Krónikus veseelégtelenség: tünetek és okok

Hogyan működik a fosfomicin

A foszfomicin baktériumölő hatású (elpusztítja a baktériumokat), mivel gátolja a baktériumsejtfal szintézisének első lépését: megakadályozza az N-acetil-muraminsav képződését, amely elengedhetetlen a baktériumsejtfal építéséhez. Ép sejtfal nélkül a baktérium nem tud túlélni – elpusztul.

A széles spektrumú antibiotikum számos különféle baktérium ellen hatásos, például staphylococcusok, streptococcusok, pneumococcusok, valamint enterococcusok ellen.

Fennáll annak a veszélye, hogy a baktériumok rezisztenciát alakítanak ki a foszfomicinnel szemben a megváltozott transzportmechanizmusok vagy bizonyos fehérjék miatt. Ezért súlyos fertőzések esetén gyakran más antibiotikumokkal együtt alkalmazzák.

Felszívódás, lebomlás és kiválasztódás

A gyógyszert vagy szájon át (orálisan) vagy közvetlenül a véráramba adják be infúzió formájában. Orális beadás esetén az antibiotikumnak csak egy része szívódik fel a szervezetben. Nem metabolizálódik, és főként a vizelettel ürül.

Az az idő, amely után a foszfomicin fele ismét kiválasztódik (felezési idő), átlagosan körülbelül két óra.

Mikor használják a fosfomicint?

  • A központi idegrendszer (CNS) fertőzései, például agyhártyagyulladás (meningitis)
  • A bőr és a lágy szövetek fertőzései
  • Tüdőgyulladás és tüdőtályog
  • A szív belső nyálkahártyájának gyulladása (endocarditis)

Ilyen esetekben általában más antibiotikummal kombinálva alkalmazzák.

Szövődménymentes húgyúti fertőzések esetén (anélkül, hogy olyan komplikáló tényezőket okoznának, mint a magas láz, az oldalfájdalom, az egyidejű betegségek stb.) az orális fosfomicin (foszfomicin-trometamol formájában) az első számú gyógyszer.

Hogyan kell alkalmazni a fosfomicint

Az antibiotikum intravénás adagját a kezelőorvos határozza meg. Ez többek között a fertőzés típusától és súlyosságától, valamint a beteg életkorától függ. Károsodott veseműködés esetén az adagot csökkenteni kell.

Az antibiotikum infúzió formájában adható be újszülötteknek. Az adagot a testtömegtől függően egyénileg számítják ki.

Az orális foszfomicint 3 grammos adagban adják be egyszeri adagban. Ebből a célból a port egy pohár vízbe keverjük, és éhgyomorra, azaz étkezés előtt vagy után két-három órával, lehetőleg röviddel lefekvés előtt kell bevenni.

Milyen mellékhatásai vannak a fosfomicinnek?

Az antibiotikum számos mellékhatást okozhat, beleértve:

  • Emésztőrendszeri tünetek, például hányinger, hányás, hasmenés
  • @ fejfájás
  • allergiás bőrreakciók

Ha súlyos mellékhatásoktól vagy a fent említett tünetektől szenved, forduljon orvoshoz.

Mit kell figyelembe venni a Fosfomycin alkalmazásakor?

Ellenjavallatok

A foszfomicin nem alkalmazható, ha a beteg allergiás a hatóanyagra vagy akut veseelégtelenségben szenved.

Kölcsönhatások

A foszfomicin kölcsönhatásba léphet más, egyidejűleg szedett gyógyszerekkel. Például az egyidejűleg szedett metoklopramid (hányinger és hányás elleni gyógyszer) megzavarhatja az antibiotikum felszívódását a szervezetben. Más, a belek mozgását serkentő gyógyszerek is hasonló hatásúak lehetnek.

Ezenkívül az antibiotikum hatékonysága csökken, ha étkezés közben veszik be. Ezért javasolt egy időintervallum.

Korhatár

Terhesség és szoptatás

A mai napig nincs bizonyíték (beleértve az állatkísérleteket is), hogy a foszfomicin növeli a magzati rendellenességek (teratogén kockázat) kockázatát a születendő gyermekben. Mindazonáltal terhesség alatt át kell váltani jobban tanulmányozott antibiotikumokra, például pivmecillinamra vagy penicillinekre.

Szoptatás alatt a hatóanyagnak csak kis mennyisége kerül be az anyatejbe. Egyszeri orális alkalmazás után a szoptatás korlátlan lehet.

Hogyan lehet foszfomicint tartalmazó gyógyszereket beszerezni

A Fosfomycin vényre kapható Németországban, Ausztriában és Svájcban minden adagolási formában és dózisban. Jelenleg Ausztriában és Svájcban nem tartanak nyilván intravénás készítményeket, de szükség esetén beszerezhetők.