Kosárlabda - az USA-ból származó sportot sok előítélet előzi meg: sérülésre hajlamos sport, és amúgy is csak valami a két méteres óriások számára. A nőknek nincs helyük a kosárlabdában, és ha igen, akkor csak nagy, izmos férfiaknak. A kosárlabda sportja gyakran társul a gettóval, a rapzenével és a gengszterizmussal. A sport azonban nem csak Amerikában, hanem Németországban is növekszik. A kosárlabda sport nemcsak a csapatszellemet hirdeti, kitartás és a összehangolás, de szintén égések kalória megfelelően.
A kosárlabda sportjának története
Még 1891-ben James Naismith kanadai orvos és oktató azzal a céllal fejlesztette ki a sportot, hogy tanulóinak békés sportot nyújtson, kis sérülésveszély nélkül. Ebből a célból barackkosarat akasztott a torna mindkét végére, és 13 alapvető szabályt állított elő, amelyek így a mai napig szinte változatlanok maradtak. Még az akkor még önkényesen 3.05 méteres magasságú kosarak magassága is érvényes nemzetközileg.
Ma a kosárlabda sport elterjedt az egész világon, és a futball, a röplabda és az olimpiai tudományágak mellett az egyik legnépszerűbb sportág. Ebben az országban is nagyon divatos a narancssárga labda körüli játék. A leghíresebb német játékos, Dirk Nowitzki, a „német vadvilág” Dallas Mavericks klubjával nagy sikereket ért el mind a Bundesligában, mind pedig az észak-amerikai profi bajnokságban, az NBA-ben. A 2006/07-es szezonban Nowitzki lett az első európai, aki megkapta az NBA legértékesebb játékosának járó díjat.
NBA, Bundesliga és Co.
A Nemzeti Kosárlabda Szövetséget (NBA) 1946-ban alapították, és gyorsan a világ legerősebb és legismertebb kosárlabda bajnokságává fejlődött. Az olyan sztárok, mint Michael Jordan, Charles Barkley, Earvin „Magic” Johnson vagy Kobe Bryant, ott szereztek hírnevet. A kosárlabda világbajnokságot négyévente rendezik, az Európa-bajnokot pedig kétévente állapítják meg. A jelenlegi világbajnok mindkét versenyen Spanyolország. Németországban van egy Basketball Bundesliga (BBL), amely minden évben meghatározza a német bajnokot.
Az egyik legsikeresebb csapat az Alba Berlin, amely nyolcszor nyert német bajnokságot. Ezen kívül van egy második kosárlabda Bundesliga, valamint egy junior Bundesliga, mind a férfiak, mind a nők számára. Számos más csapat és klub küzd a feljutásért a kisebb regionális, kerületi és megyei bajnokságokban. A kerekesszékes kosárlabda a fogyatékkal élők egyik legfontosabb sportágává is vált. Már 1960 óta a paralimpia szerves része, négyévente kerekesszékes kosárlabda világbajnokságot rendeznek.
Taktika és szabályok a kosárlabdában
Általában a kosárlabda egy narancssárga labda körül forog, akár szintetikus anyagból, akár bőrből. A férfiak a hivatalos hetedik mérettel játszanak, amelynek kerülete 749-780 milliméter és súlya körülbelül 600 gramm. A női ligákban 2004 óta hat méretű golyót használnak. A labda valamivel kisebb (724-737 milliméter), súlya átlagosan 50 grammal kisebb, mint a férfi labdáé.
A játék célja, hogy a labdát a lehető leggyakrabban az ellenfél kosarába tegye - az a csapat nyer, amelyik a legtöbb pontot szerzi a végén. Minden csapatnak öt játékosa van a pályán. Közülük egy vagy kettő általában közvetlenül a kosár alatt van (középen), egy vagy két gárda felelős a kívülről érkező kosárlövésekért és a játék felállításáért, két támadó pedig oldalról vagy közelről próbál pontot szerezni.
A sikeres kosárvetés két pontot jelent, a hárompontos vonalon kívüli találatok három pontot hoznak, a szabaddobások csak egy pontot. A bíróság 28x15 méteres, és kemény padlóval rendelkezik, általában gumival vagy linóleummal. Különböző vonalak jelzik a „zónát”, amely a szabaddobási terület, a hárompontos és a középvonal. A kosárlabda meccs négy negyed tíz percből áll, de az idő minden rövid játékleálláskor megáll. Összességében tehát egy játék jó 80–100 percig tarthat. A játékosok helyettesíthetők, ahányszor csak akarják.
