Gyökércsatorna hosszának mérése (endometria)

Az endometrikus gyökércsatorna hosszának mérése (szinonima: elektrometrikus gyökércsatorna hosszának meghatározása) olyan diagnosztikai eljárás, amelynek segítségével a gyökércsatorna előkészítési hossza nagyon pontosan meghatározható egy gyökérkezelés és ezáltal jelentősen hozzájárul a sikeréhez. A célja valaminek gyökérkezelés a gyökércsatorna lehető legteljesebb előkészítése és fertőtlenítése apikális szűkületéig. A gyökércsatorna ezen a legszűkebb részén a gyökér külsejét borító gyökércementum általában összeolvad az intrakanális gyökérrel dentin és a pépszövetet (fogpépet) a periapex vegyes szövetével (gyökércsúcs-környezet). Az apikális szűkület nem esik egybe a radiográfiai csúccsal (gyökércsúcs); inkább körülbelül 1 mm-re van tőle. Míg az apikális összehúzódás helyzetét meg kell becsülni a radiográfiai hosszúság meghatározásában, és a gyakorlónak nagy kézügyességgel kell éreznie a szűkítést a tapintási hosszúság meghatározásában, az elektrometrikus hossz meghatározása ma a legmegbízhatóbb mérési módszer. A modern endometriai eszközök nagy előnye abban rejlik, hogy nagy pontossággal jelzik az apikális összehúzódást. Olyan megbízhatóan tudják meghatározni, hogy a túlzott hangszerelés szinte biztosan kizárható.

Jelzések (alkalmazási területek)

A gyökércsatorna elektrometrikus hosszúságának meghatározása bármelyik összefüggésben felmerül gyökérkezelés amelyben a helyes mérés elvégzésének előfeltételeként várható az apikális összehúzódás.

Ellenjavallatok

A helyes méréseket a következő körülmények teszik lehetetlenné:

  • A gyökércsúcs-gyulladás által okozott reszorpcióknak, valamint a növekedésben még be nem fejezett gyökereknek nincs csúcsszűkületük
  • A gyökércsatornából származó súlyos vérzés, amely érintkezik a fogat körülvevő ínygel (íny)
  • Mélyen elpusztított fogkoronák, amelyek érintkezésbe kerülnek a hozzáférési üreg és az íny között.
  • Gyökértöréseknél az áramot a törésrésen keresztül elvezetik
  • A revízió során a gyökércsatornában maradó töltőanyag (gyökértömés megújítása); a nem teljesen eltávolítható töltőanyag blokkolja az apikális összehúzódáshoz való hozzáférést
  • Fémes tömések vagy ínyérintkezős koronák vezetik az áramot. A mérés csak akkor lehetséges, ha elkerülhető a gyökérkezelő műszer érintkezése a fémmel

A vizsgálat előtt

A vizsgálat előtt ki kell tárni a gyökércsatorna (k) hoz való hozzáférést a fog koronáján keresztül. A cellulózszövet extirpációjának (pép eltávolítása) nemcsak a korona területén, hanem a gyökércsatornában is extirpációs tű segítségével kell megelőznie a mérést, valamint elő kell készíteni a csatorna koronaharmadát az üreg közelében. Ezt úgy készítik el, hogy a gyökércsatorna görbülete csökkenjen, és ezáltal egyenesebb hozzáférést teremtsen a további csatornafolyáshoz és az apikális szűkülethez.

Az eljárás

Az endometriás eszközök (szinonima: csúcslokátor) feszültségforrásból és mérőeszközből állnak, és váltakozó áramúak. Az elektródák egyrészt a gyökércsatornában elhelyezkedő műszerek, másrészt pedig a száj. Annak ismerete alapján, hogy az elektromos ellenállás az orális nyálkahártya és a desmodont (root bőr, amely a gyökércementum külső gyökérfelületéhez kapcsolódik) állandó, az endometria műszer méri a szövetek váltakozó áramú ellenállását (szöveti impedancia). A gyökércsatornába behelyezett csatorna-előkészítő műszer segítségével az endometriai műszer megméri az ellenállást a műszer csúcsa és a környező folyadék között (elektródimpedancia). Az apikális szűkület területén az ellenállás és így a mérési jel a legnagyobb, de a szűkület alatt a legkisebb, mert ott, a keskeny gyökércsatornán túl a desmodont területén az áram minden irányba áramolhat. A modern endometriás eszközök a relatív impedancia módszer szerint működnek. Színkódhoz és hangjelzéshez kapcsolt kalibrált kijelzőkkel rendelkeznek, amelyek segítségével a szakember kényelmesen követheti az apikális szűkület felé vezető utat, és érezheti a továbbjutást. Az új eszköztípusok több frekvenciával működnek, és így növelik a mérés pontosságát. A méréshez a következő folyamatlépések szükségesek:

  • A gyökércsatorna öntözése elektromosan vezető folyadékkal, például CHX-szel (klórhexidin).
  • Az üreg szárítása, de a gyökércsatorna nem.
  • A nyálkahártya elektróda felakasztása a száj.
  • A gyökérkezelő műszer (az eszköztől függően az ISO 008–020 közötti K-fájl) rögzítése az endometriás eszköz bilincséhez; a bilincset a fogantyú és a szilikon dugó közé kell tenni
  • A gyökérkezelő műszer behelyezése a mérendő csatornába.
  • A jelzés vagy az akusztikus jel követése közben addig mozgassa a készüléket, amíg el nem éri az apikális összehúzódást
  • Amint elérte az apikális szűkületet, állítsa a gyökérkezelő műszer szilikon ütközőjét egy olyan referenciapontra a fogkorona területén, amely jól reprodukálható és könnyen látható a kezelő számára (koronális referenciapont)

A vizsgálat után

A vizsgálat után dokumentálja a gyökérkezelő műszer meghatározott munkahosszát és a referenciapont helyét az esetleges későbbi kezelések során.

Lehetséges szövődmények

  • A gyökércsúcs területe sokalakú. Így a főcsatorna foramen apicale-jével (a gyökércsúcson nyíló csatorna) mellett lehetnek mellékcsatornák kiegészítő foraminával (további nyílások), amelyek együttesen alkotnak csúcsdeltát. Minden további oldalsó csatorna azonban csökkenti az elektromos ellenállást az apikális összehúzódás területén, így mérési hibák lehetségesek.
  • A nedves hozzáférési üreg hamis pozitív méréseket eredményez.
  • A túl száraz csatorna hamis negatív eredményt ad.
  • A megsemmisített (meszesedéssel lezárt) csatornák lehetetlenné teszik a mérést.