Rövid áttekintés
- Tünetek: Általában erős hasi fájdalom, émelygés és hányás, táguló has, esetleg láz, rossz általános állapot.
- A betegség lefolyása és prognózisa: A bélelzáródás életveszélyes vészhelyzet! Minél korábban kezelik, annál nagyobb az esély a túlélésre.
- Kezelés: Sokkterápia, folyadékellátás vénás csepegtetéssel, bélürítés gyomor- vagy vékonybélszondán keresztül, gyógyszeres kezelés (fájdalomcsillapítók, hányinger- és hányásgátlók, antibiotikumok stb.); szükség esetén az elzáródás, művégbélnyílás műtéti eltávolítása.
- Okok és kockázati tényezők: mechanikai akadályok, például daganatok, hegesedés, lágyéksérv esetén a bélbeszorulás, a bélfal bénulása vagy görcsössége
- Kivizsgálás és diagnózis: beteginterjú (előzményfelvétel), fizikális vizsgálat, képalkotó eljárások (röntgen, ultrahang, komputertomográfia szükség esetén)
- Megelőzés: Nem ismert általános megelőzés. A rendszeres emésztést támogató intézkedések javasoltak.
A bélelzáródást (ileus) a vékony- vagy vastagbélen való áthaladás megszakításaként írják le. Az ileus kezdeti szakaszát subileusnak nevezik. Ez egy klinikailag még nem teljesen kialakult bélelzáródás.
Ha a bél már nem tudja a szokásos módon átadni a tartalmát, ott baktériumok szaporodnak el. Ha bejutnak a véráramba, fennáll a vérmérgezés (szepszis) veszélye. A táplálékmaradványok felhalmozódása és a gázképződés miatt a bél jelentősen kitágul. Fala elvékonyodik, érzékeny lesz a repedésekre és lyukakra.
Fennáll a béltartalom kiszivárgásának és a hashártyagyulladás veszélye.
Ugyanakkor ileusban a bél már nem szívja fel a véráramba a szervezet számára fontos vérsókat (elektrolitokat) és folyadékokat. Ez növeli a keringési sokk kockázatát.
Melyek a bélelzáródás tünetei?
Mechanikus ileus: tünetek
A mechanikai típusú bélelzáródás tünetei a következők:
- Heves, görcsös (kólikás) hasi fájdalom, amely hullámokban fokozódik és csökken
- Akut szél- és székletvisszatartás
- Hányinger és hányás
- Puffadt has
- Fokozott bélszél (felfúvódás)
- böfögés
- Felgyorsult szívverés
- Láz
Fojtott ileusban (azaz bélpangás vagy fulladás miatt) az érintett bélszakasz már nem jut vérrel. A fájdalom ezután állandó. Emellett csökken a vérnyomás, felgyorsul a pulzus, és az érintettek erősen hánynak – extrém esetben akár ürüléket is (ürülékhányás).
Bénulásos bélelzáródás: tünetek
A bénult (bénult) típusú bélelzáródás tünetei kevésbé súlyosak és késleltetettek. Igaz, hogy a bélelzáródás ezen formája esetén a betegek olyan tünetektől is szenvednek, mint a hányinger és a hányás. Mivel azonban a bél bénult, nem hallható bélhang. Az orvosok ilyenkor „síri vagy halotti csendről” is beszélnek.
A bénulásos ileus tüneteként az érintett egyének időnként kihányják a béltartalom előrehaladtával.
Az ileus elhelyezkedése befolyásolja a tüneteket
A tünetek attól függően változnak, hogy a bél melyik részén fordul elő a bélelzáródás. Minél magasabban helyezkedik el a bélben (például a vékonybélben), annál korábban és súlyosabban hány az érintett személy. Gyakran előfordul, hogy erős bélelzáródás esetén eleinte még lehetséges a bélmozgás.
Mélybélelzáródás esetén a tünetek fokozatosan kezdődnek étvágytalansággal, teltségérzettel, hányingerrel és a haskörfogat növekedésével.
Ennek előrehaladtával hányás is előfordul.
Bélelzáródás vagy székrekedés?
Néha a tartós székrekedés tünetei a bélelzáródás tüneteihez hasonlítanak, például kólikás hasi fájdalom vagy kitágult has. A vizsgálat során orvos tisztázza, hogy mi a probléma, és az adott esetnek megfelelő kezelést kezdeményez.
Mennyi a várható élettartam bélelzáródás esetén?
Minél korábban észlelik a bélelzáródást, annál jobban kezelhető. Kezelés nélkül az ileus életveszélyes. A bélelzáródás életveszélyes szövődményei közé tartoznak a következők:
- A bélfal áttörése (perforáció).
- A bakteriális toxin a bélrendszeren keresztül kerül a véráramba (vérmérgezés = szepszis)
- Szepszis következtében kialakuló keringési vagy többszervi elégtelenség
- Sokk folyadék- és elektrolithiány miatt
Mivel a táplálékpép a bélben marad, veszélyesen megnő a nyomás a bélfalon. Az érzékeny nyálkahártya megsérül (nyálkahártya-eróziók). Fennáll annak a veszélye, hogy a bélfal egyes részei elhalnak (bélfal nekrózis). Ezután a baktériumok átvándorolnak rajta, és hashártyagyulladást okoznak.
A bélelzáródás miatti halálozási arány 25-XNUMX százalék. Minden kezelés nélkül eltelt óra körülbelül egy százalékkal növeli a halálozás kockázatát.
Hogyan kezelik a bélelzáródást?
A kezelés attól függ, hogy mi okozta a bélelzáródást, és a bél melyik szakaszán fordul elő. A konzervatív intézkedések gyakran elegendőek. A betegnek mindenesetre tartózkodnia kell az evéstől és az ivástól egyelőre. Általában gyomor- vagy vékonybélszondát adnak neki, hogy kiürítsék az elmaradt béltartalmat.
A betegek infúziót (vénás csepegtetőt) is kapnak, hogy gyorsan ellássák a szervezetet tápanyagokkal és folyadékokkal. A gyógyszerek (pl. hányinger és hányás ellen) közvetlenül a véráramba is beadhatók. A vizeletkibocsátás szabályozására az orvos néha hólyagkatétert helyez el.
Egyéb konzervatív intézkedések, amelyek hasznosak lehetnek a bélelzáródás kezelésében, a beöntés, a meleg és nedves hasi borogatás, valamint a bélperisztaltikát serkentő gyógyszerek beadása.
A műtét után a páciens több napig infúziót kap. Csak az első székletürítés után kezdi el lassan mozgatni a bélrendszert – először teával, majd folyadékkal, később pedig feszült étellel. Végül körülbelül tíz nap elteltével megengedett a könnyen emészthető élelmiszer kétszersült, banán vagy burgonya formájában.
Mik a bélelzáródás okai?
A bélelzáródásnak különféle okai vannak. Elvileg az ileus következő fő csoportjait különböztetjük meg:
- Mechanikus bélelzáródás: A bélelzáródás leggyakoribb formája mechanikai elzáródás miatt, pl. daganatok, összenövések vagy összenövések, idegen testek vagy a bél beszorulása
- Funkcionális bélelzáródás: bélelzáródás a bélizmok zavara miatt. Ez elsősorban a bénulásos ileust (oka: a bélizmok bénulása) foglalja magában. Ritkán spasticus ileus (ok: a bélizmok görcse) lép fel.
Mechanikus ileus
A mechanikus bélelzáródást például a beleket ellátó erek megfojtása okozza (fojtott ileus). Ez történik például inguinalis hernia esetén, amikor egy béldarab beszorul a sérvnyílásba (bezárás). Fojtási ileus azonban akkor is kialakul, ha a bél a saját tengelye körül forog (volvulus), vagy ha egy béldarab átfedi a következő bélszakaszt (intussuscepció).
Más esetekben a mechanikus bélelzáródás a bél lumenének elzáródásából ered, például idegen test, férgek vagy daganat (például vastagbélrák) által. A kemény székletkövek néha elzárják a beleket (pontosabban: vastagbelet).
Néha a mechanikus bélelzáródás oka a bél lumenének kívülről történő szűkülése. Az egyik lehetséges ok a hasüregben kialakuló összenövések gyulladás vagy műtét következtében. Az ilyen összenövéseket „menyasszonynak” nevezik, ezért ezt bridenileusnak is nevezik.
A hasüregben kialakuló daganatok olykor a beleket is megnyomják oly módon, hogy a bélátjárás akadályozza vagy megszakad. Ez történik például a kiterjedt hashártyarák (peritoneális karcinomatózis) egyes esetekben.
Gyakran csengő bélhangok, más néven perisztaltika hallatszanak, amikor a belet kívülről erősen megnyomják. A hangok akkor keletkeznek, amikor az élelmiszer-pépet nyomással átnyomják a bélben lévő szűkületen.
A bélfalban fellépő kóros folyamatok, például krónikus gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) vagy gyulladt bélnyúlványok (divertikulitisz) szintén a mechanikus bélelzáródás lehetséges okai.
A mechanikus bélelzáródással ellentétben a paralitikus ileusban nem a táplálékpép továbbjutását akadályozó akadály, hanem a bélizmok bénulása.
Ez a bénulás például az érelzáródás, például a vérrögök (trombusok) következménye. Ebben az esetben a szakértők elsődleges paralitikus ileusról beszélnek.
Gyakoribb a másodlagos bénulásos ileus: Ebben az esetben a bélizmokat mechanikai ingerek bénítják meg, például műtét vagy súlyos hasi betegségek (például hashártyagyulladás vagy vakbélgyulladás) miatt.
A bélfal bénulása miatti bélelzáródás okairól, jeleiről és kezeléséről bővebben a Bénulásos ileus című cikkben olvashat.
Spasztikus ileus
Bélelzáródás időseknél
Az idősek nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus székrekedéstől, ezért esetenként fennáll a bélelzáródás veszélye. Az idősek kockázata nagyobb, mert gyakrabban szenvednek olyan betegségben (például cukorbetegségben), vagy szednek olyan gyógyszereket (például bizonyos fájdalomcsillapítókat), amelyek elősegítik a székrekedést és az ileust.
Az idősek gyakran kevés folyadékot isznak, kevesebbet mozognak, emésztésük is lassabb. Ezért különösen fontos, hogy maguk az idősek – vagy a gondozásra szorulók esetében hozzátartozóik, gondozóik – figyeljék rendszeres emésztésüket.
Krónikus székrekedés esetén egyesek hashajtókhoz fordulnak. Bizonyos hashajtók azonban megvonják a testet a folyadéktól, és hosszú távon hozzászokáshoz vezetnek – hosszabb távon fennáll a veszélye annak, hogy a székrekedés súlyosbodni fog. Ezért csak orvossal konzultálva tanácsos hashajtót szedni.
Bélelzáródás csecsemőknél
Bélelzáródás néha csecsemőknél is előfordul. Ennek egyik oka például az, hogy a bélszakasz születésétől fogva blokkolva van (intestinalis atresia). Egy másik lehetséges ok az, hogy az újszülött első, kemény széklete (meconium) elzárja a beleket. Az orvosok ezt meconium ileusnak nevezik.
A meconium többek között a méhben lenyelt szőr-, bőr- és nyálkahártya sejtekből áll.
A meconium ileus általában egy veleszületett anyagcsere-betegség, a cisztás fibrózis korai jele.
Bélelzáródás: vizsgálatok és diagnózis
Bélelzáródás gyanúja esetén az orvos részletesen kikérdezi a beteget a kórelőzményéről (anamnéziséről): Többek között megkérdezi, hogy mióta fennállnak a tünetek, hol jelentkezik pontosan a fájdalom, mikor tart a széklet és a székletürítés. történt, és hogy a betegen átesett-e hasi műtét.
Ha bélhangokat hall, ez nagyobb valószínűséggel mechanikus bélelzáródásra utal. Bélhangok hiányában („síri/halotti csend a hasban”) viszont valószínűleg paralitikus ileusról van szó.
A fizikális vizsgálat során bélelzáródás esetén az orvos a végbélnyíláson keresztül ujjal kitapintja a végbelet (rektális vizsgálat).
Az ileust röntgenvizsgálattal lehet megjeleníteni. A röntgenfelvételeken már négy-öt órával az ileus kezdete után kitágult, folyadékot tartalmazó bélhurkok láthatók.
Ha vastagbélelzáródás gyanúja merül fel, a pácienst gyakran kontrasztanyaggal beöntjük a röntgenfelvétel előtt. A képek pontosan mutatják, hol található az akadály.
Bizonyos esetekben hasznos lehet a számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat, például daganatok gyanúja esetén vagy műtéti kezelés előkészítése során.
Bélelzáródás: megelőzés
A bélelzáródást vagy annak különböző okait általában nem lehet megelőzni. Néhány intézkedés azonban hasznos a rendszeres székletürítéshez. Ezek közé tartozik a rostban gazdag étrend, amely sok gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát tartalmaz. A rostok serkentik a bélműködést.
A megfelelő folyadékbevitel (1.5-2 liter naponta) és a rendszeres testmozgás is fontos a rendszeres emésztés szempontjából.
Hasi műtét után a hasüregben időnként összenövések képződnek, amelyek néha ileust válthatnak ki. Hasi műtét után érdemes tehát odafigyelni a bélelzáródás esetleges jeleire (hasi fájdalom, székletürítés elmaradása stb.), és szükség esetén már korai stádiumban orvoshoz fordulni.
