Észlelés: a tudományok szemében

Miután a agy megértette, mit érzékel, villámgyorsan eldönti, szükséges-e cselekedni: Az utcán egy hangos dudálás arra késztet, hogy a megtakarító járdára ugorjak, a fűben felszisszenve pedig a zaj forrása felé forduljak és elkerüljem hogy megharapta a kígyó. A futballstadionban zajló dudálás viszont aligha vált ki konkrét választ tőlem; a kinyitott szénsavas üveg süvítése nagyobb valószínűséggel vált ki figyelmet, ha hiányzik.

Ha az irányító központ szükségesnek ítéli a szükséges intézkedéseket, elküldi a megfelelő kérést a test megfelelő részeire - a lábak ugranak, a kéz elrándul vagy felé fordul, a szemek kinyílnak vagy hunyorognak. Hogy egy reakció sikeres-e és mi történik utána, arról a agy akkor a megfelelő érzékszervek ismét tájékoztatják.

Érzékelés a tudományok szemszögéből

Mi a felfogás, hogyan működik, miért és hogyan lehet megzavarni vagy megtéveszteni, milyen szerepet játszik számunkra vagy más területeken (például a reklámozásban) - ezek a szempontok sok területen világítanak meg, például pszichológiában, orvostudományban (különösen érzékszervi és neurofiziológia), fizika és kémia, de filozófia és szociológia is. A pszichológiában különféle tudományterületek és megközelítések léteznek ebben a tekintetben - íme egy válogatás:

  • Pszichofizika: matematikailag leírható összefüggéseket keres az inger fizikai tulajdonságai és az általa kiváltott szubjektív érzés között.
  • Gestalt pszichológia: megpróbálja megtalálni a törvényszerűségeket, amelyek szerint az ingereket kiválasztja és szervezi a agy; ezek a törvények alapozzák például sokakat optikai csalódások.
  • Kognitív perceptuális pszichológia: kísérletileg tanulmányozza az észlelés kölcsönös hatásait, emlékezet, gondolkodás és cselekvés kontroll; a számítási megközelítés olyan számítógépes modelleket használ erre a célra, amelyek megkísérlik megismételni az érzékelési rendszer teljesítményét.
  • Fejlődéslélektan: a viselkedés fejlődésével foglalkozik; ennek részleges aspektusa az is, hogyan alakul ki a (csecsemő) észlelés.
  • Az észlelés ökológiai elmélete: feltételezi, hogy az észlelés célja egy objektumban azonosítani a konkrét cselekvés előnyeit.
  • Neuropszichológia: meglehetősen friss munkaterület, amely instrumentális technikákat alkalmaz az észlelési folyamatokhoz kapcsolódó agyi tevékenységek mérésére.