Az agresszió szót a mindennapi életben gyakran ítélő módon használják. Ezzel szemben a pszichológiai meghatározások pusztán leíró tényt nyújtanak. Az agresszív viselkedést elsősorban nem betegségként kell érteni. Megjegyzés: Ez a cikk az „agressziót” mint természetes testi folyamatot tárgyalja az emberekben, például védekezésként és védekező reakcióként veszélyes helyzetben. Ha viszont érdekli az agresszió, mint tünet, akkor ezt a cikket javasoljuk: Az agresszió, mint a különböző betegségek tünete és panaszmintája.
Mi az agresszió?
Az agresszió szó használata nem egységes. A pszichológiában található definíciók ezt a kifejezést a sérelemre irányuló magatartásként alapozzák meg. A hangsúly a külső attitűdökön van, nem pedig az érzelmeken. A nyelv és a pszichológiai megértés közös jellemzői a kár és a szándék. A mindennapi megértés viszont belső ellenséges érzéseket jelent, és így az érzelmekre helyezi a hangsúlyt. A két jelentés között nincs rögzített kapcsolat. Az agresszív viselkedés különféle megnyilvánulásokban fordul elő. A szándék meghatározó. A kontradiktórius cselekmény fizikailag (ütés, stb.), Verbálisan (valakivel kiabálás stb.), Verbálisan (gonosz pillantások stb.) Vagy kapcsolati (valakinek kiközösítése stb.) Az agresszív érzelmek különböző módon is megnyilvánulnak. A bántás vagy bántás ösztönzése negatív hatást gyakorol más emberekre. Az ellenséges impulzus érzelmi indíttatásként (harag stb.), Kielégülésként (háborgás stb.) Vagy attitűdként (gyűlölet stb.) Fejezi ki magát. Mind a viselkedési, mind az érzelmi szint tudományosan mérhető.
Funkció és feladat
A támadó válasz feladata egyéni vagy kollektív viselkedés teljesítése. Lehet, hogy fenyegetéssel, hátráltatással, fizikai sérüléssel vagy akár megöléssel áll kapcsolatban. Az okok főleg a személyes önérvényesítés hajtóerejében, vagy a félelemben, a rivalizálásban és a frusztrációban rejlenek. Ezáltal az ember természete olyan tulajdonságokat hoz létre, amelyek az állatokon nem mutathatók ki: Agresszió engedelmességből, utánzásból vagy önkényből. Hosszú ideig a hajtáselmélet három klasszikus megközelítése, a frusztrációelmélet és a tanulás az elmélet meghatározta az emberi agresszív viselkedés magyarázatait. A hajtáselmélet szerint a szervezetben van egy veleszületett forrás, amely folyamatosan agresszív impulzusokat generál. A frusztrációelmélet szerint az agresszív motivációk nem spontán, hanem zavaró, nemkívánatos eseményekre adott reakcióként jelentkeznek. Szerint a tanulás elmélet, az agresszív viselkedést a törvények tanulása határozza meg (tanulás a sikerből, tanulás a modellből). Ma ezek az elméletek elavultak. Ma a tudomány túlnyomórészt a multi-oksági magyarázó modellek felé halad. Több ok kölcsönhatására összpontosítanak. Ettől meg kell különböztetni azokat a végső cselekedeteket, mint ütés, tolás, harapás stb., Amelyekre az agresszió bizonyos fokig jellemző. Ezek azonban nem kapcsolódnak agresszív funkciókhoz. Az ellenséges magatartás tehát többcélú magatartás. Az agresszív, többcélú magatartás előnye lehet a saját vágyainak teljesítése vagy a hatalom gyakorlása. Így siker születik, amely megszilárdulhat cselekvési szokássá. További előny az anyaggazdagodás. Egy bankot rabló bankrabló esete közismert. Előnye lehet a figyelem és az elismerés megszerzésének is. Egyes kultúrákban az erőszakot megtisztelőnek tekintik, és ezáltal csodálatot vált ki, míg kihagyását megvetéssel büntetik. Az ellenséges fellépés előnyei lehetnek a védekezésben és az önvédelemben is, a támadás vagy a zavarás elhárításával. Itt az ellenséges magatartás védekezés jellegű.
Betegségek és betegségek
Az agresszióval járó mentális és érzelmi feszültség fizikai betegségeket okoz. Izmok és ízületek megfeszül és csökkent vér áramlás, ami fontos a vér és oxigén kínálat. Ennek eredményeként a ízületek, a hát és az állkapocs megfeszül, ami kiváltja fájdalom. A fizikai tünetek alvászavarokban nyilvánulnak meg, bőr problémák, súlyingadozások, magas vérnyomás és a gyomor problémák. A konfrontációval való konfliktushelyzetben való megbirkózás rossz álmokban és kiváltókban nyilvánul meg pánikrohamok. Ezekben a stresszes helyzetekben a test úgy reagál, hogy növeli a zsírtermelést a bőr, melyik tud vezet nak nek pattanás.Az érzelmi kényszer következtében kialakuló kimerültség államai szintén vezet az étkezési rendellenességekhez. Ezzel szemben az impulzív belső folyamatok növekedést váltanak ki szív mérték. A rendelet vér a nyomás tartósan károsodhat és krónikus károsodást okozhat. Szív lehetséges következményekként a betegségek és a szívinfarktusok képzelhetők el. Az állandó nyomás a szív hosszú távon károsítja a szívet. A test emellett felelős az ürítésért gyomor. Sok ember szenved túl soktól gyomor sav viták közben. Ez könnyeket okozhat a gyomor bélésében és vérzést okozhat. A test vészjeleket küld a szív-és érrendszer automatikus következményként. A hosszan tartó dühkitörések az emberi test különböző részeire különböző hatással vannak. Állandó mentális feszültség belső izgatottság okozta túlterhelés a agy, amely nem tud helyreállni. A tartós riasztási állapot megfosztja az embert az önkontroll gyakorlásához szükséges energiától. Ennek eredményeként ez viszont kiválthatja a dührohamokat. Erős belső feszültség és az előállítása adrenalin hatalmas konfrontációk során gyengíti a immunrendszer. Nem képes megfelelő védelmet biztosítani az irritáló anyagok ellen. Allergiás reakciók, csalánkiütés vagy övsömör káros következményeként lehetségesek. Az agresszió és a betegség közötti kapcsolatot az érintett személy gyakran nem ismeri fel.
