Rövid áttekintés
- A betegség lefolyása és prognózisa: a lefolyás mértékétől függ, lehetséges következmények nélküli gyógyulás, esetenként átmenet hosszabb ideig tartó rendellenességekre, munkaképtelenség lehetséges az akut fázis idejére
- Tünetek: megváltozott észlelés, rémálmok, visszaemlékezések, memóriazavarok, alvászavarok, érzelmi zavarok, fizikai jelek, például szívdobogás, izzadás, remegés
- Terápia: Pszichoterápiás intézkedések, gyógyszeres kezelés
- Okok és kockázati tényezők: Veszélyes traumatikus esemény, pl. baleset, erőszak, természeti katasztrófa
- Kivizsgálás és diagnózis: Részletes megbeszélés pszichoterápiás szakemberrel, esetenként fizikális vizsgálat
- Megelőzés: Általános megelőzés nem lehetséges. A korai terápia gyakran megakadályozza a tartós mentális zavarokba való átmenetet.
Mi az akut stresszreakció (idegösszeomlás)?
Az akut stresszreakciót a köznyelvben idegösszeomlásnak nevezik. Ez egy átmeneti, extrém reakció egy stresszes eseményre. Ez az egyik lehetséges pszichológiai reakció egy traumatikus élményre. Attól függően, hogy a tünetek mennyi ideig fennállnak, a következő formákat különböztetjük meg:
- Akut stressz reakció (legfeljebb 48 órával az esemény után)
- Akut stressz zavar (legfeljebb négy héttel az esemény után)
Vannak más reakciók is, amelyek az említettekhez kapcsolódnak:
- Krónikus poszttraumás stressz zavar: A tünetek a stresszes esemény után három hónapig fennállnak.
- Alkalmazkodási zavar: A drasztikus élmények, például a pár elvesztése miatt már nem lehet megbirkózni a mindennapokkal.
Nehéz megmondani, hány embert érint az akut stresszreakció. Valószínűleg sok a be nem jelentett eset. Egyrészt sokan nem szívesen kérnek szakmai segítséget mentális problémákkal. Másrészt az akut stresszreakció tünetei viszonylag gyorsan eltűnnek.
Nem tud dolgozni akut stresszreakcióval?
Az, hogy akut stresszreakcióval nem tud-e dolgozni, és mennyi ideig, az egyedi esettől függ. Az idegösszeomlás utáni szükséges felépülési időről tanácsos orvossal beszélni. Az orvos felméri a személy stressztűrő képességét, és akut stresszreakció esetén rendszerint munkaképtelenségi igazolást állít ki a szükséges időtartamra.
Ha az akut poszttraumás stressz zavar három hónap elteltével sem múlik el, krónikus poszttraumás stressz zavar alakul ki.
Akut stresszreakció esetén tanácsos szakember segítségét kérni. Enyhíti az érintetteket, és csökkenti a hosszabb ideig tartó tünetek kockázatát. Hasznos a páciens környezetének bevonása is a további, további stressz elkerülése érdekében.
Az érintettek számára fontos, hogy a hozzátartozók megértőek legyenek. Ez magában foglalja a vádak elkerülését, például ha az érintett személy érintett volt a helyzetben, például balesetben. Ennek az az oka, hogy a meggondolatlan és stresszes reakciók általában súlyosbítják az akut stresszreakció lefolyását és tüneteit.
Mik az akut stresszreakció tünetei?
Az akut stresszreakció különféle tüneteken keresztül nyilvánul meg. A következő jelek és tünetek jellemzőek az idegösszeroppanásra:
- Megváltozott észlelés (derealizáció, deperszonalizáció): A beteg a környezetet vagy önmagát furcsának és ismeretlennek érzékeli.
- Tudatszűkülés: A páciens gondolatai kizárólag néhány téma körül forognak – jelen esetben a stresszhelyzet.
- A kivételes helyzet újraélése rémálmokban vagy visszaemlékezésekben
- Hézagok a memóriában
- Elkerülő magatartás, például társadalmi visszahúzódás
- Érzelmi zavarok (hatászavar), mint például az agresszió közötti hangulati ingadozások (pl. az idegösszeomlást egyes esetekben dühkitörés kíséri), félelem és szomorúság vagy nem megfelelő sírás és nevetés
- Fizikai tünetek (pl. kipirulás, izzadás, szívdobogásérzés, sápadtság, hányinger)
- Szótlan horror: A páciens nem tudja szavakba önteni, amit átélt, ezért kevésbé tudja feldolgozni.
Néha kevés nyilvánvaló tünet jelentkezik az idegösszeomlás előtt. Néha „néma idegösszeomlásról” beszélnek. A „néma idegösszeomlás” azonban nem az egészségügyi szakemberek által használt kifejezés.
Az idegösszeomlás vagy az akut stressz-rendellenesség egyes tünetei hasonlóak a depresszió tüneteihez, de meg kell különböztetni őket tőlük.
Az úgynevezett idegösszeomlás lefolyása esetenként eltérő.
Mi a teendő akut stresszzavar esetén?
Sok szenvedő megpróbál egyedül megbirkózni az idegösszeomlással. Csak néhányan kérnek segítséget. Számos válasz létezik arra a kérdésre, hogy „Idegösszeomlás – mit tegyünk?”
Már az is segít, hogy biztonságos környezetbe tudják vinni a beteget. Ezután a pácienst tanácsadóhoz, pszichoterapeutához vagy orvoshoz irányítják.
Idegösszeomlás kezelése: elsősegélynyújtás
A terápia első lépése a kapcsolatfelvétel a beteggel. A beteg biztonságos környezetben kap támogatást. Ha a gondozó a pácienssel folytatott kezdeti megbeszélések során felismeri az öngyilkosság lehetséges kockázatát, gondoskodik a beteg fekvőbeteg felvételéről.
Ha nincs akut veszély, a kezelést általában járóbeteg-alapon végzik. Különféle pszichológiai terápiákból áll, mint pl
- Viselkedésterápia (a betegeknek meg kell tanulniuk a zavart viselkedést, és újat kell tanulniuk)
- Pszichoedukáció (a betegeknek meg kell tanulniuk megérteni az akut stresszreakciót, mint betegséget, és így jobban megbirkózni vele)
- EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing; bizonyos szemmozgásokat használnak a trauma újraélésére és jobb feldolgozására)
- Hipnózis
Ha például a beteg alvászavarok miatt rendkívül szorongatott, az orvos rövid távú alvást kiváltó és nyugtató gyógyszereket írhat fel, például benzodiazepineket, Z-anyagokat vagy nyugtató antidepresszánsokat.
Mi történik akut stressz reakció során?
Ilyenkor minden, ami ismerősnek és biztonságosnak tűnt, veszélyesnek és zavarosnak tűnik. Ez mindenekelőtt magában foglalja
- testi sértés
- háború
- menekülés
- Szexuális erőszak
- Rablások
- A természeti katasztrófák
- Súlyos balesetek
- Terrorista támadások
Akut stressz reakció: kit érint?
Elvileg mindenkinél fennáll az akut stresszreakció kialakulásának veszélye. Különféle tényezők növelik az idegösszeomlás kockázatát. Ezek közé tartozik többek között:
- Korábbi betegségek (testi és lelki)
- Kimerültség
- Mentális sebezhetőség (sebezhetőség)
- A tapasztalatok kezelésére szolgáló stratégiák hiánya (a „megküzdés” hiánya)
Vizsgálatok és diagnózis
Ha akut stresszreakcióra gyanakszik, pszichiáter vagy pszichológus a megfelelő személy, akivel kapcsolatba kell lépnie. Ha többet szeretne megtudni a kórelőzményéről (anamnézis), először részletes interjút készítenek Önnel. Többek között a következő kérdéseket teszik fel Önnek:
- Milyen testi tüneteket észlel?
- Hogyan változott az állapotod az esemény óta?
- Tapasztaltál már hasonlót a múltban?
- Hogyan nőttél fel?
- Vannak ismert már meglévő állapotai?
A terapeuta gondoskodik arról, hogy az interjú alatt biztonságban érezze magát.
Ezenkívül megállapítja, hogy vannak-e olyan kockázati tényezők, amelyek elősegíthetik az akut stresszreakciót, és esetleg ronthatják annak lefolyását.
Idegösszeomlás: teszt
Az interneten különféle tesztek állnak rendelkezésre, amelyek segítségével tesztelheti magát akut stresszreakcióra. Kivételes helyzetben jobb, ha tanácsot kér a helyes diagnózis felállításához szakértelemmel rendelkező szakembertől, és egyben rámutat és felkínálja a kezelési lehetőségeket.
Hogyan előzhető meg az akut stresszreakció?
Nincs megbízható módszer az idegösszeomlás vagy az akut stresszreakció megelőzésére. A traumás események a sorsnak megfelelően történnek az emberekkel, és lehetetlen megjósolni, hogyan reagálnak majd az érintettek.
Kezelés hiányában azonban az akut stresszreakció tünetei fennmaradhatnak, és más, esetleg hosszabb ideig tartó mentális zavarokká alakulhatnak. Ennek megelőzése érdekében a traumatikus élmények után már korai szakaszban tanácsos szakember segítségét kérni.
