Prosztatarák – Hogyan kezeljük

Hogyan kezelik a prosztatarákot? A terápia egyéni megválasztása

A prosztatarák kezelésére különféle terápiás formák állnak rendelkezésre. Az, hogy a daganatot hogyan kezelik az egyes esetekben, elsősorban a beteg életkorától, valamint attól függ, hogy a rák milyen mértékben haladt előre, és milyen agresszíven növekszik.

A kezelési döntést a következő tényezők befolyásolják:

Általános állapot: Egyéb meglévő betegségek, például szív- és érrendszeri betegségek jelentősen korlátozhatják a várható élettartamot. Ezenkívül az olyan betegségek, mint a szívelégtelenség, lehetetlenné teszik a prosztatarák kezelésének bizonyos formáit, például a műtétet.

PSA-érték: A nagyon magas vagy gyorsan emelkedő PSA-érték érv a terápia gyors megkezdése mellett, mert a daganat magas aktivitására utal.

A kezelőorvos részletesen elmagyarázza Önnek, hogy a prosztatarák kezelésének melyik formáját tartja a legalkalmasabbnak az Ön esetében. Ennek a megbeszélésnek nyugodtan és időkényszer nélkül kell lezajlania. Társát, családtagját vagy barátját is magával hozhatja a beszélgetésre:

Ne félj kérdezni, ha valamit nem értesz. Ezenkívül ne hagyja magát terápiába taszítani.

A prosztatarák diagnózisa nem vészhelyzet! Szánjon elegendő időt arra, hogy tájékozódjon, és kezelőorvosával együtt döntse el az Ön számára megfelelő terápiát!

Milyen kezelési lehetőségek vannak a prosztatarák kezelésére?

A prosztatarák kezelésének lehetőségei jelentősen fejlődtek az elmúlt évtizedekben. Ma már számos olyan kezelés áll rendelkezésre, amelyek teljesen gyógyítják a daganatot vagy megfékezik a daganat növekedését. Ha a rák már előrehaladott állapotban van, és áttéteket adott, a kezelés célja az élet meghosszabbítása és a tünetek enyhítése.

Jelenleg a következő kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre:

  • Ellenőrzött várakozás ("figyelő várakozás")
  • Aktív megfigyelés
  • Sebészet: a prosztata eltávolítása („radikális prostatectomia = teljes prosztataeltávolítás”)
  • Sugárterápia (prosztatarák sugárzás kívülről vagy belülről)
  • Hormonterápia
  • Kemoterápiás kezelés
  • Nukleáris gyógyászat (radioligand terápia)

Mennyire jók a prosztatarák gyógyulási esélyei?

A prosztatarák más daganatokhoz képest nagyon lassan nő. Ha a daganat a prosztatára korlátozódik, általában teljesen gyógyítható.

Ha a rák már áttétet adott, a betegség már nem gyógyítható. A hormonmegvonásos kezelés (kemoterápiával vagy sugárterápiával vagy anélkül) azonban lelassíthatja a betegség előrehaladását, így sok férfi hosszú ideig együtt él daganatos betegségével. A metasztázisok speciálisan kezelhetők.

Prosztatarák kezelése: műtét

Ehhez el kell távolítani a prosztatát a környező kapszulával, a húgycső prosztatán áthaladó részét, az ondóhólyagokat, a vas deferenseket és a hólyagnyak egy részét. Az orvosok ezt az eljárást radikális prosztatektómiának vagy teljes prosztatektómiának nevezik.

A prosztatához három különböző módon lehet hozzáférni:

  • Alhasi bemetszés a szeméremcsont és a köldök között (retropubicus radikális prosztatektómia).
  • Perineális bemetszés (perineális radikális prosztatektómia)

Ha felmerül a gyanú, hogy a szomszédos nyirokcsomókat is rákos sejtek érintik, akkor ezeket kiegészítve eltávolítják (lymphadenectomia), majd mikroszkóp alatt (kórszövettanilag) megvizsgálják. Ha rákos sejteket találnak bennük, további kezelési intézkedésekre van szükség.

A műtét kockázatai

Az új műtéti technikáknak köszönhetően a prosztatarák műtétek mellékhatásai és szövődményei ma sokkal ritkábban fordulnak elő, mint korábban. Azonban továbbra is fontos tudni a műtét kockázatait. A műtét után vizeletcsöpögés (vizelet-inkontinencia) és impotencia ("erekciós diszfunkció") fordulhat elő.

Vizeletcsepegés (inkontinencia)

Az, hogy nem tudja visszatartani a vizeletet, súlyosan korlátozza életminőségét: Sok szenvedő szégyelli magát, és kivonul a társasági életből. Vannak azonban módok a legyengült záróizom edzésére:

Impotencia (erekciós zavar).

A prosztatarák műtéte két idegszálat megsérülhet, amelyek a pénisz normál erekciójához szükségesek. Az idegzsinórok mindkét oldalon közvetlenül a prosztata mentén futnak. Csak akkor kímélhetők meg a prosztatarák műtét során, ha a daganat még kicsi, és még nem terjedt át a környező szövetekre.

A gyógyulás optimális esélye érdekében a teljes daganatszövetet el kell távolítani – szükség esetén az említett idegek károsításával is. Ha a páciens ennek következtében merevedési zavarban szenved, különféle gyógyszerek és segédeszközök segíthetnek az erekciós funkció nagyrészt normális szintre való visszaállításában.

Prosztatarák kezelése: hormonterápia

Hormonterápiát akkor alkalmaznak, ha a prosztatarák már áttétes nyirokcsomókba, csontokba vagy más szervekbe. A hormonterápia önmagában nem gyógyítható, de hasznos más terápiákkal, például az előrehaladott prosztatarák sugárterápiájával kombinálva. A kezelés célja a betegség progressziójának késleltetése és a tünetek enyhítése.

A hormonterápia különböző formái léteznek. Közös céljuk a daganat növekedésének lassítása. Ezt különböző eszközökkel érik el: egyes hormonkezelések blokkolják a tesztoszteron termelődését a herékben, mások pedig leállítják a hormon hatását a daganatsejtekre.

Sebészeti hormonmegvonás (sebészeti kasztrálás)

Kémiai hormonelvonás (hormonelvonási terápia, kémiai kasztrálás).

Ebben a kezelési formában a tesztoszteronszintet gyógyszeres kezeléssel csökkentik. Akkor alkalmazzák, ha a daganat már előrehaladott és áttétet kapott, vagy a műtét nem lehetséges. Általában sugárterápiával vagy kemoterápiával kombinálják.

A következő hormonok alkalmasak a prosztatarák kezelésére:

A GnRH analógok úgy hatnak, mint a természetes GnRH. Ha a betegnek GnRH-t adnak, az agyalapi mirigy LH-t és FSH-t szabadít fel, és a tesztoszteronszint kezdetben emelkedik. Hosszú távú használat esetén azonban az agyalapi mirigy érzéketlenné válik a GnRH-ra, és kevesebb LH-t bocsát ki, aminek következtében a herék egyre kevesebb tesztoszteront termelnek. Néhány hét elteltével a tesztoszteronszint jelentősen csökken. A GnRH analógokat havonta vagy három (vagy hat) havonta adják be depó injekcióként.

Az „androgének” az orvosi kifejezés a férfi nemi hormonokra, amelyek fő képviselője a tesztoszteron. Az antiandrogének kioltják ezeknek a nemi hormonoknak a hatását. Megakadályozzák a tesztoszteron dokkolási helyeit a prosztata daganatos sejtjeiben, és így megakadályozzák annak növekedést serkentő hatását. Az antiandrogéneket tabletták formájában adják be, és kémiai szerkezetük szerint szteroid és nem szteroid antiandrogénekre osztják őket.

Az abirateron hatóanyag nemcsak a herékben gátolja a tesztoszterontermelést, hanem a mellékvesékben (ahol kis mennyiségű tesztoszteron termelődik) és magában a daganatszövetben is. Így az összes tesztoszteron termelés elnyomódik. Ezt a kezelési formát csak áttétes, kasztrációnak ellenálló prosztatarák esetén alkalmazzák. Az abirateront naponta tabletta formájában kell bevenni.

Hormonterápia: mellékhatások

A hormonelvonás kívánt hatása mellett a hormonterápia mellékhatásokkal is jár. A tünetek nagyjából hasonlóak a menopauzában lévő nők tüneteihez.

Lehetséges mellékhatások a következők:

  • Hőhullámok
  • Mellfájdalom vagy mellnagyobbodás (gynecomastia)
  • Súlygyarapodás
  • izomvesztés
  • csontvesztés (oszteoporózis)
  • vérszegénység (vérhiány)
  • Csökkent szexuális vágy (a libidó elvesztése)
  • Meddőség (Infertilität)

Az esetlegesen előforduló mellékhatásokról beszéljen kezelőorvosával! Néhány ilyen káros hatás, mint például a hőhullámok vagy a mell megnagyobbodása, könnyen kezelhető!

Prosztatarák kezelése: sugárterápia

A sugárterápia (sugárterápia) magában foglalja a daganat ionizáló sugárzással (röntgensugárzással) történő „bombázását”. A kezelés célja a rákos sejtek károsítása, így azok elveszítik osztódási képességüket és elpusztulnak.

Besugárzás kívülről vagy belülről

A prosztata besugárzása kívülről és belülről is lehetséges.

A belülről történő sugárzás (brachyterápia) esetében más az elv: Itt az orvos a sugárforrást (radioaktív anyagokat) közvetlenül a daganatba juttatja. A brachyterápiát megfontolják, ha a daganat még mindig lokalizált, és nem képezett áttétet. Ennek a kezelési formának két lehetősége van:

A „nagy dózisú brachyterápia” (HDR) során fémrészecskéket is bejuttatnak a prosztatába. Ez üreges tűkkel történik, amelyek csak a kezelés időtartama alatt maradnak a prosztataszövetben. A „magokkal” ellentétben a HDR-ben lévő fémrészecskék nagyon rövid távolságon keresztül nagyobb sugárzási dózist bocsátanak ki, és néhány perces besugárzás után a fekvő üreges tűken keresztül ismét eltávolíthatók.

A „nagy dózisú brachyterápiát” (HDR) az utóterheléses eljárással végzett brachyterápiának is nevezik.

Sugárzás: Mellékhatások

A sugárterápia segítségével lehetőség nyílik a rákos sejtek célzott elpusztítására. Nem zárható ki azonban, hogy az egészséges szomszédos szövetek is érintettek lehetnek.

Az akut mellékhatások általában a sugárterápia befejezése után megszűnnek. Az orvos gyógyszert írhat fel ezek enyhítésére.

Végül, de nem utolsósorban, bármilyen sugárterápia évekkel vagy évtizedekkel később egy második daganat kialakulásához vezethet a besugárzott területen. A korábbi prosztatarákos betegeknél ez lehet például a végbélrák.

A mellékhatások valószínűsége és mértéke a sugárterápia típusától és intenzitásától függ.

Ellenőrzött várakozás ("figyelő várakozás")

Az „aktív monitorozással” ellentétben az ellenőrzött várakozás nem jár ellenőrzésekkel. Az orvos csak a tünetek jelentkezésekor kezdi meg a kezelést. Ez lehet például a csontokban lévő áttétek által okozott fájdalom.

Aktív megfigyelés

Az aktív felügyelet elve hasonló a kontrollált várakozáshoz: kezdetben nem adnak kezelést, de az orvos rövid időközönként ellenőrzi a daganat viselkedését. Ha a daganat nagyon lassan növekszik, előfordulhat, hogy egyáltalán nem szükséges kezelni.

A diagnózist követő első két évben az orvos háromhavonta (vagy hathavonta, ha a PSA-szint állandó marad) ellenőrzi, hogy változik-e a daganat. Ehhez megtapintja a prosztatát (digitális-rektális vizsgálat), és meghatározza a PSA szintet (vérminta).

Ezzel a szoros megfigyeléssel az orvos korán észleli, ha a prosztatarák előrehalad, és megkezdi a megfelelő kezelést.

Beszélje meg kezelőorvosával, hogy az Ön esetében lehetséges-e az aktív megfigyelés.

Prosztatarák kezelése: kemoterápia

A kemoterápia azonban nemcsak a daganatsejteket éri el, hanem más gyorsan növekvő sejteket is, például a hajhagymákat, ami sok betegnél hajhulláshoz vezet. A prosztatarák kemoterápiáját akkor kell figyelembe venni, ha a daganat már metasztázisban van. Gyakran kombinálják hormonterápiával.

Kemoterápia: mellékhatások

Prosztatarák kezelése: Nukleáris gyógyászati ​​terápia

A nukleáris medicina olyan radioaktív anyagokkal dolgozik, amelyek kifejezetten elpusztítják a daganatsejteket. Az orvosok ezt radioligand terápiaként (RLT) nevezik.

A radioaktív anyag egy hordozó molekulához (PSMA ligandum) kapcsolódik. A zár és kulcs elv szerint ez a ligand illeszkedik a prosztata-specifikus membrán antigénhez (PSMA), amelyet a legtöbb prosztatarák sejt a felszínén hordoz.

A beteg XNUMX-XNUMX hetente kapja a gyógyszert vénás infúzió vagy injekció formájában. A kezelés akár hatszor is megismételhető.

A PSMA ligand terápiát olyan betegeknél alkalmazzák, akiknél a prosztatarák már előrehaladott állapotban van. Alkalmas áttétes prosztatatumorban szenvedő betegek számára, akiknél a betegség a hormonmegvonás vagy a kemoterápia ellenére tovább halad.

A nukleáris medicina prosztatarák terápiájának mellékhatásai.

A radioligand terápia egyes betegeknél mellékhatásokat okozhat. Például a betegek leggyakrabban arról számolnak be, hogy a kezelés után fáradtnak érzik magukat, és a szokásosnál kisebb étvágyuk van, vagy szájszárazságuk van. Ezenkívül néha hányinger és hasmenés is előfordulhat.

Egyéb terápiás módszerek

Ha a prosztatarák még nem terjedt túl a prosztata kapszula kötőszövetén, akkor elvileg van lehetőség hidegterápiára (krioterápia). Ez magában foglalja a daganatszövet fagyasztását. A jelenlegi szakértői vélemény szerint azonban a hidegterápia nem alkalmas lokalizált prosztatarák kezelésére. Jelenleg csak tanulmányok részeként végzik.

Néhány más prosztatarák kezelési eljárást is csak a vizsgálatokon belül javasoltak, például az irreverzibilis elektroporációt (IRE) és a vaszkuláris fotodinamikus terápiát (VTP).

A metasztázisok kezelése

Ezenkívül lehetséges, hogy az orvos gyógyszert ír fel. Ezek lehetnek fájdalomcsillapítók vagy biszfoszfonátok – csontreszorpció elleni hatóanyagok.

Bizonyos esetekben a csontmetasztázisok esetében az úgynevezett radionuklid terápia is szóba jöhet. Ez egyfajta belülről jövő sugárzás: A páciens infúzióval sugárzó vegyi anyagokat kap, amelyeket a szervezet specifikusan beépít a csontáttétekbe. A kis távolságra kibocsátott sugárzás elpusztítja a rákos sejteket.

Az előrehaladott prosztatarák a csontáttéteken kívül a májban, a tüdőben vagy az agyban is áttéteket képezhet. Lehetőség szerint a prosztatarák kezelése ezekben az esetekben olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek kifejezetten a metasztázisokat célozzák (sugárterápia, kemoterápia, esetleg műtét stb.).

Utógondozás

A követés általában tizenkét héttel a terápia befejezése után kezdődik. A legtöbb esetben elegendő a vér PSA szintjének meghatározása. Ha ez stabil marad, további vizsgálatokra nincs szükség. Fontos, hogy ezeket az ellenőrzéseket rendszeresen végezzük. A kezelés befejezését követő első és második évben háromhavonta, a harmadik és negyedik évben félévente, majd évente egyszer kerül sor.