Szívizom szcintigráfia: meghatározás, okok, eljárás

Mi a miokardiális szcintigráfia?

A szívizom szcintigráfia használható a szívizom véráramlásának megjelenítésére. Az éhező betegnek vénán keresztül radioaktívan jelölt anyagot (radiofarmakont) adnak be. a szívszövetben a véráramlás (perfúzió) szerint oszlik el, és a szívizomsejtek felszívják. A kibocsátott sugárzást megmérik és képként jelenítik meg.

A Techneticum-99m-et (99mTc) általában a felhasznált anyag radioaktív jelölésére használják.

A szívizom szcintigráfia nyugalomban vagy stressz alatt végezhető. A második esetben a páciens a vizsgálat során például kerékpár-ergométeren ül.

Ha a tényleges stressz ilyen módon nem lehetséges, gyógyszeres kezeléssel szimulálható a szív óvatos megterhelése. Általában értágítókat, például adenozint használnak. Ha az ilyen szerek orvosi okok miatt nem adhatók (például asztma vagy alacsony vérnyomás esetén), akkor a katekolamin dobutamint alkalmazzák alternatívaként. A szert infúzió formájában adják be.

Kevesebb sugárzás rossz vérkeringéssel

Ha a csökkent felhalmozódás csak stressz alatt következik be, nyugalomban nem, akkor reverzibilis perfúziós hiba áll fenn. Ha viszont nyugalmi állapotban is kimutatható, akkor a perfúziós hiba nem reverzibilis. Az érintett szívszövet visszafordíthatatlanul elpusztul („hegesedik”).

A szívkoszorúerek tényleges szűkületei (szűkületei) azonban nem lokalizálhatók szívizom szcintigráfiával. Ebből a célból koszorúér-angiográfiát, azaz a szívizom ereinek radiológiai vizsgálatát (angiográfiát) kell végezni. Ez a szívkatéterezés részeként történik.

Mikor történik a szívizom szcintigráfia?

A szívizom szcintigráfiát elsősorban koszorúér-betegség (CAD) gyanúja esetén végezzük, vagy ha CAD ismert, annak mértékének tisztázása érdekében.

A vizsgálatot gyakran használják annak eldöntésére is, hogy a beszűkült koszorúeret gyógyszeres kezeléssel vagy műtéttel (bypass vagy stent) kell-e kezelni. A műtétnek akkor van esélye a sikerre, ha például a szív egy része csak reverzibilisen károsodik: a műtét esetleg ismét javíthatja a véráramlást.

Az orvos szívroham után is használhat szívizom-szcintigráfiát a véráramlás és ezáltal a szívizom állapotának (vagyis életképességének) felmérésére.

Miokardiális szcintigráfia: előkészítés

Ide tartozik például, hogy éhgyomorra kell megjelennie a vizsgálaton. Ez segít abban, hogy a radioaktívan jelölt anyag a lehető legjobb módon szívódik fel a szívszövetben, és csak minimális mértékben halmozódik fel más szövetekben (például a gyomor-bél traktusban). A böjt azt jelenti, hogy a vizsgálat előtti négy órában nem szabad enni semmit. Kivételt képeznek a cukorbetegek – könnyű reggelit kapnak.

Ha értágító gyógyszeres terhelést terveznek, azt megelőzően legalább 12 óráig tilos koffeint tartalmazó ételt, italt (csokoládé, kávé, kóla, fekete tea stb.) fogyasztani. A szívizom szcintigráfia előtt legalább 24 órával abba kell hagynia bizonyos gyógyszerek (koffeint, teofilint vagy dipiridamolt tartalmazó készítmények) szedését. Erről az orvos részletesebb utasításokat ad.

Miokardiális szcintigráfia: kockázatok és mellékhatások

A kerékpár-ergométeren végzett fizikai terhelés szívbetegségben szenvedő betegeknél szívritmuszavarhoz és szívrohamhoz vezethet (mint minden fizikai megterhelés).

A szívizom szcintigráfia során fellépő orvosi stressz olyan mellékhatásokat válthat ki, mint a mellkasi fájdalom, légszomj, kipirulás (a bőr hirtelen kipirosodása, például az arcon), vérnyomásesés, szívritmuszavar és extrém esetekben szívritmuszavar. támadás.

Így az egy főre jutó éves természetes sugárterhelés Németországban átlagosan 2.1 mSv (1-10 mSv ingadozási tartományban – lakóhelytől, étkezési szokásoktól stb. függően). Ausztriában évente átlagosan 3.8 mSv természetes sugárzás éri az embert (ingadozási tartomány: 2-6 mSv). Svájc esetében az egy főre eső természetes éves sugárterhelést 5.8 mSv-ben adják meg, bár itt is számos eltérés mutatkozik a lakóhelytől és egyéb tényezőktől függően.

Összehasonlításképpen, a szívizom-szcintigráfia során a sugárterhelés átlagosan 6.5 millisievert (mSv) a technéciummal jelölt anyagok esetében.