Alzheimer: Rövid áttekintés
- Mi az Alzheimer-kór? A demencia leggyakoribb formája a 20 év felettiek körülbelül 80 százalékát érinti. Tegyünk különbséget a jelenlévő ( 65 év) között.
- Okai: Az agy idegsejtek elpusztulása a fehérjelerakódások miatt.
- Kockázati tényezők: életkor, magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint, vaszkuláris meszesedés, diabetes mellitus, depresszió, dohányzás, kevés szociális kapcsolat, genetikai tényezők
- Korai tünetek: romló rövid távú memória, tájékozódási zavar, szókeresési zavarok, megváltozott személyiség, legyengült immunrendszer
- Diagnózis: több vizsgálat kombinációjával, orvosi konzultáció, agyi szkennelés PET-CT-vel vagy MRI-vel, agy-gerincvelői folyadék diagnosztika
- Kezelés: nincs gyógymód, tüneti terápia demencia elleni gyógyszerekkel, neuroleptikumokkal, antidepresszánsokkal; nem gyógyszeres terápia (például kognitív tréning, viselkedésterápia)
- Megelőzés: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, memória kihívás, sok szociális kapcsolat
Alzheimer-kór: okok és kockázati tényezők
A Meynert-bazális magot különösen korán érinti a sejthalál: ennek a mélyebb agyszerkezetnek az idegsejtjei termelik az acetilkolint, az idegi hírvivőt. A Meynert bazális magban bekövetkező sejthalál tehát jelentős acetilkolin-hiányt vált ki. Emiatt az információfeldolgozás zavart szenved: az érintettek alig emlékeznek a rövid múltban történt eseményekre. Rövid távú memóriájuk így megcsappan.
A fehérjelerakódások elpusztítják az idegsejteket
Két különböző típusú fehérjelerakódás található az érintett agyi régiókban, amelyek elpusztítják az idegsejteket. Hogy miért ezek a formák, nem világos.
Béta-amiloid: Kemény, oldhatatlan béta-amiloid plakkok képződnek az idegsejtek között és egyes vérerekben. Ezek egy nagyobb fehérje fragmentumai, amelyek funkciója még mindig ismeretlen.
Tau fehérje: Ezen kívül Alzheimer-kóros betegekben az agy idegsejtjeiben kóros tau-rostok – az úgynevezett tau-proteinből álló, összecsavarodott rostok – képződnek. Megzavarják az agysejtek stabilizációs és transzportfolyamatait, aminek következtében elhalnak.
Alzheimer-kór: kockázati tényezők
Az Alzheimer-kór fő kockázati tényezője az életkor: a 65 év alattiak mindössze két százalékában alakul ki a demencia ezen formája. A 80-90 éves korosztályban viszont minden ötödik érintett, a 90 év felettiek több mint egyharmada Alzheimer-kórban szenved.
Az életkor azonban önmagában nem okoz Alzheimer-kórt. A szakértők inkább azt feltételezik, hogy a betegség megjelenése előtt más kockázati tényezőknek is jelen kell lenniük.
Összességében a következő tényezők elősegíthetik az Alzheimer-kórt:
- kor
- genetikai okok
- magas vérnyomás
- emelkedett koleszterinszint
- megnövekedett homocisztein szint a vérben
- vaszkuláris meszesedés (arterioszklerózis)
- oxidatív stressz, amelyet az agyi fehérjelerakódások kialakulásában szerepet játszó agresszív oxigénvegyületek okoznak
Vannak más tényezők is, amelyek növelhetik az Alzheimer-kór kockázatát, de ezeket részletesebben kell vizsgálni. Ezek közé tartozik a szervezetben az idő múlásával fennálló gyulladás: károsíthatják az agysejteket és elősegíthetik a fehérjelerakódások kialakulását – vélik a kutatók.
Az Alzheimer-kór további lehetséges kockázati tényezői közé tartozik az alacsony általános iskolai végzettség, a fejsérülések, a vírusok által okozott agyi fertőzések, valamint az idős emberekben megnövekedett autoimmun antitestek.
Alumínium és Alzheimer-kór
A boncolások kimutatták, hogy az elhunyt Alzheimer-betegek agyában megnövekedett az alumíniumszint. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az alumínium Alzheimer-kórt okoz. Az állatkísérletek ellene szólnak: ha az egereknek alumíniumot adnak, még mindig nem alakul ki bennük az Alzheimer-kór.
Az Alzheimer-kór örökletes?
Az Alzheimer-betegek mindössze körülbelül egy százaléka rendelkezik a betegség családi formájával: itt az Alzheimer-kórt különféle génhibák váltják ki, amelyek továbbadódnak. Az amiloid prekurzor fehérje gént, valamint a presenilin-1 és presenilin-2 géneket érinti a mutáció. Azok, akik ezeket a mutációkat hordozzák, mindig Alzheimer-kórban szenvednek, mégpedig 30 és 60 éves koruk között.
Az Alzheimer-kóros betegek túlnyomó többsége azonban a betegség szórványos formáját mutatja, amely általában csak 65 éves kor után tör ki. Igaz, hogy úgy tűnik, hogy az Alzheimer-kór szórványos formájának genetikai összetevője is van. például az apo-lipoprotein E fehérje génjének változásai, amely a koleszterin transzportért felelős a vérben. Ennek a génnek a változásai azonban nem vezetnek a betegség határozott megjelenéséhez, csak növelik annak kockázatát.
Alzheimer-kór: tünetek
Az Alzheimer-kór előrehaladtával a tünetek felerősödnek, és új tünetek jelentkeznek. Ezért az alábbiakban megtalálja a tüneteket a betegség lefolyásának három szakasza szerint rendezve: korai stádium, középső stádium és késői stádium:
Korai stádiumú Alzheimer-kór tünetei.
A korai Alzheimer-kór tünetei kisebb memóriazavarok, amelyek befolyásolják a rövid távú memóriát: például előfordulhat, hogy a betegek nem tudják visszakeresni a közelmúltban eldobott tárgyakat vagy emlékezni egy beszélgetés tartalmára. Egy beszélgetés közepén is „elveszíthetik a fonalat”. Ez a növekvő feledékenység és szórakozottság összezavarhatja és megrémítheti az érintetteket. Néhányan agresszivitással, védekezéssel, depresszióval vagy visszahúzódással reagálnak rá.
Az Alzheimer-kór egyéb korai jelei lehetnek az enyhe tájékozódási problémák, a hajtóerő hiánya, valamint a lelassult gondolkodás és beszéd.
Az enyhe Alzheimer-kóros demenciában a mindennapi élet általában problémamentesen megoldható. Csak a bonyolultabb dolgokban van szükségük segítségre az érintetteknek, például bankszámla kezelésében vagy tömegközlekedés használatában.
Alzheimer-kór tünetei a betegség középső szakaszában
Az Alzheimer-kór tünetei a betegség középső szakaszában a súlyosbodó memóriazavarok: a betegek egyre kevésbé tudnak emlékezni a rövid múltban történt eseményekre, és a hosszú távú emlékek (például saját esküvőjükről) is fokozatosan elhalványulnak. Az ismerős arcokat egyre nehezebb felismerni.
Növekednek az időben és térben való tájékozódási nehézségek is. A betegek például rég meghalt szüleiket keresik, vagy már nem találnak haza az ismerős szupermarketből.
A betegekkel való kommunikáció is egyre nehezebbé válik: az érintettek gyakran már nem tudnak teljes mondatot alkotni. Világos utasításokra van szükségük, amelyeket gyakran meg kell ismételni, mielőtt leülnek például az étkezőasztalhoz.
További lehetséges Alzheimer-tünetek a betegség középső stádiumában a növekvő mozgáskényszer és a súlyos nyugtalanság. Például a betegek nyugtalanul ide-oda járkálnak, vagy folyamatosan ugyanazt a kérdést teszik fel. Káprázatos félelmek vagy hiedelmek (például a kifosztás) is előfordulhatnak.
Az Alzheimer-kór késői stádiumú tünetei
A betegség késői szakaszában a betegek teljes körű ellátást igényelnek. Sokuknak kerekesszékre van szükségük, vagy ágyhoz kötöttek. Már nem ismerik fel a családtagokat és más közeli embereket. A beszéd most néhány szóra korlátozódik. Végül a betegek már nem tudják szabályozni hólyagukat és beleiket (vizelet- és székletinkontinencia).
Atipikus Alzheimer-kór
A fiatalabb korban kialakuló betegek körülbelül egyharmadánál (összességében egy kis csoportban), az Alzheimer-kór lefolyása atipikus:
- Egyes betegeknél a frontotemporális demenciában tapasztaltakhoz hasonló antiszociális és feltűnő viselkedési változások alakulnak ki.
- A betegek egy második csoportjában a szótalálási nehézségek és a beszéd lassulása a fő tünet.
- A betegség harmadik formájában látási problémák lépnek fel.
Alzheimer-kór: vizsgálatok és diagnózis
A kórelőzmény felvétele
Ha Alzheimer-kór gyanúja merül fel, az orvos először részletesen beszél Önnel, hogy felvegye az anamnézist. Kérdezi Önt a tüneteiről és az esetleges korábbi betegségekről. Az orvos megkérdezi az Ön által szedett gyógyszerekről is. Ennek az az oka, hogy egyes gyógyszerek ronthatják az agy teljesítményét. Az interjú során az orvos azt is megvizsgálja, mennyire tud koncentrálni.
Ideális esetben egy közeli személy kíséri el Önt erre a konzultációra. Mert az Alzheimer-kór során az érintett személy természete is megváltozhat. Előfordulhatnak az agresszió, a gyanakvás, a depresszió, a félelmek és a hallucinációk fázisai. Az ilyen változásokat néha gyorsabban veszik észre mások, mint az érintettek.
Fizikális vizsgálat
Az interjú után az orvos rendszeresen megvizsgálja Önt. Például megméri a vérnyomást, és ellenőrzi az izomreflexeket és a pupillareflexeket.
Demencia tesztek
Az előbb említett rövid tesztek mellett gyakran végeznek részletesebb neuropszichológiai vizsgálatokat is.
Apparatív vizsgálatok
Ha a demencia egyértelmű jelei vannak, a páciens agyát általában pozitronemissziós számítógépes tomográfia (PET/CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI, más néven mágneses rezonancia képalkotás) segítségével vizsgálják. Ezzel kideríthető, hogy az agyállomány csökkent-e. Ez megerősítené a demencia gyanúját.
A koponya képalkotó vizsgálatait arra is használják, hogy meghatározzák az egyéb olyan állapotokat, amelyek felelősek lehetnek a demencia tüneteiért, például agydaganatért.
Laboratóriumi tesztek
A páciens vér- és vizeletmintái is felhasználhatók annak meghatározására, hogy az Alzheimer-kórtól eltérő betegség okozza-e a demenciát. Ez lehet például pajzsmirigybetegség vagy bizonyos vitaminok hiánya.
Ha az orvos azt gyanítja, hogy a beteg az Alzheimer-kór ritka örökletes formájában szenved, egy genetikai teszt adhat bizonyosságot.
Alzheimer-kór: kezelés
Az Alzheimer-kórnak csak tüneti kezelése létezik – a gyógyítás még nem lehetséges. A megfelelő terápia azonban segíthet a betegeknek abban, hogy a lehető leghosszabb ideig önállóan intézzék mindennapjaikat. Ezenkívül az Alzheimer-kór elleni gyógyszerek és a nem gyógyszeres terápiás intézkedések enyhítik a betegek tüneteit, és ezáltal javítják az életminőséget.
Dementia elleni gyógyszerek
Az Alzheimer-kór gyógyszeres terápiájában a hatóanyagok különböző csoportjait használják:
Az úgynevezett kolinészteráz-gátlók (mint például a donepezil vagy a rivasztigmin) blokkolnak egy olyan enzimet az agyban, amely lebontja az acetilkolint, az idegi hírvivőt. Ez a hírvivő fontos az idegsejtek közötti kommunikációhoz, a koncentrációhoz és a tájékozódáshoz.
Közepesen súlyos vagy súlyos Alzheimer-féle demencia esetén gyakran adják a memantin hatóanyagot. A kolinészteráz-gátlókhoz hasonlóan egyes betegeknél késleltetheti a mentális teljesítmény csökkenését. Pontosabban, a memantin megakadályozza, hogy az idegi hírvivő glutamát feleslege károsítsa az agysejteket. A szakértők azt gyanítják, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél a glutamáttöbblet hozzájárul az idegsejtek pusztulásához.
Úgy gondolják, hogy a ginkgo levelekből (Ginkgo biloba) származó kivonatok javítják az agy vérellátását és védik az idegsejteket. Az enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-demenciában szenvedő betegek így ismét jobban megbirkózni tudnak a mindennapi tevékenységekkel. Nagy dózisban a ginkgo javítja a memória teljesítményét és enyhíti a pszichológiai tüneteket, ahogy azt egyes tanulmányok kimutatják.
Egyéb Alzheimer-kór elleni gyógyszerek
Ezeknek a szereknek azonban súlyos mellékhatásai lehetnek. Ezek közé tartozik a megnövekedett stroke kockázat és a halálozás. A neuroleptikumok alkalmazását ezért szorosan ellenőrizni kell. Ezenkívül ezeket a gyógyszereket a lehető legalacsonyabb dózisban kell bevenni, és nem hosszú távon.
Sok Alzheimer-kóros beteg depresszióban is szenved. Ez ellen segítenek az antidepresszánsok, mint a citalopram, a paroxetin vagy a szertralin.
Ezen túlmenően más meglévő alap- és kísérőbetegségeket, például emelkedett vérzsírszintet, cukorbetegséget vagy magas vérnyomást gyógyszeres kezeléssel kell kezelni.
Nem drogos kezelés
A nem gyógyszeres terápiás intézkedések nagyon fontosak az Alzheimer-kórban. Segíthetnek a szellemi képességek elvesztésének késleltetésében és a függetlenség megőrzésében a mindennapi életben, ameddig csak lehetséges.
A kognitív tréning különösen hasznos lehet az enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-demencia esetén: edzi a tanulási és gondolkodási képességet. Például egyszerű szójátékok, kifejezések kitalálása, mondókák vagy ismerős közmondások hozzáadása megfelelőek.
A viselkedésterápia részeként a pszichológus vagy pszichoterapeuta segít a betegeknek jobban megbirkózni az olyan pszichés panaszokkal, mint a harag, az agresszió, a szorongás és a depresszió.
Az önéletrajzi munka jó módja annak, hogy életben maradjanak a korábbi életszakaszok: a rokonok vagy gondozók kifejezetten megkérdezik az Alzheimer-kóros betegeket korábbi életükről. Fényképek, könyvek vagy személyes tárgyak segíthetnek felidézni az emlékeket.
A foglalkozási terápia felhasználható a mindennapi készségek fenntartására és fejlesztésére. Az Alzheimer-kóros betegek például gyakorolják az öltözködést, a fésülést, a főzést és a ruhanemű felakasztását.
Alzheimer-kór: lefolyás és prognózis
Az Alzheimer-kór átlagosan nyolc-tíz év elteltével halálhoz vezet. A betegség néha sokkal gyorsabban, néha lassabban halad – az időintervallum a jelenlegi ismeretek szerint háromtól húsz évig terjed. Általában minél később jelenik meg a betegség, annál rövidebb az Alzheimer-kór lefolyása.
Az Alzheimer-kór megelőzése
Mint sok betegség esetében, az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége csökkenthető az egészséges életmóddal. Az olyan tényezők, mint az emelkedett koleszterinszint, az elhízás, a magas vérnyomás és a dohányzás, valójában elősegíthetik az Alzheimer-kórt és más demenciákat. Az ilyen kockázati tényezőket ezért kerülni kell, vagy lehetőség szerint kezelni kell.
Ezenkívül a sok gyümölcsöt, zöldséget, halat, olívaolajat és teljes kiőrlésű kenyeret tartalmazó mediterrán étrend megakadályozza az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit.
Az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formáinak kockázata is csökken, ha egész életében szellemileg aktív, mind a munkahelyén, mind a szabadidejében. Például a kulturális tevékenységek, a rejtvények és a kreatív hobbik stimulálhatják az agyat és megőrizhetik a memóriát.
Amint azt a tanulmányok kimutatták, az élénk társasági élet az olyan demenciás betegségeket is megelőzheti, mint például az Alzheimer-kór: minél többet szocializálódik és bekapcsolódik a közösségekbe, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy idősebb korban is szellemileg fitt lesz.
