Érvek a csecsemők oltásaival kapcsolatban Baba oltások

Érvek a csecsemők oltásával kapcsolatban

A csecsemők elleni védőoltások képviselője: A következő tények oltásokról szólnak, még két hónapos korában is:

  • A korai oltás megakadályozza azokat a betegségeket, amelyek különösen fiatalon különösen súlyos lefolyásúak lehetnek. Ha egy csecsemőt vagy idősebb gyermeket nem oltottak be, és haemophilus fertőződik meg befolyásoljapéldául súlyos esetekben súlyoshoz vezethet agy végzetes következményekkel járó gyulladás. Még akkor is, ha a az agy gyulladása túlélte, súlyos szövődmények léphetnek fel, például a gyermek súlyos fogyatékosságban maradhat.
  • Az oltás másik erős érve a betegségek felszámolása.

    Például a gyermekbénulás elleni oltásnak köszönhetően Európában évek óta felszámolták a gyermekbénulást. A be nem oltott gyermekek miatt azonban az elmúlt években Dániában ritkán jelentek meg gyermekbénulás.

  • A gyermekek oltásának másik oka, hogy nincs más alternatíva, mint vállalni annak kockázatát, hogy a gyermek megfertőződik a baktériumok/vírusok és megbetegszik.

Az oltásoknak vannak mellékhatásai is. Vannak gyakoribb, de ártalmatlan reakciók és nagyon ritka, életveszélyes mellékhatások. A gyakoribb mellékhatások közé tartoznak az injekció beadásának helye körül lokalizált oltási reakciók, például vörösség, duzzanat és fájdalom az érintett területen.

A védőoltástól és a toleranciától függően előfordulhatnak a bőrön lévő foltok is, amelyek a bőr márványozásának nevezhetők. A. Környékén szúrás helyén is előfordulhat duzzanat nyirok csomópontok, de ez nem drámai. Továbbá, influenza-szerű tünetek, például a testhőmérséklet emelkedése, azaz láz, hidegrázás, fejfájás, fájó végtagok, hányinger, hányás, étvágytalanságStb

rövid ideig előfordulhat. Ezek a reakciók ártalmatlanok, és egy idő után önmagukban eltűnnek. Az MMR oltással (mumpsz, kanyaró, rubeola), az úgynevezett oltási kanyaró kitörése körülbelül hét és 12 nap elteltével jelentkezhet.

Ez a tipikus kiütés kanyaró, de nem veszélyes és nem is fertőző. Amikor az oltás megkezdésének lehetséges mellékhatásai pontosan függnek az alkalmazott oltóanyag típusától. Alapvetően megkülönböztetik az élő és az elhalt oltásokat.

Az élő oltások életet tartalmaznak baktériumok or vírusok, de ezek nem okozhatnak betegséget, mert gyengítettek. Ezért gyengített vakcinának is nevezik őket. Mivel a testnek időre van szüksége, hogy aktívan küzdhessen ezekkel az életekkel baktériumok or vírusok, akár két hétbe is telik az első mellékhatások, mint pl láz megjelenni. Az elhalt vakcinák esetében, amelyek csak baktériumok vagy vírusok összetevőiből állnak, a lehetséges mellékhatások az oltást követő három napon belül jelentkeznek.