Rövid áttekintés
- Tünetek: fokozódó látásromlás, vakító fényérzékenység, látás „mintha fátyolon/ködön át”.
- Okok: többnyire a szem öregedési folyamatai, esetenként más betegségek is (pl. diabetes mellitus, szemgyulladások), szemsérülések, veleszületett szemfejlődési rendellenességek, sugárterhelés, erős dohányzás, gyógyszeres kezelés
- Diagnosztika: többek között beteginterjú, különféle szemvizsgálatok (pl. réslámpával), szükség esetén további vizsgálat alapbetegség gyanúja esetén (pl. cukorbetegség)
- Kezelés: műtét
- Prognózis: általában jó esély a műtét sikerére
Szürkehályog: tünetek
Ha látása homályossá válik, és úgy tűnik, hogy a világ eltűnik a fátyol mögött, ez a szembetegség szürkehályogjának jele lehet. „Szürke”, mert a lencse a betegség előrehaladtával szürkés színűvé válik, ami zavarossá teszi. A „hályog” elnevezés abból a merev tekintetből származik, amelyet a szenvedők akkor látnak, amikor (majdnem) elvakítják őket a szembetegség.
A szürkehályog orvosi kifejezése a görögből származik, és „vízesést” jelent. Korábban azt feltételezték, hogy a szemben lévő alvadt folyadék okozza a lencse elhomályosodását.
Szürkehályog: Tünetek a betegség során
Ez a köd idővel sűrűbbé válik, és a betegség előrehaladtával az egész látómezőre kiterjed. A színek, a kontrasztok és a kontúrok fokozatosan elhalványulnak, és összeolvadnak. A térérzékelés és ezáltal a tájékozódási képesség romlik.
A látómező egyszeri és teljes meghibásodása, ahogyan a glaukómában előfordul, szürkehályogban nem fordul elő.
A betegség előrehaladtával a szürkehályog olyan tüneteket mutat, amelyek nagymértékben megterhelhetik az érintetteket mindennapi életük során. Ezek tartalmazzák:
- kifejezett vakító érzékenység (pl. erős napfényben vagy zseblámpában)
- homályos optikai érzékelés
- gyengébb fény-sötét alkalmazkodás
- megerőltető olvasás vagy tévénézés közben
- korlátozott térlátás
- bizonytalanság a közúti forgalomban
Ezeknek a tüneteknek a súlyossága betegenként eltérő lehet. Nem is kell feltétlenül (mindegyiknek) előfordulniuk.
Végül a késői stádiumú szürkehályog szinte lehetetlenné teszi a normális mindennapi életet: a vizuális teljesítmény rövid időn belül olyan drámai mértékben romolhat, hogy az vaksággal egyenlő.
Szürkehályog: A tüneteket gyakran nem ismerik fel, vagy hosszú ideig félreértelmezik
Egy másik probléma, hogy sok szürkehályogban szenvedő ember kezdetben figyelmen kívül hagyja a tüneteket, túljátssza őket, vagy más okoknak, például fáradtságnak tulajdonítja. Különösen a természetes öregedési folyamat eredményeként kialakuló időskori szürkehályog esetében a tüneteket gyakran a szem életkorral összefüggő állapotromlásának tulajdonítják, nem pedig egy olyan nyilvánvaló szembetegségnek, mint a szürkehályog.
Szürkehályog: A rokonoknak figyelniük kell a jelekre
Éppen azért, mert az érintettek gyakran rosszul ítélik meg vagy tagadják a látásromlást, fontos, hogy a hozzátartozók ismerjék a szürkehályog tüneteit és helyesen értelmezzék azokat. A betegség korai szakaszában az érintettek bizonytalanabbá válnak szokásos tevékenységeikben, például vezetés vagy olvasás közben. Ez észrevehető például abban, hogy a betegek gyakran feszült arckifejezést mutatnak ezen tevékenységek során.
A későbbi szakaszokban a látás romlása olyan súlyossá válhat, hogy a betegek gyakran nem tartanak valamit, amikor átadják, vagy ha maguk akarnak valamit felvenni. Ráadásul sok időbe telik, amíg eligazodnak egy olyan környezetben, amelyben nem ismerik őket. Ezért gyakran kerülik az ismeretlen helyeket.
Veleszületett szürkehályog: tünetek
A gyermekeknél is kialakulhat szürkehályog. Az orvosok ezután infantilis vagy veleszületett szürkehályogról beszélnek. A lencse homályosodása már születéskor fennállhat, vagy az élet első éveiben kialakulhat. Az első jel gyakran az, hogy a gyerekek hunyorogni kezdenek (strabismus).
A szülőknek nem szabad ezt figyelmen kívül hagyniuk, de mindenképpen komolyan kell venniük. Ha nem kezelik, a látásélesség elvesztése károsíthatja a látásrendszer fejlődését, amely különösen érzékeny az élet első hónapjaiban fellépő zavarokra: Ha a baba szürkehályogját nem ismerik fel és nem kezelik, az úgynevezett amblyopia kialakulásához vezethet. .
Ez az amblyopia már nem korrigálható legkésőbb a gyermek pubertáskoráig. Ezért azonnal forduljon orvoshoz, ha gyermekén szürkehályog tünetei vannak!
Szürkehályog: Okok és kockázati tényezők
Az esetek túlnyomó többségében a szürkehályog életkorhoz kötődik. Ennek azonban más okai is lehetnek, például anyagcserezavarok, egyéb szembetegségek vagy szemsérülések. Bővebben lentebb:
Természetes öregedési folyamat
Az életkor előrehaladtával a szemlencsék rugalmassága természetesen csökken, ami a lencse elhomályosodását eredményezheti. Ezért a szürkehályog eseteinek körülbelül 90 százaléka szenilis szürkehályog. Ez az időskori szürkehályog 60 éves kor körül jelentkezik. A statisztikák szerint az 52-64 évesek csaknem fele anélkül, hogy tudná, hályog. Ennek az az oka, hogy a betegség kezdetén gyakran nem észlelhető látászavar. 65 éves kortól szinte mindenkinek elhomályosodik a szemlencse.
Diabetes mellitus
Cukorbetegség esetén a cukor mennyisége a szemfolyadékban (és a vérben) megnő. A felesleges cukor (glükóz) lerakódik a lencsében, ami megduzzad. Ennek eredményeként a lencseszálak elrendezése eltolódik, és a lencse zavarossá válik. Az orvosok ezt cataracta diabetica-nak nevezik.
Cukorbetegségben szenvedő terhes nőknél a gyermeknél már az anyaméhben szürkehályog alakulhat ki.
Egyéb anyagcserezavarok
A cukorbetegség mellett más anyagcserezavarok is elősegíthetik a szürkehályog kialakulását. Ilyenek például:
- Kalciumhiány (hipokalcémia)
- Hyperparathyreosis (a mellékpajzsmirigy túlműködése)
- Felesleges ferritin a vérben (a ferritin egy vastároló fehérje)
- Galaktozémia (az anyatejben lévő galaktóz cukor hasznosításának veleszületett rendellenessége)
Szembetegségek
Szemsérülések
Az ütésből vagy teniszlabdából származó szemgolyó zúzódása szürkehályogot okozhat, csakúgy, mint például a szúrásos sérülés vagy egy idegen test, amely mélyen behatolt a szembe. Az ilyen sérüléssel összefüggő szürkehályog-eseteket a cataracta traumatica szakkifejezés alá soroljuk.
Veleszületett szemfejlődési rendellenességek
Ha a szürkehályog veleszületett (cataracta congenita), annak két oka lehet:
- Genetikai hiba: A veleszületett szürkehályog-betegségek körülbelül 25 százaléka olyan genetikai hibának köszönhető, amely a szem fejlődési rendellenességéhez és ezáltal a lencse elhomályosulásához vezet.
- Terhesség alatti fertőző betegségek: A terhes nők bizonyos fertőzései (rubeola, toxoplazmózis, herpesz) szürkehályoggal születhetnek.
Egyéb okok
A lencse anyagcsere-hibái, az alultápláltság, az erős dohányzás, a radioaktív sugárzás és az ultraibolya fény (UV fény) szintén kiváltó okai lehetnek a szürkehályognak. Nagyon ritkán gyógyszerek vagy mérgezés okozza a lencse homályosodását.
Szürkehályog: vizsgálatok és diagnózis
A szürkehályog diagnosztizálásához pontos szemorvosi vizsgálat szükséges.
Kórtörténet
Szemvizsgálatok
Ezt követik a különféle szemvizsgálatok. Ebből a célból néha először a pupillát speciális szemcseppek segítségével tágítják. A következő vizsgálatok segítenek a szürkehályog diagnosztizálásában:
- Brückner-teszt: Ebben a vizsgálatban az orvos megvilágítja a szemet. Mivel a retina visszaveri a fény egy részét, a lencse átlátszatlansága sötét foltként válik láthatóvá.
- Réslámpás vizsgálat: A réslámpa egy mikroszkóp, melynek fényforrása mindkét oldalra elfordítható. A fókuszált, rés alakú fénysugár áthatol a szem átlátszó részein. Ez azt is lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a retinát a szem hátsó részén, hogy megtudja, milyen típusú szürkehályog van jelen, és mi okozhatja.
- Szaruhártya-vizsgálatok: Az orvos megmérheti a szaruhártya vastagságát (pachimetria), és számítógépes technikák segítségével leképezi felső és hátsó felületét. Utóbbiból kiderül, hogy a szaruhártya egyenletesen ívelt-e, és hogy a szaruhártya ellátó és átlátszóságát biztosító sejtréteg rendben van-e (endothelsejt denzitás meghatározása).
- Általános látásvizsgálat: A szemorvos rutinszerűen ellenőrzi az általános látást is, például látási diagramok segítségével, és azt is, hogy vannak-e egyéb szembetegségek.
Ha a szürkehályog már messze van, a lencse homályosodása már szabad szemmel is látható.
Egyéb vizsgálatok
Szürkehályog: kezelés
A szürkehályog csak műtéttel (hályogműtéttel) kezelhető hatékonyan. Ez magában foglalja a homályos lencse eltávolítását és mesterséges lencsére való cseréjét. Manapság a sebész általában nem távolítja el a teljes lencsét, hanem az oldalsó és a hátsó kapszulát a szemben hagyja.
A szürkehályog műtét a leggyakoribb szemműtét. Világszerte évente több mint 100 millió alkalommal hajtanak végre műtétet.
A műtét úgynevezett mikrosebészeti műtét, azaz műtőmikroszkóppal történik. Ez lehetséges mind a kórházban, mind a szemészeti rendelőben. A behelyezett műlencse egy életen át a szemben marad, így egy idő után nem kell cserélni.
Szürkehályog műtét: mikor szükséges?
A szürkehályog-műtét elvégzésének időpontja számos tényezőtől függ. Az orvos és a beteg közösen határozzák meg a műtét időpontját.
A döntésben mindenekelőtt a látássérült szubjektív észlelése játszik szerepet. Ha az érintett személy úgy érzi, hogy a szürkehályog a mindennapi életben és a szakmai életben erősen károsította, ez egy műtét mellett szól.
Egyes szakmákban egy bizonyos vizuális teljesítmény akár kötelező is, például pilótáknál és hivatásos sofőröknél. Ilyen esetekben gyakran a betegség korai szakaszában szürkehályog műtétre van szükség. A vizuális teljesítmény szubjektív észlelése itt nem játszik szerepet.
Ha lehetséges, a beteg szemműtéttel kapcsolatos félelmeit figyelembe veszik, amikor a műtét mellett vagy ellen döntenek. Ha azonban a szürkehályog vaksággal fenyeget, még az ilyen félelmek ellenére is műtétet kell végezni.
A veleszületett szürkehályogot a diagnózis után azonnal meg kell műteni. Csak így lesz esélye a gyermeknek megtanulni helyesen látni.
Használt lencsék
A szürkehályog műtéteknél használt intraokuláris lencse műanyagból készül. Pontosan ugyanolyan törőerővel kell rendelkeznie, mint az eltávolított endogén lencsének. Az orvos a műtét előtt kiszámítja a megfelelő lencseteljesítményt, ultrahangos készülékkel megméri a páciens szemének hosszát, és meghatározza a szaruhártya fénytörő erejét.
Az alkalmazott műlencsék a beültetés helye, anyaga és optikai elveik tekintetében különböznek egymástól.
Különbségek a beültetés helyében
A beültetés helyétől függően különbséget tesznek az elülső kamrás lencsék, a hátsó kamra lencsék és az írisz által támogatott lencsék között.
- A hátsó kamrás lencséket (PCL) saját kapszulatáskájukba helyezik, amely az írisz mögött található. Ha nem marad toktasak, mint az intracapsuláris szürkehályog extrakciónál, a lencsét két varrattal rögzítik a szem íriszéhez vagy sclera-jához.
- Az írisz alátámasztott lencsék (írisz klip lencsék) kis halántékkal vannak az íriszhez rögzítve. Mivel ez gyakran megsérti a szaruhártyát, az ilyen lencséket már nem használják. A már beültetett írisz alátámasztott lencséket sok esetben a hátsó kamrás lencsék helyettesítik.
Különbségek a lencse anyagában
A szilikonból vagy akrilból készült intraokuláris lencséket kis metszésű szürkehályog műtéteknél használják, mivel ezek a lencsék összecsukhatók. Ezeket a műlencséket összehajtott állapotban helyezik be a kapszulába, ahol aztán kibontakoznak. Kizárólag hátsó kamrás lencsékként használatosak.
Az akrillencsék törésmutatója magasabb, mint a szilikon lencséké, ezért valamivel vékonyabb.
A polimetil-metakrilátból (PMMA, Plexiglas) készült méretstabil lencsék elülső kamrás lencsékként és hátsókamrás lencsékként is használhatók. Ebben az esetben a beültetéshez valamivel nagyobb bemetszés szükséges.
Különbségek az optikai elvekben
- Monofokális lencse: A hagyományos szemüvegekhez hasonlóan ennek is csak egy fókuszpontja van. Lehetővé teszi az éles látást akár távolba, akár közelbe. A műtét előtt a páciensnek el kell döntenie, hogy szeretne-e „távszemüveg” nélkül, hanem olvasószemüveggel élni a műtét után, vagy fordítva. A műlencsék megfelelő teljesítményét ennek megfelelően választjuk ki.
- Multifokális lencse: Jó látásélességet biztosít távoli és közeli látás esetén is. A betegeknek ezután már nincs szükségük szemüvegre a napi feladatok több mint 80 százalékához. A multifokális lencséknek azonban van két hátránya: a kontrasztok kevésbé élesek, és a szem érzékenyebb lesz a tükröződésre.
Sebészeti módszerek
A lencse átlátszatlanságának kiküszöbölésére többféle lencsebeültetési módszer létezik. Az, hogy melyiket alkalmazzák minden esetben, az egyéni körülményektől és a betegség stádiumától függ.
Intrakapszuláris szürkehályog extrakció (ICCE)
A szürkehályog-műtét ezen formája esetén a lencsét a kapszulával együtt eltávolítják a szemből. Ehhez nyolc-tíz milliméteres bemetszésre van szükség a szaruhártyán keresztül. A lencsét ezután speciális hidegtollal lefagyasztják és eltávolítják a szemből.
Az intrakapszuláris szürkehályog eltávolítására általában csak a betegség előrehaladott stádiumában van szükség.
Extrakapsuláris szürkehályog extrakció (ECCE)
Az extrakapszuláris szürkehályog extrakció során a sebész körülbelül hét milliméter hosszú bemetszéssel kinyitja az elülső lencsekapszulát, és eltávolítja a lencse magját anélkül, hogy összetörné. A műlencsét most behelyezik az ép kapszulába.
Ez a műtéti módszer kíméletes a szaruhártya számára. Ezért főleg akkor alkalmazzák, ha egy messze előrehaladott szürkehályog már károsította a szaruhártya vékony, legbelső rétegét (szaruhártya endotéliumát).
Phacoemulsifikáció (Phaco)
A fakoemulzifikáció során a szaruhártya körülbelül 3.5 milliméter széles bemetszéssel nyílik meg. Ezután ultrahanggal vagy lézerrel az orvos feloldja és leszívja a lencse magját. A mesterséges cserelencsét most a lencse ép héjába (kapszuláris tasakba) helyezzük: az apró nyíláson áthajtva tolják át, és magában a kapszulatasakban bontakozik ki. A lencse szélén két félkör alakú elasztikus klip gondoskodik a biztos tartásról a toktasakban.
Szürkehályog műtéti eljárás
A szürkehályog általában mindkét oldalon előfordul. Egyszerre azonban csak egy szemet operálnak. Amint ez a szem meggyógyult, a második szemet megműtik.
Az eljárás általában kevesebb, mint 30 percet vesz igénybe.
Ambuláns sebészet, helyi érzéstelenítés
A szürkehályog műtétet általában járóbeteg alapon, helyi érzéstelenítésben végzik. Az altatáshoz a legtöbb esetben elegendő megfelelő szemcsepp beadása. Alternatív megoldásként helyi érzéstelenítőt lehet befecskendezni a műteni kívánt szem melletti bőrbe. Ily módon az egész szemgolyó fájdalommentessé válik, és nem mozgatható. Az orvos enyhe nyugtatót is adhat Önnek a műtét előtt.
A műtét során a vérkeringését vérnyomásmérő gép segítségével, oxigéntelítettség mérésével, vagy EKG segítségével követjük.
A műtét után a műtött szemet kenőcsös kötéssel fedik le. A megfigyeléshez egy ideig a kórházban vagy az orvosi rendelőben kell maradnia. Ha nincs szövődmény, néhány óra múlva hazaengedik. A következő időszakban rendszeres kezelőorvosi ellenőrzés szükséges.
Mit kell szem előtt tartania az eljárás után
A műtét napján is fogyaszthat könnyű ételeket és italokat. Általában a szokásos gyógyszert szedheti, de ezt előtte meg kell beszélnie kezelőorvosával. Ez különösen akkor tanácsos, ha cukorbetegségre vagy vérhígító gyógyszerre van szüksége.
Amíg a műtött szemet kötés fedi, és a műtéti seb még nem gyógyult be, zuhanyozáskor és mosakodáskor ügyelni kell arra, hogy a szem ne érintkezzen szappannal.
A szürkehályog műtét utáni első időszakban kerülni kell a fizikai megterhelést, úszást, búvárkodást, kerékpározást és szaunázást. Ugyanez vonatkozik azokra a tevékenységekre, amelyek sok szennyeződéssel vagy porral járnak. Általában egy hét elteltével újra olvashat és nézhet televíziót.
Általában négy-hat héttel a szürkehályog műtét után új szemüveget helyezhet fel. Korábbi szakaszban ezt nem célszerű megtenni, mert a szemnek először meg kell szoknia az új lencsét.
Ha a szürkehályog műtét után valamivel a következő tüneteket észleli, szemészhez kell fordulnia:
- a látásélesség romlása
- fokozott szemvörösség
- fájdalom a szemben
A műtét kockázatai és szövődményei
Kapszula szakadás
Ha a műtét során a lencse hátsó kapszula elszakad, komplikációk léphetnek fel. A szemlencse mögött található az úgynevezett üvegtest. Gélszerű, átlátszó masszából áll, és a szem hátulsó részén található retinát a tövéhez nyomja. Ha az üveges anyag lencseszakadáson keresztül távozik, fennáll a retinaleválás veszélye.
Ez a kockázat az intrakapszuláris műtétek körülbelül XNUMX-XNUMX százalékában fordul elő; ezzel szemben tokszakadás ritkán fordul elő extrakapszuláris műtét során.
Bakteriális fertőzés
Nagyon ritkán intrakapszuláris szürkehályog műtét során baktériumok jutnak be a szem belsejébe, és gyulladást (endoftalmitist) okoznak. Ez az érintett szem megvakulását okozhatja.
Vérzés
A szürkehályog-műtét során megnövekedhet a szem belső nyomása, ami az erek szétrepedését okozhatja. Az eredmény a szemen belüli (intraokuláris) vagy a kapszulán belüli (intracapsuláris) vérzés. Azonban nagyon ritkák: ilyen vérzés az összes szürkehályog-műtétek kevesebb mint egy százalékában fordul elő.
A szaruhártya görbülete
Az extrakapszuláris műtéti módszernél a bemetszés valamivel nagyobb szaruhártya görbületet okoz, mint a műtét előtt. Ez azonban általában néhány héten belül magától visszafejlődik.
„Utóhályog
Lézerrel vagy más műtéti eljárással (hasonlóan a szürkehályog műtéthez) ezek a homályos lencserészek gyorsan, minimális kockázattal eltávolíthatók. A látás ezután ismét javul.
Szürkehályog: A betegség lefolyása és prognózisa
A szürkehályog lassan, de folyamatosan fejlődik, ha nem kezelik – a látás romlik, amíg az érintett személy megvakul az érintett szemen. Ezt csak műtéttel lehet megállítani. A műtét sikerének esélye nagymértékben függ a lencse elhomályosodásának okától:
A szenilis szürkehályog általában műtéttel teljesen gyógyítható – a legtöbb beteg látásélessége 50-100 százalékát visszanyeri.
A műtéti eredmény általában kevésbé jó azoknál a betegeknél, akiknél a szürkehályog más szembetegség, például glaukóma, időskori makuladegeneráció (AMD) vagy cukorbetegséggel összefüggő retinabetegség (diabetikus retinopátia) okozza. Az érintett személyeknek az eljárás előtt meg kell beszélniük orvosukkal, hogy a látásélesség milyen javulást érhet el az eljárással.
Más okok miatti szürkehályog esetén is gyakran rosszabb a prognózis a műtét után, mint a szenilis szürkehályog esetében.
Hályog: Megelőzés
A szem védelme
Például mindig viseljen védőszemüveget, amikor olyan tevékenységet végez, amely károsíthatja a szemet (például köszörülés vagy fúrás).
Ha a napon tölt időt (főleg síelés), egy jó napszemüveg védi a szemet a veszélyes UV-sugárzástól. A szoláriumban is viseljen védőszemüveget.
Vegyen részt megelőző ápolási időpontokban
12 éves kortól kezdődően 24-40 havonta keresse fel szemorvosát, hogy ellenőrizze látását. A rendszeres szemvizsgálat még akkor is kimutathatja a szürkehályogot, ha a tünetek alig észrevehetők.
Ha teherbe szeretne esni, előtte ellenőrizze a védőoltásait, és szükség esetén frissítse. Ezzel megelőzhetők azok a fertőzések, amelyek szürkehályogot okozhatnak a babában (például rubeola).
