Mi a máj?
Az egészséges emberi máj vörösesbarna szerv, lágy állaggal és sima, enyhén tükröződő felülettel. Kívülről szilárd kötőszövet kapszula veszi körül. A máj átlagos súlya nőknél 1.5 kilogramm, férfiaknál 1.8 kilogramm. A testsúly felét a szerv magas vértartalma teszi ki.
A máj négy lebenye
A szerv két nagy és két kis lebenyből áll. A két nagy lebenyet lobus dexternek és lobus sinisternek (jobb és bal oldali májlebenynek) nevezik. A jobb lebeny lényegesen nagyobb, mint a bal lebeny.
A két nagy lebeny alsó oldalán található a két kicsi: négyzet alakú lebeny (lobus quadratus) és caudatus lebeny (lobus caudatus). Közöttük van a májnyílás (lásd alább).
Nyolc szegmens
Mindegyik szegmens sok, egy-két milliméter méretű lebenyből áll, amelyek hatszögletűek. A három lebeny találkozási pontján egy kis kötőszöveti zóna található. Ott található a májartéria és a portális véna egy kis ága, valamint az epeutak egy kis ága. Ezt a zónát periportális mezőnek nevezik.
A lebenyek nagyrészt májsejtekből (hepatocitákból) állnak. Ezek magas metabolikus aktivitást mutatnak, és elsősorban a májműködésért felelősek.
Máj port
A májkapu (porta hepatis) a nagy mirigy alsó oldalán található. Az erek itt jutnak be a szervbe, míg az epevezeték (ductus hepaticus) és a nyirokerek és az idegrostok távoznak.
Az ellátó erek a portális véna (Vena portae) és a májartéria (Arteria hepatica). Ez utóbbi látja el a szervet oxigénben gazdag vérrel. A portális véna viszont tápanyagokkal teli vért szállít az emésztőrendszerből.
A máj visszanő?
Mi a máj funkciója?
A máj a központi anyagcsere-szerv, és számos létfontosságú feladatot lát el:
Tápanyag-zsonglőr
A bél felszívja a cukrot, zsírsavakat, vitaminokat stb. a táplálékpépből, és a portális vénán keresztül a májba juttatja. A máj eltávolítja a vérből azokat a felesleges tápanyagokat, amelyekre jelenleg nincs szükség a szervezetben, és elraktározza azokat. Ha a test bármely része (például az agy) bizonyos tápanyagok iránti igényt jelez, a tárolószerv újra felszabadítja azokat, és bejuttatja a véráramba.
Újrahasznosítás és hulladékkezelés
A hepatocitákban sokféle anyagcseretermék átalakul és lebomlik. Az anyagcsereszerv a használhatatlant vagy a vesén (vízben oldódó anyagok), vagy – az epébe csomagolva (lásd lent) – a beleken keresztül (zsírban oldódó anyagok) távolítja el.
Nagy teljesítményű szűrő
A hepatociták kiszűrik a vérből a régi hormonokat és vérsejteket, baktériumokat és hibás sejteket. Az olyan szennyező anyagokat, mint az ammónia (a fehérje lebontásából), az alkohol, a peszticidek és lágyítók, valamint a gyógyszerek szintén a máj, mint méregtelenítő szerv, ártalmatlanítja.
Hormongyár
Epekeverő
Naponta legfeljebb egy liter epe zsíremésztéshez keveredik össze a májban, és az epehólyagba vagy közvetlenül a nyombélbe kerül tárolásra.
Koleszterin szállító
A koleszterin a fontos hormonok és az epesavak kiindulási anyaga, valamint a sejtmembránok építőköve. A szervezet a szükséges koleszterin egy kis részét élelmiszerből szerzi be. A maradék nagy részét maga termeli, a májban.
Testpatika
A máj olyan véralvadási faktorokat biztosít, amelyek biztosítják, hogy egy kis vágás ne vezessen életveszélyes vérveszteséghez (véralvadás).
Nagy teljesítményű gép
Az alábbi ábrák szemléltetik, hogy a máj milyen hatékonyan látja el feladatait: percenként 1.4 liter vér áramlik át a szerven. Ez körülbelül 2,000 liter testnedvet tesz ki naponta, amelyet körülbelül 300 milliárd hepatocita szűr, méregtelenít, megszabadít a felesleges tápanyagoktól vagy feltölti a szükséges tápanyagokkal, és visszaengedi a keringésbe.
Hol található a máj?
Alsó felületével az ék alakú szerv különböző hasi szervekhez – a jobb veséhez és a mellékveséhez, a nyombélhez, a gyomorhoz és a vastagbélhez, az epehólyaghoz, a hasnyálmirigyhez és a léphez, valamint a vékonybélhez – kapcsolódik.
A máj a rekeszizom alsó részéhez kapcsolódik. Ezért minden belégzéskor lefelé tolódik, és mély belélegzés esetén még egészséges embernél is kitapintható a jobb bordaív alatt. Kilégzéskor a nagy mirigyet kissé felhúzzuk a membránnal.
Az anyagcsereszerv is több szalaggal kapcsolódik a hasfalhoz, és kapcsolódik a gyomorhoz és a nyombélhez.
Milyen problémákat okozhat a máj?
A máj feladatai nagyon szerteágazóak, ezért a szerv megbetegedései vagy sérülései gyakran nagyon súlyos egészségügyi következményekkel járnak. A nagyméretű mirigy nagy regenerációs képessége ellenére olyan súlyosan károsodhat (például alkohol, kábítószer vagy betegségek hatására), hogy már nem tudja (kellően) ellátni feladatait.
A cirrhosisban a mirigy funkcionális szövetét lassan és visszafordíthatatlanul felváltja a kötőszövet, amely azonban nem képes ellátni a szerv számos feladatát. A cirrózis lehetséges okai közé tartozik az alkoholfogyasztás, a vírusfertőzések és az örökletes anyagcsere-betegségek.
Az orvosok zsírmájról beszélnek, ha a májsejtek zsírtartalma túl magas. A lehetséges okok közé tartozik az elhízás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat.
A májrák (májkarcinóma) egy viszonylag ritka rák, amely elsősorban a férfiakat érinti. A rosszindulatú daganat általában a májsejtekből (hepatocelluláris karcinóma), esetenként a szervben futó epeutakból (kolangiocelluláris karcinóma) vagy az erekből (angiosarcoma) származik.
A fent említett betegségek jellemző kísérő tünete lehet a fáradtság és teljesítménycsökkenés, viszketés, a jobb bordaív alatti fájdalom, hányinger és hányás, valamint a véralvadási zavar és a sárgaság (icterus). Ez utóbbit az epe pigmentbilirubinszintjének emelkedése okozza a vérben.
Ha a központi anyagcsereszerv már nem tudja ellátni feladatait, életveszély áll fenn. Az ilyen májelégtelenség akutan vagy krónikusan alakulhat ki.
