Meningitis (agyi gyulladás)

Rövid áttekintés

  • Mi az agyhártyagyulladás? Az agyat körülvevő bőr gyulladása – nem tévesztendő össze az agygyulladással (encephalitis). Mindazonáltal mindkét gyulladás előfordulhat egy időben (meningoencephalitisként).
  • Jelek és tünetek: Influenzaszerű tünetek (például magas láz, fejfájás és végtagfájdalom, hányinger és hányás), fájdalmas nyakmerevség, zaj- és fényérzékenység, esetleg tudatzavar az eszméletvesztésig, esetleg neurológiai rendellenességek (pl. beszéd- és járászavarok) és epilepsziás rohamok.
  • Kezelés: Bakteriális agyhártyagyulladás esetén antibiotikumokkal és esetleg dexametazonnal (kortizon). Vírusos agyhártyagyulladás esetén tüneti kezelés (láz- és fájdalomcsillapítók) és esetleg vírusellenes szerek (vírusellenes szerek).
  • Prognózis: Ha nem kezelik, az agyhártyagyulladás órákon belül életveszélyessé válhat, különösen a bakteriális agyhártyagyulladás. Korai kezeléssel azonban gyakran gyógyítható. Néhány beteg azonban maradandó károsodást szenved (például halláskárosodás).

Meningitis: tünetek

Az agyhártya és maga az agy is begyulladhat egyszerre. Az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás ezen kombinációját meningoencephalitisnek nevezik.

Az alábbiakban áttekintjük a felnőttkori meningitis összes fő tünetét:

Meningitis: tünetek felnőtteknél

fájdalmas nyakmerevség (meningizmus)

Láz

kifejezett betegségérzet fájó végtagokkal

fokozott zajérzékenység (fonofóbia)

Hányinger és hányás

Zavartság és álmosság

esetleg szédülés, hallászavarok, epilepsziás rohamok

Meningitis: bakteriális agyhártyagyulladás tünetei

Szövődmények

A meningococcus fertőzés lehetséges szövődménye a „vérmérgezés” (szepszis): A baktériumok nagy számban árasztják el a beteg vérét. Magas láz, gyengeség és súlyos, keringési problémákkal járó betegségérzet az eredmény. Súlyos esetekben ez a meningococcus szepszis (meningitis szepszis) úgynevezett Waterhouse-Friderichsen-szindrómává alakulhat (főleg gyermekeknél és lépnélkülieknél):

A Waterhouse-Friderichsen-szindróma különféle bakteriális betegségekben fordulhat elő. Leggyakrabban azonban a meningococcusok által okozott agyhártyagyulladás eredménye.

Meningitis: vírusos agyhártyagyulladás tünetei

Egészséges immunrendszerű embereknél a tünetek általában néhány nap leforgása alatt maguktól enyhülnek. A helyreállítási szakasz azonban meglehetősen hosszú lehet. Kisebb gyermekeknél a betegség súlyos is lehet. Ugyanez vonatkozik azokra az emberekre, akiknek legyengült az immunrendszere (például gyógyszeres kezelés, rák vagy fertőzések, például HIV miatt).

Meningitis: Csecsemők és kisgyermekek tünetei

Tipp: Mivel az agyhártyagyulladás tünetei gyorsan kialakulnak, és különösen kisgyermekeknél veszélyessé válhatnak, akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha a betegség homályos gyanúja merül fel.

Meningitis: Az agyhártyagyulladás speciális formáinak tünetei

Összességében ez a két speciális forma nagyon ritka. Ezeket azonban figyelembe kell venni, ha a betegség lefolyása elhúzódik.

Meningitis: Okok és kockázati tényezők

Meningitisben az agyhártya gyulladt. Ezek kötőszöveti hüvelyek, amelyek a koponyán belül az agyhoz fekszenek. Három van belőlük (belső, középső és külső agyhártya).

Másrészt az agyhártyagyulladás különböző betegségek, például szarkoidózis vagy rák összefüggésében is előfordulhat. Ezekben az esetekben az agyhártyagyulladás nem fertőző. Az alábbiakban olvashat bővebben az agyhártyagyulladás lehetséges okairól.

A nem baktériumok által okozott agyhártyagyulladást aszeptikus meningitisnek (abakteriális meningitisnek) is nevezik.

Vírusos meningitis

vírus

Elsősorban vírus által okozott betegségek

Coxsackie vírus A és B

Kéz-raj- és körömfájás, herpangina, nyári influenza

1-es és 2-es típusú herpes simplex vírus (HSV-1, HSV-2)

Labiális herpesz, genitális herpesz

TBE vírus

Nyár eleji meningoencephalitis

A varicella zoster vírus (VZV)

Bárányhimlő és övsömör

Epstein-Barr-vírus (EBV)

Pfeiffer mirigyláz (fertőző mononukleózis)

Mumpsz vírus

Mumpsz (kecskemumpsz)

Kanyaróvírus

Kanyaró

Sok más vírus: HIV, polio vírus, rubeola vírus, parvo B19 vírus stb.

Az agyhártyagyulladás fertőzés más módon is előfordul, például a TBE-vírusok esetében: a kórokozók a vérszívó kullancsok harapásával terjednek.

A fertőzés és a betegség első tüneteinek megjelenése között eltelt idő (lappangási időszak) a vírus típusától is függ. Általában az agyhártyagyulladás lappangási ideje itt általában körülbelül XNUMX-XNUMX nap.

Bakteriális meningitis

A meningococcus fertőzés gyakorisága

A meningococcusoknak különböző alcsoportjai vannak, az úgynevezett szerocsoportok. A legtöbb meningococcus betegség az A, B, C, W135 és Y szerocsoportoknak köszönhető. Ezek a szerocsoportok nem egyformán elterjedtek az egész világon. Afrikában például az A szerocsoportba tartozó meningococcusok okozzák a nagyobb járványokat. Európában ezzel szemben elsősorban a B és C szerocsoport okozza a fertőzéseket.

Az öt év alatti gyermekek a legnagyobb valószínűséggel kapnak el meningococcus-betegséget (különösen az élet első két évében). A betegség második, kisebb csúcsa a 15-19 éves korosztályban figyelhető meg. Elvileg azonban a meningococcus fertőzés bármely életkorban előfordulhat. A legyengült immunrendszerű emberek különösen veszélyeztetettek.

Bakteriális agyhártyagyulladás és egyéb betegségek kórokozói

Baktérium

betegségeket okozott

Pneumococcus

va agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, középfül- és arcüreggyulladás stb.

Meningococcus

agyhártyagyulladás és vérmérgezés (szepszis)

Staphylococcus

Agyhártyagyulladás, ételmérgezés, sebfertőzések, vérmérgezés (szepszis) stb.

Enterobacteriaceae incl. Pseudomonas aeruginosa

Hasmenéses betegségek, bélhurut, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás stb.

Haemophilus influenzae B típusú

Streptococcus agalactiae (B streptococcusok)

Meningitis, vérmérgezés (szepszis), húgyúti fertőzések, sebfertőzések

Listeria monocytogenes

„Listeriosis” (hasmenés és hányás, vérmérgezés, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás stb.)

A kiváltó baktériumtól függ az is, hogy az agyhártyagyulladás hogyan terjed (általában cseppfertőzés).

Az agyhártyagyulladás egyéb okai

Az agyhártyagyulladás egyéb okai

Specifikus baktériumok: Tuberkulózis (tuberkulózisos agyhártyagyulladás), neuroborreliosis.

Gombás fertőzés: candidiasis, cryptococcosis, aspergillosis

Paraziták: Echinococcosis (galandféreg)

Protozoa (egysejtű szervezet): Toxoplazmózis

Rák: Meningeosis carcinomatosa, meningeosis leucaemica

Gyulladásos betegségek: szarkoidózis, lupus erythematosus, Behçet-kór

Meningitis: vizsgálatok és diagnózis

Egy tapasztalt orvos a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján már fel tudja állítani az agyhártyagyulladás diagnózisát. Fontos azonban tisztázni, hogy az agyhártyagyulladás bakteriális vagy vírusos eredetű-e. Ez azért van, mert a kezelés attól függ.

A meningitis diagnózisának legfontosabb lépései a következők:

Orvosi kórtörténet (anamnézis).

A konzultáció során az orvos először az Ön vagy beteg gyermeke kórelőzményét (anamnézisét) veszi fel. Az orvos által feltehető kérdések a következők:

  • Előfordul-e fejfájás, láz és/vagy fájdalmas nyakmerevség?
  • Ismertek-e valamilyen mögöttes vagy már meglévő állapotot (HIV, szarkoidózis, Lyme-kór stb.)?
  • Szed Ön vagy gyermeke rendszeresen valamilyen gyógyszert?
  • Ön vagy gyermeke allergiás gyógyszerekre (például antibiotikumokra)?
  • Ön vagy gyermeke érintkezett másokkal fejfájással, lázzal és nyakmerevséggel?

Fizikális vizsgálat

Az agyhártyagyulladás másik tünete, ha a beteg ülve nem tudja kiegyenesíteni a lábát, mert túl fájdalmas (Kernig jele).

Porckorongsérv esetén is pozitív a Lasègue-jel.

További vizsgálatok

Meningitis gyanúja esetén a további vizsgálatok első lépései a következők:

1. vérvétel vértenyészethez: az úgynevezett vérkultúrák segítségével megpróbálhatunk kimutatni és azonosítani egy kórokozót – különösen a baktériumokat. Az orvos ezután kiválaszthatja a megfelelő antibiotikumot a bakteriális agyhártyagyulladás kezelésére, amely hatásos a kérdéses baktériumtípussal szemben.

3. számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI): ezek a képalkotó eljárások további információkat nyújtanak az agy állapotáról. Néha arra is utalhatnak, hogy a kórokozó eredetileg honnan származik (például fekélyes melléküregekből).

Meningitis: Kezelés

Amint a vér és az agy-gerincvelői folyadék levétele megtörtént, az orvos elkezdi az antibiotikum-terápiát – még akkor is, ha még nem ismert, hogy valóban bakteriális agyhártyagyulladásról van-e szó. Az antibiotikumok korai beadása elővigyázatossági intézkedés, mert a bakteriális agyhártyagyulladás gyorsan nagyon veszélyessé válhat.

Miután a vérből és az agy-gerincvelői folyadékból megállapították a tényleges kórokozót, az orvos ennek megfelelően módosítja az agyhártyagyulladás kezelését: Ha valóban bakteriális agyhártyagyulladásról van szó, akkor a beteget más antibiotikumra lehet átállítani, amely jobban és pontosabban célozza meg a kiváltó baktériumot. Ha azonban kiderül, hogy egy vírus felelős az agyhártyagyulladásért, általában csak a tüneteket kezelik.

Bakteriális agyhártyagyulladás: terápia

A rettegett Waterhouse-Friderichsen szindróma kialakulása esetén az intenzív osztályon történő kezelésre van szükség.

Különleges intézkedések meningococcus okozta agyhártyagyulladás esetén

Vírusos agyhártyagyulladás: terápia

Vírusos agyhártyagyulladás esetén általában csak a tüneteket kezelik. Csak néhány vírus ellen léteznek speciális gyógyszerek (vírusellenes szerek), amelyek enyhíthetik a betegség lefolyását. Ez vonatkozik például a herpeszvírusok csoportjára (herpes simplex vírus, varicella zoster vírus, Epstein-Barr vírus, citomegalovírus) és a HI vírusra (HIV).

Egyéb okú agyhártyagyulladás: Terápia

Ha az agyhártyagyulladást nem baktériumok vagy vírusok okozzák, a kiváltó okot lehetőség szerint ennek megfelelően kezelik. Például gombaölő szereket (gombaellenes szereket) írnak fel a gombák által okozott agyhártyagyulladásra. A féregféreg elleni szereket (féreghajtókat) alkalmazzák. Ha az agyhártyagyulladás hátterében szarkoidózis, rák vagy más alapbetegség áll, akkor azt speciálisan kezelik.

Az agyhártyagyulladás potenciálisan életveszélyes betegség. A prognózis többek között attól is függ, hogy melyik kórokozó okozza az agyhártyagyulladást, és milyen gyorsan történik a beteg szakszerű kezelése.

A vírusos agyhártyagyulladás általában sokkal kevésbé életveszélyes, mint a bakteriális agyhártyagyulladás. De itt is az adott vírustól és az általános fizikai állapottól függ a prognózis. Az első néhány nap különösen kritikus. Ha az érintett ezeket jól túlélte, a gyógyulás esélyei általában jók. A vírusos agyhártyagyulladás általában néhány héten belül meggyógyul másodlagos károsodás nélkül.

Meningitis: következmények

Meningitis: Megelőzés

Ha meg akarja előzni az agyhártyagyulladást, lehetőség szerint védekeznie kell a leggyakoribb kórokozók (vírusok és baktériumok) okozta fertőzések ellen.

Bakteriális agyhártyagyulladás: megelőzés védőoltással

Meningococcus elleni oltás

A meningococcusoknak különböző alcsoportjai (szerocsoportjai) vannak. Európában a meningococcus okozta agyhártyagyulladást leginkább a B és C szerocsoport okozza.

Ezenkívül az A, C, W és Y szerocsoportba tartozó meningococcusok ellen négyszeres vakcinák állnak rendelkezésre csecsemők, gyermekek, serdülők és felnőttek számára, akiknél fokozott a fertőzés kockázata (lásd alább). Az oltástól függően ezek hathetes, tizenkét hónapos és két éves kortól engedélyezettek.

Pneumokokkusz oltás

A pneumococcus elleni védőoltás minden gyermeknek két hónapos kortól ajánlott. Három oltási adag biztosított: az első adagot két hónapos korban, a második adagot négy hónapos korban kell beadni. A harmadik vakcina adag tizenegy hónapos korban javasolt.

Haemophilus influenzae B típusú védőoltás

Vírusos agyhártyagyulladás: megelőzés védőoltással

A vírusos agyhártyagyulladás egyes formái védőoltással is megelőzhetők. A mumpsz elleni védőoltás, a kanyaró elleni védőoltás és a rubeola elleni oltás (általában MMR-oltásként kombinálva) minden gyermek számára ajánlott.

Hosszabb oltási védelem érdekében három oltási dózissal alapimmunizálás javasolt. Három év elteltével a TBE elleni oltás egy újabb adaggal fokozható. Ezt követően a 60 év alattiak számára ötévenkénti, 60 éves kor felett pedig háromévente javasolt emlékeztető oltás. Ezzel megelőzhető a TBE vírusok által okozott kombinált agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás.