A bőr hámja
A bőrt (hámréteget) kívülről többrétegű korniumozott laphám választja el hámszövet. Ez mechanikus védelmet nyújt, megakadályozza a behatolást baktériumok és megakadályozza a test kiszáradását. Laphámnak hívják hámszövet mert a legfelső sejtréteg lapos sejtekből áll.
Mivel ezek a sejtek folyamatosan elpusztulnak, kanos pikkelyekké válnak és levágódnak, ezt cornifiednek nevezik. A legfelső réteg tehát a kanos réteg (stratum corneum), amelynek sejtjeiben nem található mag, mert a sejtek már elpusztultak. A stratum lucidum, a stratum granulosum és a stratum spinosum a test belsejéhez kapcsolódik.
Ez utóbbit a sejtek erős egymásba kapcsolása jellemzi. A sejtek regenerálódása a rétegben történik. Az ott elhelyezkedő bazális sejtek a bazális membránon ülnek, szét tudnak osztódni, és így új sejtek jönnek létre a fenti bőrrétegek számára.
A tüdő hámja
A. Különböző szakaszai tüdő különböző hámsejtek szegélyezik. A felső légutakat, azaz a légcsövet és a nagyobb hörgőket többsoros csillós borítja hámszövet. Mivel ez a légutak nagy részét érinti, ezt légzési hámnak is nevezik.
A többsoros azt jelenti, hogy a hám összes sejtje érintkezik az alapmembránnal, de nem mindegyik éri el a felszínt. Ciliáris hámnak hívják, mert a felszínre jutó sejteknek számos apró kidudorodásuk van, amelyek közben mozognak lélegző és főként felszívódásra használják. A kisebb hörgőket egy egysoros csillós hám szegélyezi, amely már nem hengeres, hanem köbös, azaz laposabb.
A tüdő alveolusok önmagukban van egy lapos hám, amely lehetővé teszi a gázok cseréjét a belélegzett levegőnk és a vér gond nélkül. Az alveolusok hámsejtjei két típusra oszthatók. Az 1. típusú alveoláris hámsejtek, amelyek felelősek a gázcseréért, és a 2. típusú alveoláris hámsejtek, amelyek felületaktív anyagot termelnek. A felületaktív anyag felelős az alveolusok összeomlásának megakadályozásáért.
