Diagnózis
A csecsemőben a diagnózis egy ultrahang a csípő vizsgálata (szonográfia). Ez a módszer egyrészt nagyon megbízható, másrészt ellentétben Röntgen vagy CT (komputertomográfia), teljesen mentes a sugárterheléstől, amit különösen gyermekeknél el kell kerülni. A szonográfiát szűrésként (korai felismerési vizsgálat) írják elő az U2 vagy U3 megelőző vizsgálatra.
Ily módon az érintett gyermekeket nagyon korán észlelik, ami elengedhetetlen a hatékony terápia és a későbbi következményes károk minimalizálása érdekében. A ultrahang kép a betegség különböző szakaszainak megkülönböztetésére szolgál (Graf szerint).
- Az I. fokozat normális alakú acetabulumot ír le
- A II. Fokozat kóros diszpláziát ír le
- A III. Osztálytól kezdődően a combfej további elmozdulása következik be (a combfej már nem ül megfelelően az aljzatban)
- A IV. Fokozat diszplasztikus csípőt ír le teljes diszlokációval.
Terápia
Hip dysplasia mindenképpen kezelni kell. Melyik eljárást jelzik, a betegség stádiumától függ. A Graf II csípőt úgynevezett tübingeni hajlító ortézissel vagy terjedéssel kezelik vakolat öntvény.
Az alapelv itt az, hogy a combcsont fej az acetabulum középpontjában van (vagyis a foglalatba van nyomva) az érintett egy bizonyos rögzített helyzete láb (hajlítás és terjedés), ami kisgyermekeknél az acetabuláris növekedés serkentéséhez vezet. A cél tehát annak biztosítása, hogy az acetabulum olyan módon nőjön, hogy jobban befogadja a combcsontot fej. A Graf III stádiumtól kezdve az ilyen kezelés már nem elegendő; itt a combcsont fej csökkenteni kell (vagyis újra az acetabulumba kell központosítani).
Egy ilyen csökkentés általában „zárt” módon (azaz nyílt műtét nélkül) hajtható végre, de több hétig is eltarthat. A gyermeknek ezután a vakolat öntött (általában az úgynevezett zsírfehér gipsz) néhány hétig, és rendszeres szonográfiai ellenőrzésen esik át. Itt is utána olyan sínt használnak, mint a Tübingen Hip Flexion Splint, amelyet a gyógyulás befejezéséig kell viselni. Ha 2-5 év után nincs javulás, műtétet kell végrehajtani. Számos eljárás közül lehet választani, mindegyik úgynevezett osteotomia (azaz a csípő vagy a combfej csontjainak átmetszése későbbi forgatással és újracsatolással), például a Salter osteotomia vagy az acetabuloplasztika.
