatja a koleszterin-anyagcserét és elősegítheti az elhízást és a cukorbetegséget.
A trigliceridek (semleges zsírok) magas szintje a vérben növelheti az érelmeszesedés kockázatát.
A krónikus stressz serkentheti a gyulladásos folyamatokat a szervezetben, és összehúzhatja az ereket.
A rheumatoid arthritis („rheumatoid arthritis”) és más krónikus gyulladások vagy autoimmun betegségek serkenthetik a plakkképződést.
Az alvási apnoe (obstruktív alvási apnoe szindróma) más kockázati tényezőket is elősegít, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, ha nem kezelik, és stroke-hoz és szívrohamhoz társul.
Az alkohol károsíthatja a szívizmot és elősegítheti az érelmeszesedés egyéb kockázati tényezőit.

Az ateroszklerózissal ellentétben az életmód kisebb szerepet játszik a mediasclerosis kialakulásában. A fő kockázati tényezők közé tartozik az előrehaladott életkor, a diabetes mellitus és a krónikus veseelégtelenség.

Arterioszklerózis: kezelés

Az érelmeszesedés ellen nincs titkos tipp. Elengedhetetlen a kockázati tényezők lehetőség szerinti megszüntetése. Ezt például életmódváltással lehet elérni.

A szövődmények megelőzésére vagy az érelmeszesedés másodlagos betegségeinek kezelésére gyógyszeres kezelés vagy műtét is megfontolható. Az, hogy az egyes esetekben melyik terápiát alkalmazzák, többek között az érszűkület mértékétől függ.

Életmód változások

Ügyeljen arra, hogy egészségesen táplálkozzon és mozogjon eleget. A lábfájdalomban szenvedő betegek, például a PAD-ben szenvedők, szintén részesülnek a gyalogos edzésből.

A koleszterinszint-csökkentő étrend hasznos lehet egyes betegek számára. Próbáld meg csökkenteni a túlsúlyt. Hagyja fel a dohányzást és kerülje a krónikus stresszt.

Az érelmeszesedés kockázatát növelő betegségeket mindenképpen kezelni kell. Ilyen például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás.

Gyógyszer

A lipidcsökkentő gyógyszerek csökkentik a vér kedvezőtlen lipidszintjét. A választott gyógyszerek a sztatinok. A bélben a koleszterin felszívódását gátló anyagok (koleszterin felszívódás gátlók) és anioncserélők is rendelkezésre állnak. A specifikus enzimet gátló monoklonális antitestek (PCSK9-gátlók) szintén csökkenthetik az LDL-koleszterinszintet. Az orvosok ritkán használnak fibrátokat, mert még mindig nincs bizonyíték jelentős életmeghosszabbító hatásra.

Az előrehaladott érelmeszesedés gyógyszeres terápiájában gyakran ugyanazokat a gyógyszereket alkalmazzák, mint egyes szív- és érrendszeri betegségek kezelésére. Ezek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek gátolják a véralvadást, és így megakadályozhatják a vérrög (trombus) képződését. Ilyen például az acetilszalicilsav vagy a klopidogrél.

Sebészeti kezelés

Az érelmeszesedés életveszélyes hatásait, például az előrehaladott koszorúér-betegséget vagy a lábszár artériáinak közelgő elzáródását általában műtéti úton kell kezelni. A kezelési eljárás megválasztása a meszesedés típusától és mértékétől függ.

Bypass: A sebész egy „bypass”-t hoz létre, amely a vért a szűkített területen elvezeti. Ehhez vagy a test egyik saját erét (általában a lábszárból vagy a mellkasi artériából származó vénadarabot) vagy egy műanyag érprotézist használja.
Szűkült nyaki artéria műtétje: A carotis szűkületet általában műtéti úton is kezelik. A szűkületet gyakran kikaparják az artériából. Ehhez az orvos bemetszést végez az érintett területen, szabaddá teszi az artériát és eltávolítja az arterioszklerózisos lerakódásokat.
Amputáció: A kar vagy a láb akut érelzáródása vagy a lábon lévő nem gyógyuló sebek, például olyanok, amelyek a PAD részeként fordulhatnak elő (különösen a cukorbetegséggel összefüggésben a diabéteszes láb szindróma kialakulása miatt), amputációhoz vezethetnek. extrém esetekben. Az ambuláns vagy fekvőbeteg rehabilitáció során az érintettek megtanulják, hogyan kezeljék a végtag elvesztését.

Arterioszklerózis: a betegség lefolyása és prognózisa

Az érelmeszesedés még nem gyógyítható. Bárki, aki már szenved érelmeszesedésben, vagy fokozott a kockázata, életmódváltással lassíthatja a betegség kialakulását vagy progresszióját. A korai stádiumban az erekben lévő plakkok részlegesen is visszahúzódhatnak.

Az érelmeszesedés lefolyása és prognózisa számos tényezőtől függ:

A kritikus plakkok elhelyezkedése és az érrendszeri változások
Az érszűkületek (szűkületek) kiterjedése és hossza, amelyen keresztül akadályozzák a véráramlást
a beteg egészségi állapota: A korábban szívinfarktuson vagy stroke-on átesett emberek nagyobb kockázatnak vannak kitéve
Kockázati tényezők kiküszöbölése (életmódváltás, kiváltó anyagcsere-betegségek kezelése)

Minél korábban szűnik meg a kockázati tényezőket, annál jobbak a kilátások.

Az arterioszklerózis szakaszai

Az érelmeszesedés során keringési zavarok lépnek fel, amelyeket az orvosok súlyosságuk szerint a következő szakaszokba sorolnak:

I. szakasz: Az erek már kissé beszűkültek, de az érintettek még nem éreznek semmilyen tünetet.
II. stádium: Az erek szűkületei terheléskor kellemetlen érzést okoznak (PAD esetén ez pl. járáskor).
III. stádium: A szűkületek még nyugalomban is tüneteket okoznak.

IV. szakasz: A szűkületek károsították a szövetet, a sejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt elpusztultak.

Arterioszklerózis: vizsgálatok és diagnózis

Az orvos vérvizsgálattal megállapíthatja, hogy magas-e a vérzsírszintje (koleszterin, triglicerid) és a vércukorszintje. Ha érelmeszesedés gyanúja merül fel, az orvos meghatározza a vérnyomását, súlyát és esetleg a haskörfogatát is. Az érelmeszesedés diagnosztizálása során az orvos megvizsgálja a tipikus másodlagos betegségek jeleit és elvégzi a megfelelő vizsgálatokat. Ilyenek pl

A szív, az aorta vagy a nyaki artériák feletti rendellenes áramlási zajok néha hallhatóak auszkultációval, azaz sztetoszkóppal.
Speciális ultrahangvizsgálattal (Doppler-szonográfiával) kívülről is kimutatható az érszűkület, vagy akár az artériák kitágulása. A nyaki artériák eredményei a stroke kockázatának becslésére is használhatók.
Ha szívkoszorúér-betegség (CHD) van jelen, az orvos nemcsak normál EKG-t, hanem terheléses EKG-t is végez. Az orvos a szívkatéterezés során észlelheti a lerakódásokat a koszorúerek belső falában. Néha egy kis ultrahangszondát is behelyez közvetlenül a vizsgálandó koszorúérbe.
Ha a veseerek érelmeszesedésének gyanúja merül fel, a vizsgáló vér- és vizeletvizsgálattal ellenőrzi a veseműködést.
Az érelmeszesedés szintén az impotencia leggyakoribb oka. A pácienstől kapott releváns információk és az ultrahangvizsgálat felvilágosítást nyújthat arról, hogy a péniszben (vagy a medencében) nem szűkültek-e be az erek.

Az érszűkület mértéke további képalkotó eljárásokkal feltárható. Röntgenvizsgálatok, számítógépes tomográfia vagy kontrasztanyagos mágneses rezonancia képalkotás (MRI) használható az erek vizualizálására.

Az arteriosclerosis megelőzése

Az érelmeszesedés egy krónikus betegség, amely fokozatosan károsítja az artériák belső falát, és így – gyakran csak évtizedek múlva – számos súlyos másodlagos betegséget, például koszorúér-betegséget vagy PAD-t válthat ki.

Ha meg akarja előzni az érelmeszesedést, a legjobb, ha csökkenti a kockázati tényezőket. Az érelmeszesedést elősegítő betegségeket – mint a magas vérnyomás, alvási apnoe, krónikus gyulladásos betegségek, diabetes mellitus, mediasclerosis esetén veseelégtelenség – kezelni kell.

Mivel a dohányzás több szempontból is negatív hatással van az erekre, a dohányzás abbahagyása az érelmeszesedés fontos megelőző intézkedése. Kerülje a passzív dohányzást is.

Alkoholt legfeljebb mérsékelt mennyiségben fogyasszon. Az alacsony kockázatú fogyasztás napi egy normál pohár alkohol (például egy kis sör vagy 0.1 liter bor) nőknek, vagy két standard pohár férfiaknak. Hetente legalább két napon kerülni kell az alkoholt.

Csökkentse az állandó stresszt. Az olyan relaxációs módszerek, mint a progresszív izomlazítás, a meditáció vagy az autogén tréning segíthetnek.