Feledékenység: mit tegyünk?

Rövid áttekintés

  • A feledékenység egyenlő a demenciával? Nem, a feledékenység bizonyos foka normális. Csak a memória teljesítményének észrevehető és folyamatos csökkenése lehet figyelmeztető jelzés egy olyan súlyos memóriazavarra, mint a demencia.
  • Mennyire normális a feledékenység? Itt nincs általánosan érvényes iránymutatás. Aki időnként elfelejt valamit, annak általában nincs miért aggódnia. Ha azonban felhalmozódnak a memóriahézagok és/vagy egyéb tünetek jelentkeznek (elhelyezett dolgok, tájékozódási képesség elvesztése stb.), orvoshoz kell fordulni.
  • A feledékenység okai: beleértve a stresszt, a kimerültséget, bizonyos gyógyszerek szedését, az alkohollal való visszaélést, a demencia (például Alzheimer-kór), agyhártyagyulladás, epilepszia, alvási apnoe, vese- vagy májelégtelenség, szívelégtelenség, pajzsmirigybetegség, vérszegénység, mentális zavarok.
  • Feledékenység – mit tegyünk? A meglévő feledékenységre és megelőzésre memóriatréning, serkentő hobbi, egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, relaxáció javasolt.
  • Ezt teszi az orvos feledékenység esetén: vizsgálatokat végez a pontos ok tisztázására, majd megfelelő terápiát kezdeményez (pl. gyógyszeres kezeléssel).

Mennyire normális a feledékenység?

Az is normális, ha az életkor előrehaladtával feledékenyebb lesz, vagy nem tud bizonyos dolgokra (pontosan) emlékezni. Ennek az az oka, hogy az évek során lelassulnak azok a folyamatok is, amelyek során az agy tárolja és visszakeresi a memóriainformációkat. A sejtek ekkor lassabban továbbítják az információt, és az emlékezés képessége csökken. Ez azt jelenti, hogy a feledékenység még időseknél sem feltétlenül jelent demenciát (például Alzheimer-kórt). Például a folyadékhiány gyakran a feledékenység kiváltó oka, különösen az időseknél. A stressz és a kimerültség memóriavesztést is okozhat.

Az ilyen memóriazavarok vagy akár zavartság azonban nem válhat észrevehetően gyakoribbá. Ha ez megtörténik, az csökkent memóriakapacitást jelezhet, amely túlmutat az „ártalmatlan” feledékenységen. Ennek lehetséges okai a „meszesedett” artériák miatti elégtelen agyi véráramlás, a depresszió, a szorongásos zavarok, az alkoholfogyasztás – vagy akár a demencia.

Mikor kóros a feledékenység?

Nehéz megmondani, mikor lépi túl a feledékenység a normál mértéket. Vannak, akik feledékenynek tartják magukat, ha elfelejtik az EK-kártya PIN-kódját. Mások akkor sem aggódnak, ha minden második nap eltévesztenek valamit. A „normális” szót ezért nehéz pontosan meghatározni.

  • Gyakran elfelejti a találkozókat, neveket, jelszavakat stb.
  • Gyakran nem emlékszik a mindennapi szavakra és kifejezésekre.
  • Időnként az az érzése, hogy nem ismeri az utat az ismerős helyeken.
  • Gyakran rosszul helyez el dolgokat (kulcsot, szemüveget, papucsot, távirányítót stb.).
  • Nehéz(ebb)nek találja a megszokott műveleteket, például vasalást vagy izzócserét.

A vészharangoknak a következő esetekben kell megszólalniuk, mert előrehaladott memóriazavar jelei lehetnek:

  • ugyanazon kérdés ismételt feltevése, bár a választ már megkapta (többször is).
  • ugyanannak a történetnek rövid időn belül (pl. egy órán belül) történő ismételt elmondása ugyanannak a személynek
  • problémák a mindennapi tevékenységekkel és mozgásokkal (pl. ételt főzni, de elfelejteni letenni az asztalra)
  • nehezen emlékszik vissza néhány perccel ezelőtt történt eseményekre
  • nemcsak részletekről vagy bizonyos tényekről, hanem egész eseményekről feledkezik meg
  • tájékozódási problémák, még ismerős környezetben is
  • kis lendület, társadalmi visszahúzódás

Feledékenység: Okok és lehetséges betegségek

A koncentráció hiányának és a feledékenységnek számos oka lehet. A legfontosabbak a következők:

Elmebaj

A demencia fontos formái vagy okai:

  • Alzheimer-kór: A demencia leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. Az érintetteknél az agysejtek fokozatosan elpusztulnak – nem tudni pontosan, miért. Ami biztos, az a következő: az érintettek agyában hiányzik az acetilkolin (idegi hírvivő). Ezenkívül az agyban fehérjelerakódások képződnek, amelyek felelősek lehetnek a sejthalálért.
  • Vaszkuláris demencia: A vaszkuláris demencia a demencia második leggyakoribb formája. Az agy keringési problémáin alapul. A kis ütések felelősek ezért. Az emlékezet sokkal tovább őrizhető vaszkuláris demenciában, mint Alzheimer-kórban – a feledékenység ezért a betegség későbbi szakaszában jelentkezik.
  • Lewy-testes demencia: Lewy-testes demencia esetén fehérjelerakódások képződnek az agyban – akárcsak az Alzheimer-kórban. Ezért a demencia mindkét formája hasonló tüneteket mutat. A Lewy-testes demenciára azonban jellemzőek a vizuális hallucinációk, valamint a mentális teljesítmény és az éberség erős ingadozása a nap folyamán.
  • Creutzfeldt-Jacob-kór: A Creutzfeldt-Jacob-kór gyorsan progresszív demenciában nyilvánul meg – a figyelem, a visszatartás, a koncentráció és a memória zavaraival. A motoros rendellenességek (például izomrángások) ezután hozzáadódnak a demenciához. Ennek oka az atipikus fehérjefragmensek (prionok) lerakódása az agyban.
  • Szent Vitus tánca: Ez a régi neve az örökletes idegbetegségnek, a Huntington-kórnak. Az érintett személyeknél – egyéb tünetek mellett – progresszív demencia alakul ki.
  • Parkinson-kór: A Parkinson-kórban (rázkódásos bénulás) szenvedők körülbelül egyharmadánál a betegség későbbi lefolyása során demencia is kialakul. Az orvosok ezt Parkinson-féle demenciának nevezik.
  • HIV/AIDS: Előrehaladott HIV-betegségben az agy is érintett lehet. Ennek eredménye az úgynevezett HIV-encephalopathia, amely demenciatünetekkel jár (HIV demencia vagy AIDS demencia).

Egyéb betegségek

A feledékenység más betegségekkel is összefügghet. Példák:

  • Meningitis: Ebben az esetben feledékenység, gyenge koncentráció, zavartság és álmosság, sőt kóma (ritka) is előfordulhat. A baktériumok vagy a vírusok a leggyakoribb bűnösök.
  • Alvási apnoe: Az alvási apnoéban szenvedők ismétlődő légzésszüneteket tapasztalnak alvás közben. Ez jelentősen rontja az ember éjszakai alvási képességét. Gyakori következmények a fáradtság, a feledékenység és a rossz koncentráció a nap folyamán.
  • Krónikus fáradtság szindróma (CFS): Más néven krónikus fáradtság szindróma. Jellemzően súlyos szellemi (és fizikai) fáradtság, gyenge koncentráció, feledékenység vagy ingerlékenység.
  • Pajzsmirigybetegségek: Mind a pajzsmirigy túlműködése (hypertyhreosis), mind a pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis) feledékenységgel, tájékozódási zavarral és memóriaproblémákkal járhat.
  • Akut veseelégtelenség: megnyilvánulhat többek között memóriazavarokkal, koncentrációs zavarokkal és feledékenységgel. Ugyanez vonatkozik a krónikus veseelégtelenségre (krónikus veseelégtelenség).
  • Májelégtelenség: A májelégtelenség (például májcirrhosis vagy hepatitis következtében) károsíthatja az agyat. A tünetek közé tartozik a feledékenység, a gyenge koncentráció, sőt az eszméletvesztés (májkóma).
  • súlyos szívelégtelenség: Sok súlyos szívelégtelenségben szenvedő beteg feledékenységben, memóriazavarban és gondolkodási problémákban szenved.