Hasnyálmirigyrák: tünetek, prognózis

Rövid áttekintés

  • Tünetek: Hosszú ideig nincsenek tünetek; később felhasi fájdalom, hátfájás, fogyás, étvágytalanság, sárgaság, diabetes mellitus, hányinger és hányás, emésztési zavarok, zsíros széklet stb.
  • A betegség lefolyása és prognózisa: A gyógyulás csak addig lehetséges, amíg a daganat lokalizált; általában kedvezőtlen prognózis, mert a daganatot gyakran későn fedezik fel, és agresszíven növekszik
  • Vizsgálatok: Vérvizsgálat, hasi ultrahang, endoszkópos ultrahang, CT, MRI, mágneses rezonancia cholangiopancreaticography (MRCP), szövetminta eltávolítása és elemzése, laparoszkópia.
  • Kezelés: műtét, szükség esetén kemoterápia, sugárkezelés (csak bizonyos esetekben), fájdalomterápia
  • Megelőzés: nincsenek konkrét intézkedések vagy prevenciós programok; a kockázati tényezőket azonban célszerű elkerülni

Mi a hasnyálmirigyrák?

  • A legnagyobb részt az exokrin szövet alkotja. Enzimeket tartalmazó emésztőnedvet termel, amely a vékonybélbe kerül, és elengedhetetlen a bevitt táplálék lebontásához és megemésztéséhez.

A hasnyálmirigy mindkét funkciója létfontosságú az emberi szervezet számára. Ha az egyik meghibásodik, például daganat vagy más betegség miatt, az életveszélyes az érintett személy számára.

Leggyakrabban a hasnyálmirigyrák a hasnyálmirigy fejrészében alakul ki.

Mennyire gyakori a hasnyálmirigyrák?

A hasnyálmirigyrák viszonylag ritka betegség. Ennek ellenére a gyomor- és vastagbélrák után ez a harmadik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri daganat. A betegségek kockázata valamivel magasabb a férfiaknál, mint a nőknél. Az átlagos megjelenési életkor a férfiaknál körülbelül 72 év, a nőknél 76 év.

Mik a hasnyálmirigyrák tünetei?

Amint megjelennek a tünetek, a hasnyálmirigyrák gyakran már annyira előrehaladott, hogy a daganat rányomja a szomszédos struktúrákat, például az epevezetéket, a gyomrot és a vékonybelet, vagy belenő. Nem ritka a metasztázisok jelenléte. A következő tünetek gyakran jelentkeznek a hasnyálmirigyrák ezen előrehaladott stádiumában:

  • étvágytalanság
  • nem kívánt fogyás: ha a hasnyálmirigyrák miatt az exokrin szövet túl kevés vagy egyáltalán nem termel emésztőenzimet, akkor a szervezet csak korlátozottan vagy egyáltalán nem bontja le a tápanyagokat a bélben. A károsodott tápanyagellátás fogyáshoz vezet.
  • Hányinger, hányás, hasmenés és puffadás.
  • Sárgaság (icterus): A hasnyálmirigyfejben lévő rák egyes esetekben rányomja vagy elzárja az epevezetéket. Az epe ezután visszahúzódik, sárgaságot okozva: a bőr, a nyálkahártyák és a szem fehér sclera sárgássá válik. A vizelet sötét, a széklet világos színű. Egyes betegeknél a sárgaság a hasnyálmirigyrák korai tüneteként jelentkezik.
  • Köhögés és légszomj a tüdőben vagy a mellhártyában metasztázisokban
  • Csontfájdalom csontrendszeri áttétek esetén
  • Neurológiai tünetek központi idegrendszeri áttétek esetén

A hasnyálmirigyrák tünetei hasonlóak a hasnyálmirigy-gyulladás tüneteihez. Néha a két feltétel együtt fordul elő. Ez megnehezíti a diagnózist.

Ritkábban kis vérrögök képződnek hasnyálmirigyrákban a környező erekre gyakorolt ​​nyomás miatt. Ezek elzárhatják az érintett edényt (trombózis). Ez gyakran előfordul például a lépvénában, amely a hasnyálmirigy közelében fut.

Ha a hasnyálmirigyrák átterjed a hashártyára (peritoneális karcinomatózis), a rákos sejtek folyadékot választanak ki a hasüregbe – „hasi vízkór” (ascites) alakul ki. Lehetséges jelei a kidudorodó vagy megnagyobbodott has, a nem kívánt súlygyarapodás és az emésztési problémák.

Mennyi a várható élettartam hasnyálmirigyrák esetén?

A hasnyálmirigyrák sokkal ritkább endokrin formái ezzel szemben általában lassabban és kevésbé agresszívan nőnek. Prognózisuk ezért gyakran kedvezőbb, és az érintettek gyakran több évig túlélnek, még akkor is, ha későn diagnosztizálják.

Összességében a hasnyálmirigyrák túlélési aránya az egyik legalacsonyabb az összes rák közül. Évente csaknem annyi ember hal meg hasnyálmirigyrákban, mint ahányan újonnan diagnosztizálják. Öt évvel a diagnózis után az érintettek mindössze tíz százaléka még nem halt bele a hasnyálmirigy-daganatba.

Ennek oka az általában késői diagnózis és az agresszív növekedés, amely korán metasztázisokat okoz. Ennek eredményeként a gyógyító műtét ritkán lehetséges.

A hasnyálmirigyrák okait még nem kutatták teljesen. A dohányzást és a magas alkoholfogyasztást azonban megbízható kockázati tényezőnek tekintik: a szakértők szerint erős dohányosoknál megemelkedik az úgynevezett kotininszint. Ez az anyag akkor keletkezik, amikor a nikotin lebomlik a szervezetben, és rákkeltőnek minősül. A rendszeres alkoholfogyasztás gyakran felgyullad a hasnyálmirigyben – a krónikus gyulladás pedig fogékonyabbá teszi a mirigyszövetet a hasnyálmirigyrákra.

Bizonyos betegségek további megállapított kockázati tényezők. Például az örökletes mellrákban vagy petefészekrákban szenvedő nőknél és hozzátartozóiknál ​​fokozott a hasnyálmirigyrák kockázata.

A hasnyálmirigyrák örökletes?

Vizsgálatok és diagnózis

Ha hasnyálmirigyrák gyanúja merül fel, az orvos először részletes interjút készít a pácienssel, hogy megismerje anamnézisét. Többek között az orvos részletes leírást kér minden tünetről, a korábbi betegségekről és a családban előforduló ismert hasnyálmirigyrákról.

Fizikális vizsgálat: Az orvos kitapintja a hasat, például, hogy észlelje a hasüreg duzzadását vagy megkeményedését.

Hasi ultrahang: Az orvos ultrahang segítségével felméri a hasnyálmirigy, valamint egyéb hasi szervek (máj, epehólyag, gyomor, vékonybél stb.) és a környező nyirokcsomók méretét és állapotát, és megvizsgálja az áttéteket. Az egy centiméternél kisebb átmérőjű kis daganatok azonban nem mutathatók ki. Az ultrahangvizsgálat általában az első képalkotó vizsgálat hasnyálmirigyrák gyanúja esetén.

Szövetminta: Az orvos általában a gyanús területekről vesz szövetmintákat az endoszonográfia során. Alternatív megoldásként egy üreges tűt szúr közvetlenül a hasnyálmirigybe a hasfalon keresztül.

Számítógépes tomográfia (CT): Ez a speciális röntgenvizsgálat részletes keresztmetszeti képeket készít a hasnyálmirigyről és más struktúrákról. Ez lehetővé teszi a daganat pontos elhelyezkedésének és méretének meghatározását, valamint az esetleges áttétek kimutatását (például a nyirokcsomókban vagy a májban).

A mágneses rezonancia cholangiopancreatographia (MRI) különösen informatív a hasnyálmirigyrák diagnózisában: Ez az MRI-vizsgálat kifejezetten a hasnyálmirigy és az epe duktális rendszerét mutatja be részletesen. A legtöbb hasnyálmirigyrák a külső elválasztású mirigyszövet kiválasztó csatornáit bélelő sejtekből (az úgynevezett adenokarcinómákból) fejlődik ki.

Pozitron emissziós tomográfia (PET): A PET során a páciens először radioaktívan jelölt anyagot kap. Ez felhalmozódik a tumorszövetben a magas metabolikus aktivitás miatt. Ez lehetővé teszi, hogy a tomográfia során a daganatszövet könnyen megkülönböztethető a környező egészséges szövetektől.

Mellkasröntgen: A röntgenfelvételek bármilyen leánydaganatot (áttétet) kimutathatnak a tüdőben.

Csontváz szcintigráfia: Ez a vizsgálat a csontmetasztázisok kimutatására szolgál. A betegnek rövid hatású radioaktív anyagot adnak, amely specifikusan a csontmetasztázisokban halmozódik fel. A daganatos helyeket ezután egy speciális kamerával lehet megjeleníteni.

Hasnyálmirigy karcinóma: szakaszok

  • 1. szakasz: A daganat a hasnyálmirigyre korlátozódik.
  • 2. szakasz: A daganat átmérője meghaladja a négy centimétert; alternatív módon, ha a daganat mérete kisebb, a nyirokcsomók már érintettek.
  • 3. szakasz: A környező nyirokcsomók egyre jobban érintettek, és a daganat már a közelében nagyobb erekké nőhet.
  • 4. szakasz: A metasztázisok más szervekben is kialakultak (például tüdő- vagy májáttétek).

Ha a hasnyálmirigyrákot korai stádiumban fedezik fel, az orvos megpróbálja a lehető legteljesebb mértékben meggyógyítani. A hasnyálmirigyrákot azonban általában nagyon későn fedezik fel. A gyógyulás ekkor általában már nem lehetséges. Ebben az esetben a kezelés az érintettek tüneteinek enyhítésére és a daganat további terjedésének lassítására vagy leállítására szolgál (palliatív terápia).

Sebészeti terápia

A műtétet csak a hasnyálmirigyrákos betegek 20-XNUMX százalékánál veszik fontolóra. A műtét csak akkor igazán hatékony, ha a környező szövet még rákmentes. Ha a daganat a műtét során teljesen eltávolítható, lehetséges a gyógyulás.

A hasnyálmirigy farkában kialakuló hasnyálmirigyrák esetén az orvosnak gyakran a lépet is el kell távolítania. A hasnyálmirigyrák egyes esetekben nem elegendő a beteg szövetet kivágni a hasnyálmirigyből – az orvosnak el kell távolítania a teljes hasnyálmirigyet.

A műtét során a sebész legalább tíz-tizenkét szomszédos nyirokcsomót is eltávolít. Ha rákos sejtek nem érintik őket, fennáll annak a lehetősége, hogy a daganat még nem terjedt el.

Kemoterápiás kezelés

A hasnyálmirigyrák műtétét általában kemoterápia (adjuváns kemoterápia) követi. A páciens speciális gyógyszereket (citosztatikumokat) kap, amelyek megakadályozzák a rákos sejtek szaporodását.

Néha még a műtét előtt is kemoterápiára van szükség. Ezt a neoadjuváns kemoterápiát úgy tervezték, hogy csökkentse a daganatot, hogy könnyebben eltávolítható legyen. Ha a daganat már előrehaladott, és a műtét már nem lehetséges, a hasnyálmirigyrák palliatív kemoterápiája a választott kezelés. A cél a túlélés meghosszabbítása és az életminőség javítása.

Sugárkezelés

A szakértők általában nem javasolják a sugárterápiát (sugárterápiát) hasnyálmirigyrák esetén. Ellenőrzött vizsgálatok keretein belül azonban lehetséges. Általában kemoterápiával (radiokemoterápiával) kombinálva alkalmazzák olyan lokálisan előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegeknél, akiknél a műtét nem kecsegtet sikerrel.

A már nem gyógyítható hasnyálmirigyrák esetében az orvosok sugárkezelést is alkalmaznak a tünetek, például a daganatos fájdalom specifikus enyhítésére.

Egyéb terápiás koncepciók

Az újabb terápiás megközelítések, például célzott terápiák és immunterápiák alkalmazásának lehetősége általában csak a hasnyálmirigyrák esetében elérhető klinikai vizsgálatok keretében. Még nem áll rendelkezésre elegendő adat ezen kezelési megközelítések hatékonyságáról és előnyeiről a hasnyálmirigyrák kezelésében.

Fájdalom terápia

Sok hasnyálmirigyrákban szenvedő ember súlyos hasi fájdalomtól szenved. Ezeket fájdalomterápiával kezelik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lépésről lépésre történő sémája szerint:

Egyes gyógyíthatatlan hasnyálmirigyrákos betegeknél a gyógyszeres fájdalomterápia nem segít kellőképpen. Ilyen esetekben az orvos megpróbálhatja blokkolni a hasi idegfonatot, az úgynevezett cöliákiát. Ez megakadályozza a fájdalomingerek átjutását az agyba.

Egyéb intézkedések

Ez gyakran egyénileg adaptált fájdalomterápiával érhető el (a fent leírtak szerint). Ha szükséges, további palliatív intézkedéseket egészítenek ki. Ha például a daganat szűkíti vagy elzárja az epevezetéket, az érintettek sárgaságban szenvednek. Ebben az esetben az endoszkópos műtét segít: az orvos egy kis műanyag csövet (stentet) helyez az epevezetékbe, hogy nyitva maradjon.

Az orvosokon kívül gyógytornászok, masszőrök, szociális munkások, pszichológusok és lelkészek támogatják a hasnyálmirigyrákos betegek palliatív kezelését.

Diéta hasnyálmirigyrák esetén

A hasnyálmirigyrák gyakran megzavarja a hasnyálmirigy működését. Ez még olyan műtét után is igaz, amikor a sebészek eltávolították a hasnyálmirigyet vagy annak egy részét. A hasnyálmirigy fontos emésztőenzimeket termel. Hormonokkal, például inzulinnal is szabályozza a vércukor egyensúlyát.

Táplálkozás hasnyálmirigy-fej karcinómában

Hasnyálmirigy daganatos megbetegedése esetén vagy annak műtéte után célszerű az étrendet módosítani. A hasnyálmirigyrák étrendi tippjei a következők:

  • Ne együnk nagy adagokat: Inkább együnk többször a nap folyamán (ötször-nyolcszor) és kisebb mennyiségben.
  • Ne fogyasszunk magas zsírtartalmú ételeket: A főzés során használjunk speciális zsírokat, az úgynevezett MCT-zsírokat (= közepes szénláncú triglicerideket). Ilyeneket találsz például egy egészséges élelmiszerboltban.
  • Bőségesen rágni: Ez biztosítja, hogy elegendő nyál keveredjen az étellel. Olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a hasnyálmirigy enzimeihez hasonló hatást fejtenek ki.
  • Igyon megfelelően: Főleg vizet, teát vagy zöldségleveket igyon. Hasnyálmirigyrák esetén a legjobb, ha teljesen félretesszük az alkoholt. Nagyon megterheli a szervet.

Általános szabály, hogy azt egyél, amit a legjobban tolerálsz. Ennek kiderítéséhez segít étkezési napló vezetése.

Diéta hasnyálmirigyrákban

Az inzulin beadása mellett ugyanis az érintetteknek most meg kell tanulniuk felismerni például a hipoglikémia jeleit is. A tünetek közé tartozik például:

  • remegés
  • mohó étvágy
  • Izzadó
  • Szívdobogás
  • Keringési problémák
  • fáradtság
  • zavar
  • ájulás, kóma

Vészhelyzet esetén az érintett személyeknek mindig hordniuk kell dextrózt vagy speciális cukoroldatokat. Tájékoztassa a körülötte lévőket is, hogy vészhelyzetben tudják, mi történik, és ennek megfelelően tudjanak segíteni.

Ha a rák a hasnyálmirigy nagy részét elpusztította, vagy az orvosok teljesen eltávolították a szervet, mind a fontos emésztőfehérjék, mind a hormonok hiányoznak. Az érintettek ezután enzimes gyógyszereket is kapnak, és onnantól kezdve inzulint fecskendeznek be maguknak. Itt is a kezelőorvosok és a táplálkozási szakértők a legfontosabb kapcsolattartók.

Megelőzés

Tanulmányok kimutatták, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, magas rosttartalmú, valamint sok vitamint tartalmazó étrend csökkenti a betegségek kockázatát. Ez nemcsak a hasnyálmirigyrákra vonatkozik, hanem a legtöbb más ráktípusra is. Nincsenek azonban olyan speciális étrendi ajánlások, amelyek különösen csökkentenék a hasnyálmirigyrák kockázatát.