CMD: Tünetek, kezelés

Rövid áttekintés

  • Tünetek: pl. rágóizmok vagy temporomandibularis ízületi fájdalom, fogfájás, mozgáskorlátozott alsó állkapocs, repedés vagy dörzsölés a temporomandibularis ízületben; esetleg fejfájás, nyakfájás, hátfájás, fülzúgás stb.
  • Kezelés: pl. okklúziós sín, fogászati ​​vagy fogszabályozási korrekciós intézkedések, fizioterápia és osteoterápia; szükség esetén gyógyszeres kezelés, pszichoterápia, biofeedback, akupunktúra.
  • Mit tehetsz te magad? Többek között az állkapocs célzott ellazítása (pl. stresszhelyzetekben), relaxációs technikák, állóképességi sportok, munka-magánélet egyensúly.
  • Okok és kockázati tényezők: pl. fogvesztés, túl magas tömések vagy koronák, fogak vagy állkapocs elzáródása, pszichés stressz, fogcsikorgatás
  • Diagnózis: a CMD tipikus jelei alapján (pl. rosszul illeszkedő fogak, csattanó állkapocsízületben, feszült rágóizmok), szükség esetén mágneses rezonancia képalkotás (MRI).

CMD: Tünetek

A craniomandibularis diszfunkció (CMD) legvilágosabb jelei a fájdalom és a mozgáskorlátozottság a fej és a nyak régiójában:

  • Az állkapocsfájdalom rágás közben vagy nyugalomban jelentkezhet, a felső vagy az alsó állkapocs egyik vagy mindkét oldalán.
  • A temporomandibularis ízületek és/vagy a rágóizmok érzékenyek lehetnek az érintésre.
  • Fogfájás is lehetséges.

Ugyanakkor a CMD-vel gyakran gondok vannak a száj szélesre nyílásával – egyes betegek egyáltalán nem tudják igazán szélesre nyitni. Más esetekben az állkapocs ízületei túlságosan mozgékonyak és könnyen „kigömbölyödnek” (zárpofa).

Gyakran előfordul, hogy a CMD-ben szenvedőknek rossz a záródása: az alsó és a felső állkapocs fogait nem tudják teljesen összeilleszteni, hanem csak eltolt módon. Ezenkívül az állkapocs ízületének repedése és dörzsölése is észrevehető lehet rágás vagy beszéd közben.

Sok CMD-beteg csikorgatja a fogát (bruxizmus), akár nappal, akár éjszaka. Ezzel szemben a CMD kockázata megnő, ha a betegek csikorgatják a fogukat. Ennek során lekoptatják a fogzománcot. Ennek eredményeként a fogak túlérzékenyen reagálnak a melegre, hidegre, édes vagy savanyú dolgokra.

Kísérő tünetek

A CMD esetén előfordulhatnak olyan tünetek is, amelyek első pillantásra nem a rágórendszerrel vagy az állkapocsfájdalommal kapcsolatosak (mindig feltételezve, hogy nincs más diagnosztizált állapot, amely felelős ezekért a tünetekért):

  • Fülfájdalom és/vagy szubjektív fülcsengés (tinnitus).
  • Fejfájás, általában a temporális régióban
  • Szédülés
  • Nyelési nehézség (dysphagia)
  • Hangzavarok
  • Feszültség és fájdalom a nyakban, vállban vagy hátban
  • Nyomás a szem mögött és az orrmelléküregekben
  • fájdalom nőknél a közösülés során (dyspareunia)
  • érzelmi stressz
  • szorongásos zavarok vagy depresszió

Nem ritka, hogy a CMD fájdalmat vagy kényelmetlenséget okoz a test szomszédos területein, például a vállakon, a nyakon vagy a háton. A feszült rágóizmok a fej és a nyak területén is megfeszülnek. Ez a feszültségi spirál még tovább folytatódhat hátul. Az izmok fájni kezdenek (myalgia), megkeményednek (myogelosis) vagy akár be is gyulladnak (myositis).

Mi az a CMD?

A Craniomandibularis diszfunkció kifejezés több szóból vagy szórészből áll:

  • cranio: a latin cranium szóból származik, jelentése koponya.
  • mandibuláris: az „alsó állkapocshoz tartozó” orvosi kifejezés.
  • diszfunkció: működési zavar.

Ez tehát a rágórendszer funkcionális zavara. Számos betegséget foglalunk össze e fogalom alatt, amelyek egyénileg vagy különböző kombinációkban fordulhatnak elő:

  • rágóizmok betegsége (miopátia)
  • a temporomandibularis ízületek betegsége (artropátia)
  • Elzáródási zavar (occlusopathia): A felső és az alsó állkapocs fogai közötti érintkezés hibás – a felső és az alsó fogak egyáltalán nem találkoznak, vagy nem illeszkednek megfelelően.

Néha beszélünk a rágórendszer myoarthropathiájáról is (MAP; angol „temporomandibularis rendellenesség”). Ez a CMD egy részhalmaza, és csak a rágóizmok és a temporomandibularis ízületek rendellenességeire vonatkozik, figyelmen kívül hagyva az okkluzális rendellenességet.

CMD: Frekvencia

CMD: Kezelés

Különféle betegségek és panaszok a CMD részét képezik. Ehhez holisztikus terápia szükséges. A fogorvoson kívül fogszabályzó, gyógytornász, csontkovács és/vagy pszichoterapeuta is részt vehet. Ha olyan alapbetegségben szenved, mint a reuma, ízületi gyulladás vagy ízületi gyulladás, akkor reumatológus kezelés is javasolt.

Kezelés fogorvos és fogszabályozó szakorvos által

A CMD kezelés célja az izmok ellazítása és a fájdalom egyidejű csökkentése. Erre a célra a fogorvos harapási sínt (okkluzális sínt) biztosít Önnek. Ezenkívül kompenzálja a nem illeszkedő fogérintkezőket, korrigálja a túl magas töméseket vagy koronákat, és/vagy megújítja a használhatatlan fogsorokat.

Harapósín

A CMD esetében a fogak sínje a legfontosabb terápiás intézkedés. A fogorvos egyenként illeszti Önhöz a sínt, hogy a felső és az alsó állkapocs fogai megfelelően illeszkedjenek egymáshoz. Ez megakadályozza a fogcsikorgatást, és elosztja a nyomást, amikor összeszorítja a fogait. A sín így védi a fogszerkezetet és a fogágyat.

Alapesetben a fogorvosok Michigan típusú okkluzális sínt használnak. Ez a Michigan sín kemény műanyagból készült, és lefedi a felső állkapocs összes fogát. Vannak azonban más típusú sínek és rendszerek, amelyek többféle sínből állnak.

Ha napközben állkapocslécet kell viselnie, legkésőbb egy hét elteltével képes legyen normálisan beszélni. Ha nem, forduljon fogorvosához!

Néha az egyes fogak vagy az alsó állkapocs eltolódik az okklúziós sínnel. Ezért az okkluzális sín esetében fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. A mellékhatások korai szakaszban észlelhetők és elkerülhetők. A fogorvosnak a manuálterápiás vagy osteopathia klinikán tett látogatás után is ellenőriznie kell a sín illeszkedését.

A fogorvos újra és újra az Ön igényeihez igazítja a sín viselésének időpontját is. Még az is előfordulhat, hogy különböző síneket viselhet forgás közben. Ezek az intézkedések megakadályozzák, hogy az okklúziós sín miatt összeszorítsa a fogait, vagy hogy a sín miatt új feszültségek vagy rossz pozíciók alakuljanak ki.

További intézkedések

Ha a harapás sín javítja a CMD tüneteit azáltal, hogy kompenzálja a rosszul illeszkedő fogakat vagy a hibás fogkontaktusokat, a fogorvos és a fogszabályzó további intézkedéseket tehet. Ezek tartalmazzák:

  • Fogcsikorgatás
  • A fogak közötti rések lezárása
  • egyes fogak rekonstrukciója koronákkal vagy hidakkal
  • fogszabályozási korrekciós intézkedések

Az ilyen intézkedésekhez először hosszú távú ideiglenes méréseket használnak annak tesztelésére, hogy a CMD-panaszok javulnak-e. Ha igen, a fogak ennek megfelelően tartósan be vannak állítva.

Ha a temporomandibularis ízületek elhasználódtak és krónikusan gyulladtak (arthritises állapotok), a temporomandibularis ízületi mosás (arthrocentesis) segíthet. Ebben az eljárásban a fogorvos kanült helyez be a temporomandibularis ízületbe, és óvatosan átöblíti az ízületet. Ez lehetővé teszi például a gyulladásos sejtek eltávolítását. Néha azonban műtétre van szükség, esetleg a temporomandibularis ízület cseréjével.

Fizioterápia és osteopathia

A fizioterápia és esetleg az osteopathia is gyakran fontos összetevője a CMD-kezelésnek. Javítják a fogászati ​​intézkedések hatását.

A megfeszült izmok fizioterápiás gyakorlatokkal lazíthatók. A passzív és aktív gyakorlatok elősegítik az izom- és kötőszöveti véráramlást, és segítik az állkapcsok összehangoltabb mozgását.

Sok gyakorlat hatékonyabb, ha otthon folytatja őket. A fizikoterapeuta mutassa meg a megfelelő gyakorlatokat.

A fizioterápiás gyakorlatokon kívül a CMD-terápia gyakran magában foglalja a meleg vagy hideg alkalmazásokat, valamint a vörös fénnyel, mikrohullámú sütővel vagy ultrahanggal végzett kezelést. Az izom- és ízületi fájdalmak csillapíthatók állkapocsmasszázzsal, manuális terápiával és oszteopátiás technikákkal is.

Pszichoterápia

A munkahelyi vagy a magánéleti stressz gyakran hozzájárul ahhoz, hogy a szenvedők fogcsikorgatják vagy összeszorítják a fogukat. Ezenkívül az olyan mentális betegségek, mint a depresszió vagy a személyiségzavar, ronthatják a CMD tüneteit. Különösen akkor, ha a fogászati ​​kezelés nem működik, vagy a tünetek súlyosbodnak, érdemes pszichoterapeutához fordulni. Segíthet a stressz kezelésében és csökkentésében, valamint a meglévő mentális betegségek kezelésében.

Biofeedback

A biofeedback eljárások hatékonyak a fogcsikorgatásban. Mivel a fogcsikorgatás és a CMD gyakran összefügg, itt is hasznos. A fogak csikorgatása vagy összeszorítása öntudatlanul történik. A biofeedback eljárásokkal megtanulja az elektronikus eszközök segítségével tudatosítani ezeket a folyamatokat, majd például kifejezetten ellazítani az állkapocs izmait. Ily módon az izomfájdalom hosszú távon enyhül.

Gyógyszer

Egyes esetekben a gyógyszeres kezelés is segíthet a CMD-ben. Ezek az esettől függően például:

  • Fájdalomcsillapítók (fájdalomcsillapítók)
  • Gyulladáscsökkentők, például nem szteroid gyulladáscsökkentők vagy kortikoszteroidok ("kortizon")
  • Izomrelaxánsok (lazítják az állkapocs izmait és más feszült izmokat)
  • altatók és nyugtatók
  • Antidepresszánsok

Botulinum toxin

Egyes CMD esetekben bizonyos állkapocsizmok megnagyobbodnak. Ez csökkenthető az idegméreg botulinum toxin célzott befecskendezésével. A botulinum toxin azonban nem engedélyezett erre az alkalmazásra, és csak erre a célra használható „off-label” (a jóváhagyáson kívül egyéni gyógyító kísérletként).

Ráadásul a Botox hatás körülbelül fél év után elmúlik. Ezt követően előfordulhat, hogy az injekciót meg kell ismételni. Ezért fontosak a kísérő fizioterápiás gyakorlatok.

A kutatók jelenleg a botulinum toxin fájdalomcsillapító hatását vizsgálják CMD-ben.

Alternatív gyógyítási módszerek

Néha az alternatív terápiák hasznosak lehetnek a craniomandibularis diszfunkció esetén. Például az akupunktúra és az akupresszúra felhasználható az izmok ellazítására, a fájdalom csökkentésére és a pszichológiai hatások javítására.

Az alternatív módszerek nem helyettesíthetik a craniomandibularis diszfunkció (CMD) hagyományos orvosi kezelését, csak kiegészítik azt.

CMD: Mit tehetsz magad?

A CMD egy összetett betegség, amelyben a pszichés tényezők is nagy szerepet játszanak. Ezen a ponton Ön is aktívvá válhat:

Ezenkívül a relaxációs gyakorlatok, például a progresszív izomlazítás, a jóga vagy az autogén tréning segíthetnek a CMD-ben. A heti többszöri állóképességi sportok is növelik a közérzetedet.

A társasági kapcsolatok szintén kulcsfontosságúak: találkozz rendszeresen barátokkal, és tölts időt a családoddal. És végül, de nem utolsósorban: művelje szeretett hobbit – ez is elősegíti a kikapcsolódást és a jó közérzetet.

Tipp: A gyerekek is végezhetnek izomlazító gyakorlatokat. Az önérvényesítési tréning a meglévő félelmeket is csökkentheti.

CMD: Okok

A craniomandibularis diszfunkció (CMD) kialakulásában számos tényező szerepet játszik, amelyek szintén befolyásolhatják egymást. Többek között a következő tényezőket tárgyalják:

  • fogászati ​​balesetek, fogvesztés
  • túl magas tömések vagy koronák, használhatatlan fogsorok
  • Fogak eltolódása, fogeltolódás vagy fogvándorlás
  • állkapocs eltérései a fogak érintkezésének zavarai
  • kedvezőtlen koponya növekedés
  • hormonális rendellenességek
  • érzelmi stressz
  • pszichológiai problémák (szorongás, depresszió)
  • kedvezőtlen viselkedési minták
  • olyan alapbetegségek, mint a reuma, arthrosis és ízületi gyulladás

A nappali vagy éjszakai fogcsikorgatás emellett növeli a CMD kockázatát.

Ez viszont fülfájdalmat, fülzúgást, szédülést, fejfájást vagy nyaki feszültséget okozhat. Ezenkívül a rágórendszer problémái súlyosbíthatják a gerincproblémákat, amelyek valószínűleg az idegátvitel hibás működéséhez vezethetők vissza.

CMD: vizsgálatok és diagnózis

A craniomandibularis diszfunkció (CMD) lehetséges jeleit haladéktalanul ki kell vizsgáltatni. Tehát menjen el fogorvoshoz, ha:

  • fáj a rágás,
  • @ az alsó állkapocs merevnek érzi magát reggel ébredés után,
  • @ nem tudod szélesre nyitni a szád,
  • zajokat észlel az állkapocs ízületeinek mozgatásakor,
  • napközben gyakrabban csikorgatja vagy összeszorítja a fogát, vagy egy közeli személy azt mondja, hogy éjszaka csikorgatja a fogát.

Feltétlenül keresse fel fogorvosát, ha fogászati ​​vagy fogszabályozási kezelés után hirtelen kellemetlen érzést tapasztal (például fájdalom, kattanó érzés az állkapocs ízületében, vagy nem tudja szélesre nyitni a száját):

Vagy egy jelentős fogászati ​​kezelés, amelynél hosszabb ideig nyitva kell tartani a száját, túlterheli a TMJ-t.

Kiterjedtebb fogászati ​​kezelés előtt a fogorvosnak rövid időre át kell szűrnie minden pácienst a CMD és a fogcsikorgatás szempontjából.

Hogyan diagnosztizálják a CMD-t

Fogorvosa CMD-szűrést végez a fent felsorolt ​​gyanús esetekben. Ennek során ellenőrzi, hogy az alábbiak közül egy vagy több CMD-re utaló jele van-e:

  • Nem tudod elég szélesre nyitni a szádat.
  • Görbén vagy aszimmetrikusan nyitod ki a szádat.
  • Nem tudja eléggé oldalra mozgatni a száját.
  • A felső és az alsó állkapocs egyes fogai kínosan találkoznak egymással.
  • Vannak olyan fogcsikorgatás jelei, mint a fognyomok a nyelvben és az arcban, simára csiszolt rágófelületek, repedések és repedések a zománcon, repedések a fogszerkezeten, a fognyakokon és a metszőéleken vagy a fájdalomra érzékeny fogak.
  • Az állkapocs ízületei hallhatóan megrepednek vagy dörzsölődnek egymáshoz.
  • A rágóizmok és esetleg a környező izmok a nyakizmokig nyomásérzékenyek vagy megkeményedtek.

A fizikális vizsgálaton kívül a fogorvos megkérdezi Önt pszichés állapotáról. Megkérdezi például, hogy szorongásos vagy érzelmi stresszben szenved-e.

Ha a páciensinterjúból és a vizsgálatokból származó információk megerősítik a craniomandibularis diszfunkció (CMD) gyanúját, a fogorvos megfelelő terápiát javasol.