5. Leukociták: A fehérvérsejtek

Mik azok a leukociták?

A leukociták olyan vérsejtek, amelyek a vörösvértestekkel (eritrociták) ellentétben nem tartalmaznak vörösvér pigmentet. Ezért „fehérnek” vagy színtelennek tűnnek. Ezért ezeket fehérvérsejteknek is nevezik.

A leukociták fő feladata a szervezet védelme a kórokozókkal szemben. A fehérvérsejtek a vérben, a szövetekben, a nyálkahártyákban és a nyirokcsomókban találhatók. Sokan közülük képesek aktívan mozogni, és az erekből a szövetekbe vándorolhatnak.

Minden leukocita egy közös csontvelő progenitor sejtből származik, amelyet pluripotens őssejtnek neveznek. Speciális növekedési faktorok biztosítják, hogy az őssejt különböző fehérvérsejtekké fejlődjön: granulociták, monociták és limfociták.

granulociták

A granulociták „szemcsés” megjelenést mutatnak belül a mikroszkóp alatt. A sejtkomponensek festhetőségétől függően mikroszkóp alatt különbséget teszünk bazofil, neutrofil és eozinofil granulociták között. Ezen sejttípusok mindegyike más-más kórokozó-formát kezel, és eltérő módon védekezik a fertőzésekkel szemben.

Mivel a granulociták önállóan is mozoghatnak, a véredényből kivándorolhatnak a szövetekbe és a nyálkahártyákba. Négy-öt nap elteltével a szövetekbe vándorló granulociták is lebomlanak.

A monociták

A monociták feladata az idegen anyagok felvétele (fagocitálás), és azt ártalmatlanná tenni. Ezért az ilyen vérsejteket fagocitáknak is nevezik. A monociták nagy része a lépben raktározódik, másik része a vérben kering.

A limfociták

A limfociták nagyon fontos sejtek az immunvédelemben. Felismerik az ellenséges kórokozókat, például baktériumokat vagy vírusokat, és antitesteket termelnek ellenük. Ily módon a kórokozók inaktiválhatók és elpusztíthatók. Egyes limfociták, úgynevezett memóriasejtek „emlékezhetnek” a kórokozók természetére. Ezek képezik a szervezet saját immunvédelmét, és biztosítják, hogy bizonyos betegségeket az ember életében csak egyszer vagy csak hosszabb időközönként kapjon el. A limfociták élettartama néhány órától több évig terjed.

Mikor kell meghatározni a leukocita értéket?

Az orvos a következő esetekben határozza meg a leukocita értékeket:

  • Gyanús fertőzések és gyulladások
  • Vérszegénység (vérszegénység)
  • Leukémia vagy mieloproliferatív neoplázia gyanúja (túl sok olyan sejt termelődik a csontvelőben, amely nem teljesen működőképes)
  • sugárterápia vagy kemoterápia előtt és után
  • bizonyos gyógyszeres terápiákkal
  • infarktusok vagy égési sérülések után
  • mérgezés után
  • kötőszöveti betegségek (kollagenózisok) és autoimmun betegségek betegségeinek lefolyásának szabályozására

Normális esetben elegendő az összes leukociták számát meghatározni. Néha azonban pontosabban meg kell különböztetni, hogy milyen típusú leukocita van jelen. Ezt differenciális vérképnek nevezik. Például súlyos fertőzések, tartós láz vagy vérrák esetén végzik.

A leukocitaszámot a vizeletben határozzák meg a húgyúti fertőzés diagnosztizálására. Ebből a célból a vizeletben található fehérvérsejteket is meg lehet számolni mikroszkóp alatt. Ezt ezután látómezőnkénti sejtszámnak nevezik.

A leukociták normál értékei

Vérértékek Leukociták

Leukociták a vizelet üledékében

Leukociták standard értéke

4.000 – 10.000 sejt/µl

0 – 3 sejt/µl vagy

<5 sejt/látómező (mikroszkóp alatt)

A következő standard értékek vonatkoznak a leukociták pontos lebontására a differenciális vérképben:

Differenciál vérkép

A leukociták vérértékei

granulociták

a) pálcikamagvú neutrofil G.: 3 – 5 %.

b) szegmensmagvú neutrofil G.: 50 – 70 %.

Eozinofil granulociták: 1-4 %

bazofil granulociták: 0-1 %

A monociták

3 - 7%

A limfociták

25 - 45%

Mikor van túl kevés leukocita a vérben?

Ha túl kevés a leukocita a vérben, ezt leukopeniának vagy leukocitopéniának nevezik. Gyakran a granulociták száma csökken, míg a fennmaradó leukociták száma a normál tartományon belül van.

Olvasson többet az alacsony leukocitaszám lehetséges okairól a Leukopenia című cikkben.

Mikor van túl sok leukocita a vérben?

A megnövekedett fehérvérsejtek számát leukocitózisnak nevezik. Okozhatja például fertőzések, gyulladásos betegségek vagy daganatos betegségek. Leukémiában (vérrák) például a kórosan megváltozott és éretlen leukociták (blasztok) nagyon nagy számban szabadulhatnak fel.

Az emelkedett leukocitaszintről és annak lehetséges okairól a Leukocitózis című cikkben minden fontosat elolvashat.

Mi a teendő, ha a leukocita értéke megváltozik?

Ha a leukocitaszám fertőzés miatt emelkedett, meg lehet várni, amíg a tünetek enyhülnek. Veszélyes betegségek, például vérrák vagy autoimmun betegségek gyanúja esetén további szervvizsgálatokat kell végezni. Néha nem lehet okot találni az emelkedett leukocitaszámra. Ezt azután „idiopátiás leukocitózisnak” nevezik.