Az agyi artéria aneurysma jelei | Agy aneurizma

Az agyi artéria aneurysma jelei

Az aneurysma kiváltó jelei a agy nagyjából változatosak. A legnagyobb nehézség az, hogy az érrendszeri aneurizma gyakran nem okozhat kellemetlenséget vagy tüneteket, ha még nem történt megszakadás. Ez az a fő oka annak, hogy az aneurizmákat gyakran csak vérzés után diagnosztizálják, vagy véletlenszerű eredményeknek tekintik a vizsgálatok során.

Bizonyos esetekben még a meg nem szakadt aneurizmák is kellemetlenséget okoznak, és így vizsgálatot késztetnek. Az, hogy az aneurizma panaszokat okoz-e vagy sem, nagymértékben függ a agy ahol az aneurizma kialakult. Ha az aneurizma olyan nagy, hogy nyomást gyakorol a szomszédos struktúrákra, például másokra hajók or idegek, megfelelő panaszokat okozhat.

Ezek közé tartozik fejfájás amelyek gyakorisága és fájdalmas jellege új és szokatlan az érintett személy számára, és egyes esetekben a nyomás által kiváltott neurológiai hiányosságok idegek elhaladva a megszentelt mellett vér hajó. Ez látási vagy hallási rendellenességekhez vagy különféle végtagok, például karok vagy lábak mozgáskárosodásához vezethet. Az irritált terület nagyságától függően beszédzavarok előfordulhat.

A neurológiai rendellenességeknek nem feltétlenül kell nagyon sokáig tartaniuk, eltűnhetnek, majd rövid idő múlva újra megjelennek. Azok a betegek, akiknek aneurysma van a fej egy ideje visszatérő szédülésről is beszámolhat. Inkább ritkán, minden tipikus tünetet egyszerre jelentenek. A megszakítás nélküli cerebrovaszkuláris aneurysma többsége nem okoz tüneteket. Az aneurysma gyanúja megnő, ha egy vagy több esetet jelentenek az érintett személy családjában. Bebizonyosodott, hogy az aneurysma betegek kb. 8-10% -ánál az aneurysma már tünetessé vált a családban.

Amikor egy agyi aneurizma kitör

Az aneurysma legnagyobb veszélye a agy nem a lehetséges tünetek okozhatják, hanem az életveszélyes vérzés, ha az aneurysma felszakad. A legfrissebb tanulmányok szerint az aneurizma kirobbanásának kockázata nem olyan magas, mint amennyit ettől az évektől féltek. A meglévő aneurysma megrepedésének kockázata különféle tényezőktől függ.

A legfontosabb tényező az aneurysma átmérője. Például a 7 mm-nél magasabb méretek gyanúsak és hajlamosak sokkal gyakrabban repedni, mint a kisebb aneurizmák. Aneurizmát 5 mm-es méretben operálnának.

Ha az aneurizma felszakad, ez abszolút vészhelyzet. Mivel az artériákban a magas nyomás azonnal nagy mennyiségű vér hogy a szakadás körüli térbe öntsön véredény. Ez súlyos károkat okozhat, ha nem kezelik azonnal.

Az agyi ér megrepedt aneurizmája általában súlyos fejfájás, amelyek leírása a következő fájdalom a pusztulás. A neurológiai kudarcok gyakran azonnal és hirtelen jelentkeznek. Bizonyos esetekben a betegeket eszméletlenül találják meg, ha megrepedt az aneurysma.

Ebben az esetben a diagnózis rendkívül nehéz, mivel a beteg nem tud semmilyen információt adni a tünetekről. Mindenesetre sürgős azonnali sürgősségi orvosi kommunikáció. A beteget akut kórházba kell vinni (lehetőleg idegsebészeti kórházba).

A létfontosságú diagnózis mindig a CT fej. Ez egyrészt az érrendszer megkülönböztetésére szolgál okklúzió és egy agyvérzés, mivel mindkettő hasonló tüneteket okozhat, és a terápia mindkét esetben alapvetően különbözik. Ezenkívül a CT felhasználható a vérzés mértékének felmérésére.

A megrepedt cerebrovascularis aneurysma gyanúja esetén azonnali intézkedés elsősorban az agy CT-je. Ennek oka, hogy a CT gyorsabb és áttekintést nyújt arról, hogy a klinikai kép vérzés vagy érrendszeri-e okklúzió. Az MRI-nek azonban megvan az az előnye hajók jobban vizualizálható, és ezáltal a vér jobban értékelhető.

Ezért a szakember belátása és a diagnosztikai berendezések rendelkezésre állása alapján melyik eljárás alkalmazandó. Ha valaki azt gyanítja, hogy egy ér már felrepedt, akkor a CT-vizsgálat a legjobb diagnosztikai lehetőség az időbeli korlátok miatt. Aneurysma jelenlétének gyanúja esetén egy Az agy MR pontos értékeléshez kell elvégezni.

A mágneses rezonancia képalkotás során a beteget egy csőbe tolják. A 20-30 percig tartó vizsgálat előtt vagy alatt szükség lehet kontrasztanyag beadására a betegnek. Erre akkor van szükség, ha az agy területei nem jelennek meg másképp.

Aneurysma diagnosztizálása esetén mindig szükség van egy kontrasztanyagot tartalmazó érvizsgálatra. A kontrasztanyagot a ér barna izzón keresztül, és nagyon rövid idő alatt elárasztja az egész testet. A vér hajók az agy 1-2 másodpercen belül elérhető.

Ez idő alatt megfelelő képeket kellett volna készíteni az MRI eszközzel, hogy lehetővé tegye az erek pontos leképezését. Az erek élénk színűek, akárcsak a sacculation. A már meglévő szivárgó edényszakaszok kontrasztanyag szivárgással is megjeleníthetők. Aneurysma működésének alapos megtervezéséhez elengedhetetlen az erek korábbi MRI vizsgálata.