Rövid áttekintés
- Tünetek: Fokozódó fej- és nyakfájdalom, súlyos izomfeszültség (merev nyak), néha hányinger, szédülés, fülzúgás, koncentrálási nehézség és fáradtság, nyelési nehézség vagy fájdalmas temporomandibularis ízületek, ritkán szövődmények, például ideg- vagy csontkárosodás.
- Okok: Nagyon gyakran az autóval történt ütközés, harcművészet, hegymászás vagy lovaglás során bekövetkezett balesetek következtében kockázati tényező a nyaki izomgyengeség, a már meglévő betegségek, mint például porckorongsérv vagy beszűkült idegcsatorna, reuma.
- Diagnózis: Az orvos ellenőrzi a nyak területén a mobilitást, esetleg képalkotó eljárásokat (röntgen, MRI), esetenként neurológiai vizsgálatokat, nagyon ritkán idegfolyadék elemzést vagy nyaki artériák ultrahangját
- Megelőzés: Elvileg a jól edzett nyak- és fejizmok csökkentik az ilyen sérülések súlyosságát. Az érintett személy megfelelő felvilágosítása az általában átmeneti kényelmetlenségről segít megelőzni a krónikussá válást és elősegíti a gyógyulási folyamatot.
Mi az ostorcsapás?
Ha így rángatózóan túlfeszítjük a fejet, az különösen a nyaki gerinc területén feszül meg az izmoknak, szalagoknak. Ezért az ostorcsapás orvosi kifejezése „nyaki gerinctorzulás”, néha nyaki gerinc traumáról vagy nyaki ostorcsapásról is olvashatunk.
Az ostorcsapás nem ritka diagnózis, sőt az autóbalesetek utáni leggyakoribb szövődmény. Az érintettek általában fej- és nyakfájdalmakra panaszkodnak a balesetek után, és az izomfájdalmakon és izomfeszülésen kívül számos egyéb tünet is lehetséges.
Mik a korbácsütés tünetei?
Az ostorcsapásban érintettek általános panaszokról is beszámolnak, mint például hányinger, szédülés, fülzúgás (tinnitus), koncentrációs problémák, nyelési nehézség és fájdalmas állkapocsízületek, valamint fáradtság. Ezek is általában átmenetiek.
Bár az ostorcsapás kellemetlen, általában ártalmatlan. Ritka esetekben súlyosabb tünetek jelentkeznek. Ezek tartalmazzák:
- Eszméletvesztés
- Memóriavesztés a balesetet közvetlenül megelőző vagy utáni időszakban
- Súlyos hányinger hányással
- A csontos nyaki gerinc károsodása, különösen csigolyatörések
- A gerincvelő sérülései, esetleg paraplégia
- Látászavarok, ha a carotis belső artéria, egy adott ér sérült
- Egyidejű craniocerebralis trauma
Mindazonáltal egy közös nemzetközi osztályozás (Quebeci osztályozás) az ostorcsapásos sérüléseket négy súlyossági fokra osztja, plusz egy nulla fokozatra, amelynél nincsenek tünetek. A legmagasabb fok a nyaki gerinc töréseit foglalja magában. Egyes szakértők javasolják ennek a fokozatnak a megszüntetését.
A betegség lefolyása és a prognózis
Az ostorcsapásos sérülések időtartamát illetően a szakértők véleménye eltérő. Elvileg a betegek többsége egy idő után teljesen mentesül a tünetektől, legtöbbjük néhány nap vagy hét elteltével.
Nehéz megmondani, hogy mekkora a krónikus betegségek aránya. A témával kapcsolatos különféle tanulmányok eltérő következtetésekre jutnak. A számok tíz százalék alattitól 40 százalék felettiig terjednek.
Okai és kockázati tényezők
Az ostorcsapás messze leggyakoribb oka az ütközés. A biztonsági öv a felsőtestet rögzíti, de a fejet nem. A hajtásból történő hirtelen fékezés után a fej így fékezés nélkül halad előre a felsőtesthez képest. A nyaki gerinc területén lévő izmok és szalagok felfogják a mozgást, így rövid ideig nagy erők hatnak ezekre a struktúrákra. Sérülések az eredménye.
Ha az ostorcsapásos sérülés tünetei krónikussá válnak, gyakran szerepet játszik az egyén fájdalomérzékelése és -feldolgozása. Hogy a fájdalom miért erősebb és/vagy hosszabb ideig tart egyeseknél, az gyakran nem magyarázható pusztán fizikai okokkal.
Vizsgálatok és diagnózis
Amikor a páciens a tipikus ostorcsapás tüneteivel fordul az orvoshoz, az orvos először megkérdezi, hogy a panaszokat megelőzte-e baleset, és hogyan történt a baleset. Általában a válasz már megadja a diagnózist. Azt is tudni szeretné, milyen erős a fájdalom, és van-e más tünet.
Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat során az orvos óvatosan megütögeti a gerincet. Ha csonttörések vagy ficamok vannak, ez fokozott fájdalmat okoz. Ha ez nem így van, akkor a beteg fejét is minden irányba mozgatja, és megfigyeli, hogy mely mozgások korlátozottak vagy fájdalmasak.
Ha az idegrendszer sérülésének gyanúja merül fel, a kezelőorvos neurológushoz fordul. A neurológus speciális vizsgálatokkal pontosítja az esetleges idegelváltozásokat. Ide tartoznak például az idegvezetési sebesség (NLG) vagy az izmok elektromos aktivitásának mérése (elektromiogram, EMG).
Csak különleges kivételes esetekben van szükség további vizsgálatokra, például a cerebrospinális folyadék (CSF) vagy a nagy nyaki artériák ultrahangjára.
Az alapos fizikális vizsgálat mellett ugyanilyen fontos, hogy az orvos figyelembe vegye az elszenvedett sérülés pszichés vonatkozásait is. Traumatikusnak érzi-e a balesetet, vagy felismerhető-e akut stresszreakció az érintettben? Ezek a tényezők növelik a tartós panaszok kockázatát. A gondos magyarázat fontos ahhoz, hogy a páciens féljen a súlyos sérülésektől vagy a negatív elvárásoktól.
Az orvos elvileg kerüli a túldiagnózist, azaz a felismerhetően felesleges kivizsgálást, hogy a beteget ne terhelje felesleges pszichés megterhelés, és elősegítse a kedvező spontán lefolyást.
Hogyan kezelik az ostorcsapást?
A feszültség és a nyakmerevség ellensúlyozására a páciensnek célzott lazító gyakorlatokat is kell végeznie, és aktívan mozgatnia kell a fejét. A nyakrögzítés orvosi szempontból nem tanácsos.
Az ostorcsapás lehetséges szövődményei, mint például a csont- vagy idegsérülések speciális – gyakran sebészeti – kezelést igényelnek. Amíg a baleset után nem világos, hogy vannak-e súlyosabb sérülések, az érintett személynek mindig mozdulatlanul kell tartania a fejét.
Hosszan tartó ostorcsapás okozta fájdalom esetén a kezelési koncepció kibővül. Vannak olyan pszichoszomatikus rendelők, klinikák, amelyek a krónikus fájdalomban szenvedő betegekre és a hosszan tartó, összetett panaszok terápiájára specializálódtak. Az antidepresszánsokkal végzett kiegészítő fájdalomterápia mellett speciális viselkedési és fizioterápiák is segíthetnek a fájdalom csillapításában.
Megakadályozható az ostorcsapás?
A betegség krónikussá válásának megelőzése érdekében fontos, hogy az orvos megfelelő tájékoztatást nyújtson. Ha az érintett tudja, hogy a tünetek általában hamarosan enyhülnek, az gyakran pozitív hatással van a betegség lefolyására.
