Palliatív gyógyászat – milyen kezelések érhetők el

A „palliatív” kifejezést az orvosok olyan betegek ellátása során használják, amikor a betegség gyógyítása már nem várható. Ez az eset áll fenn például akkor, ha egy rákos daganat már nem távolítható el teljesen, és sok áttét van jelen.

Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a palliatív ellátásban részesülő betegek halála küszöbön áll. A gyógyíthatatlan betegség ellenére a beteg megélheti az érett öregkort. A palliatív terápia ezért nem mindig korlátozódik az élet utolsó szakaszára, hanem a betegség korábbi szakaszaiban is elkezdődhet.

A palliatív ellátás – az egyes betegek szükségleteihez igazodva – történhet fekvőbeteg (például kórházi) vagy ambuláns alapon.

A palliatív kezelések céljai

A palliatív ellátás középpontjában az egyén áll. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozhassa ki életéből hátralévő idejéből. Ezért nem az élethosszabbítás az elsődleges cél.

A palliatív kezelés egyéb céljai az életminőség és a függetlenség mellett a következők lehetnek:

  • A létfontosságú szervi funkciók megőrzése (például daganat okozta bélelzáródás esetén)
  • @ Életveszélyes szövődmények (pl. légzési elégtelenség) elkerülése
  • A metasztázisok csökkentése
  • Fájdalom vagy egyéb tünetek, például köhögés, hányinger, hányás, zavartság, nyugtalanság csillapítása
  • A depresszió, a halálfélelem vagy a haldoklási folyamat kezelése
  • Jó gondozás

Orvosi palliatív kezelések

A palliatív ellátás olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek gyógyító jellegűek is, vagyis gyógyításra szolgálnak. Ezen intézkedések mindegyike megterheli a szervezetet, és általában mellékhatásokkal jár (pl. kemoterápia fejfájással, hányingerrel, hányással, hajhullással stb.). A kezelés előnyeit és mellékhatásait minden esetben egyedileg kell mérlegelni.

Palliatív műtét

A palliatív műtét nem a betegség oka ellen irányul, hanem a szövődmények megelőzésére irányul. Például cél lehet egy növekvő daganat eltávolítása, amely blokkolja egy létfontosságú szerv működését. Például, ha egy daganat bélelzáródást okoz, mesterséges végbélnyílást (anus praeter) kell helyezni.

Minden művelet önmagában is jár kockázattal. Ezt előzetesen mérlegelni kell, amikor a palliatív műtét mellett vagy ellen döntenek. Például az előrehaladott életkor, a rossz általános egészségi állapot vagy a tápláltsági állapot a műtét ellen szólhat.

Palliatív sugárzás

A palliatív sugárzás (palliatív sugárterápia) célja a rák áttétek elleni küzdelem vagy a daganatok csökkentése. Példák:

A mell-, prosztata- és tüdőrákban gyakori csontmetasztázisok a csonton keresztül terjednek, és súlyos fájdalommal és a csonttörések (törések) kockázatával járnak. Ha besugározzák őket, ez enyhítheti a beteg kellemetlen érzéseit és növelheti a csontok szilárdságát.

Ha egy daganat megnyomja a légcsövet vagy a vena cava felső részét (például tüdőrák esetén), légszomj, fulladásérzés és/vagy torlódás a vér visszaáramlása a szív felé. A sugárzás ezekben az esetekben is segíthet.

Az agyban lévő áttétek az agyműködés elvesztéséhez vezethetnek, ami neurológiai tüneteket, például vakságot, bénulást vagy görcsöket okozhat. Mivel az agyi áttétek gyakran csoportokban fordulnak elő, nem pedig egyedileg, ebben az esetben hasznos az egész agy besugárzása. Azonban a célzott egyedi agyi áttétek is besugározhatók.

Palliatív kemoterápia

A palliatív kemoterápia alapja az úgynevezett citosztatikumok – speciális gyógyszerek, amelyek a gyorsan növekvő sejtek (például rákos sejtek) ellen irányulnak. Intravénásan beadva az egész szervezetben (szisztémásan) hatnak. A kemoterápia hatása különböző citosztatikumok kombinálásával fokozható.

Palliatív antitestterápia

A kemoterápia mellett évek óta rendelkezésre állnak palliatív antitestterápiák. Ez olyan speciális, mesterségesen előállított antitestek alkalmazását jelenti, amelyek kifejezetten a rákot célozzák.

Például ezen antitestek némelyike ​​blokkolhatja a hírvivő anyagok dokkolási helyeit (receptorait) a rákos sejtek felszínén, amelyek növekedési jeleket közvetítenek – a tumor növekedése gátolt. Más terápiás antitestek blokkolják az új vérerek képződését, amelyekre a daganatnak szüksége van az ellátásához.

Gyógyászati ​​fájdalom terápia

A palliatív gyógyászati ​​fájdalomterápia jelentősen javíthatja a súlyosan beteg emberek életminőségét. Fájdalomcsillapítóként különféle gyógyszercsoportok állnak rendelkezésre.

Számos országban, például Németországban, Ausztriában és Svájcban engedélyezik az orvosok számára, hogy bizonyos esetekben kannabiszt vagy kannabisztartalmú gyógyszereket használjanak fájdalomcsillapításra. A pontos szabályozás országonként eltérő, például milyen formában használható a gyógyászati ​​kannabisz (pl. csak kannabisz tartalmú gyógyszerek, vagy pl. szárított kannabiszvirág is), és milyen esetekben (pl. daganatos fájdalom).

Más kezelési módszerek, például az akupunktúra és a fizioterápia kiegészíthetik a fájdalomterápiát.

Egyéb gyógyászati ​​palliatív kezelések.

A fájdalom mellett a súlyos betegek számos egyéb panasza is kezelhető gyógyszeres kezeléssel – például hányinger, székrekedés, étvágytalanság, megnövekedett koponyaűri nyomás, légzési nehézség, depresszió, szorongás, nyugtalanság és pánik.

Mi segít még

Számos tünet, például fájdalom, feszültség vagy légszomj csökkenthető megfelelő fizikoterápiával. Ezek tartalmazzák:

  • Klasszikus fizioterápia
  • Légzési terápia
  • Gyakorló fürdő
  • Komplex fizikai dekongesztív terápia
  • Transzkután elektromos idegstimuláció (TENS), stimulációs áram
  • Vastagbél, kötőszövet, talpreflexológia és klasszikus masszázs
  • Fango, forró levegő, piros fény

A palliatív pszichoterápia hasznát veheti magának a gyógyíthatatlan betegnek és hozzátartozóinak is. A megfelelő pszichológiai terápiás módszerek a következők lehetnek:

  • Beszélgetés
  • Válságintervenció
  • Stressz csökkentése
  • Pszichooktatás oktatáson és képzésen keresztül
  • Relaxációs technikák
  • Művészet, kreatív, designterápia

Sok érintett személy és/vagy hozzátartozója is részesül az önsegélyező csoportban folyó cseréből.

A táplálkozási terápia szintén fontos szerepet játszik. Egy súlyos betegség és annak kezelése során sok érintett személy olyan tünetekkel küzd, mint az étvágytalanság, hányinger és hányás. Gyakran az olyan kísérő tünetek, mint a szájnyálkahártya gyulladása vagy íz- és nyelési zavarok is nehezítik az étkezést. A fogyás ennek a következménye. Különösen súlyos betegségek esetén azonban a szervezet a megfelelő tápanyagellátástól függ.

Ha lehetséges, ezt normál étkezéssel és ivással próbálják elérni. A következő ajánlások általában érvényesek az ilyen orális étrendre:

  • vitaminokban gazdag teljes értékű élelmiszerek, friss ételek, sok folyadék
  • az alkohol, a kávé, a zsíros ételek kerülése
  • nincs diéta: elegendő fehérje és zsír!
  • több kis étkezés elosztva a nap folyamán
  • vonzó előadás

Néhány beteg azonban mesterséges táplálást igényel. Itt két formát különböztetünk meg:

  • enterális táplálás: tápanyagellátás etetőszondán (gyomorszondán) keresztül, a bélműködés megmarad
  • parenterális táplálás: tápanyagellátás az emésztőrendszert megkerülve, azaz közvetlenül a vénába adott infúzióval

Az élet utolsó szakaszában a mesterséges táplálás ritkán javasolt. A legtöbb esetben a haldoklási folyamat része, ha a haldokló nem hajlandó enni.