A gyógyszer adagolási formái: kapszulák, tabletták, injekciók

Milyen típusú tabletták vannak?

A tabletták egy vagy több hatóanyagot, valamint segédanyagokat tartalmazó szilárd, egyadagos dózisformák, amelyeket általában száraz porokból vagy granulátumokból préselnek nagy nyomás alatt speciális gépekben.

Számos különböző tabletta létezik, például rágótabletta, pasztilla, pezsgő és filmtabletta. Gyakran fontos, hogy elegendő folyadékkal vegye be a tablettákat. Egy pohár víz jó iránymutatás.

Nem bevont és bevont tabletták

Ezen kívül vannak különböző anyagokkal bevont tabletták. Ezek lehetnek például vékony polimer bevonatok (filmbevonatú tabletták) vagy cukorbevonatok (bevonatos tabletták).

Pezsgőtabletta

Ezek nem bevont tabletták, amelyek vízzel való érintkezés után gyorsan feloldódnak, és szén-dioxidot szabadítanak fel. A folyadékkal a hatóanyag gyorsan bejut a gyomorba és a vékonybélbe, aminek következtében a hatás gyorsan megindul.

Tabletták feloldása vagy diszpergálása

Olvadó tabletták

A pasztillák nem bevont tabletták, amelyek lenyelés előtt gyorsan szétesnek a szájban.

Pasztillák és pasztillák

Ezek olyan tabletták, amelyek szíváskor lassan szabadítják fel hatóanyagukat a szájüregben. Ennek állítólag vagy helyi hatása van, vagy – a nyálkahártyán keresztül a vérbe való felszívódása után – szisztémás hatás (az egész szervezetben hatásos).

Szublingvális és bukkális tabletták

Megváltozott hatóanyagleadású tabletták

Néha az icht-bevonatú tabletták, valamint a filmtabletták olyan segédanyagokat tartalmaznak, amelyek meghatározzák a hatóanyag felszabadulásának sebességét, helyét vagy időzítését. Ily módon a hatóanyag hosszabb időn keresztül (nyújtott hatóanyag-leadású tabletta), késleltetetten vagy pulzálóan szabadulhat fel.

Enterális bevonatú tabletták

*A mátrix tablettákban az egyenletes eloszlású hatóanyag egy állványanyagba (mátrixba) van beágyazva. Egyes esetekben pórusokon keresztül szabadul fel belőle (heterogén porózus mátrix), más esetekben a mátrix anyagán keresztül jut kifelé (homogén nem porózus mátrix). Ezen kívül vannak olyan mátrix tabletták, amelyekben a hatóanyag egy porózus állványtestből (folyamatos mátrix) szabadul fel.

Rágótabletta

A rágótabletták előnye, hogy a hatóanyag gyorsan felszívódik, és a hatás gyorsan jelentkezik. Bizonyos segédanyagok biztosítják, hogy a rágótabletta kellemes ízű legyen.

Liofilizált tabletták

Milyen típusú kapszulák vannak?

A kapszulák különböző méretű üreges testek. Általában egyadagos, szilárd hatóanyagokat tartalmaznak, de néha pasztákat, viszkózus folyadékokat vagy olvadékkészítményeket is tartalmaznak. A kapszulák olyan dózisformákra is vonatkoznak, amelyekben a hatóanyagot hermetikusan zselatin vagy más alkalmas anyag zárja be.

Kemény kapszulák és lágy kapszulák

A lágy kapszulák különbözőek, lágyítószereket (például glicerint és szorbitot) tartalmaznak a kapszula anyagában.

Ostya kapszula

Általában rizslisztből készülnek, és használat előtt rövid időre vízbe merítik: Ez a rizslisztben lévő keményítő megduzzadását okozza, ami megkönnyíti az ostya kapszulák felvételét.

Ez a gyógyszerforma ma csak csekély szerepet játszik – többek között azért, mert költséges előállítása és nedvességre érzékeny.

Ezek a kapszulák olyan segédanyagokat tartalmaznak, amelyek meghatározzák a hatóanyag felszabadulásának sebességét, helyét vagy időzítését. Ily módon a hatóanyag hosszabb időn keresztül (nyújtott hatóanyag-leadású kapszula), késleltetetten vagy pulzálva juttatható be.

Enterális bevonatú kapszulák

Ezek késleltetett felszabadulású kapszulák, amelyek ellenállnak a savas gyomortartalomnak, és csak a vékonybélben oldódnak fel.

Milyen típusú porok léteznek?

Bár a porokat önálló adagolási formának tekintik, többnyire más adagolási formák (például portartalmú kapszulák) előállítására használják őket.

Por lenyeléshez

A porokat általában vízben oldják vagy szuszpendálják lenyelés előtt. Pezsgő komponensek (például hidrogén-karbonátok) is hozzáadhatók erre a célra (= pezsgőpor).

Por bőrön történő használatra

Melyek a különböző típusú granulátumok?

A granulátumot porok granulálásával (száraz granulálás, olvadékgranulálás, felhalmozódó granulálás stb.) állítják elő. Minden granulátum több porrészecskéből áll, amelyek olyan szorosan tapadnak egymáshoz, hogy további kezelés is lehetséges. Ezeknek a szemcséknek a felülete ennek megfelelően porózus.

Pezsgő szemcsék

Ezek bevonat nélküli granulátumok, amelyek vízzel való érintkezés után gyorsan feloldódnak, és szén-dioxidot szabadítanak fel.

Közvetlen granulátum

Azokat a granulátumokat, amelyeket felhasználás előtt nem kell vízben feloldani, közvetlen granulátumnak nevezzük. Praktikus kis zacskókban kerülnek forgalomba, amelyeket szükség szerint közvetlenül a szájba ürítenek.

Bevont granulátum

Az ilyen granulátumokat különféle anyagokkal, például polimerekkel vonják be.

Csakúgy, mint a tabletták és kapszulák csoportjába tartozó társai, ezek a granulátumok is bélben oldódó bevonattal vannak bevonva. Emiatt a szemcsék csak a vékonybélben oldódnak fel.

Granulátumok a hatóanyag módosított felszabadulásával

Ezek bevont vagy bevonat nélküli granulátumok, amelyek olyan segédanyagokat tartalmaznak, amelyek meghatározzák a gyógyszer felszabadulásának sebességét, helyét vagy időzítését.

Melyek a rektális készítmények különböző típusai?

A végbélgyulladás messze leggyakoribb formája a kúp. Vannak más szilárd, félszilárd és folyékony végbélnyílások is.

Kúp

A kúpok egyadagos, alaktartó készítmények, amelyeket a végbélbe juttatnak. Általában hosszúkás „torpedó” alakúak, és testhőmérsékleten megolvadnak.

Rektális tamponok

Ezek olyan aktív összetevőket tartalmazó tamponok, amelyeket úgy terveztek, hogy bizonyos ideig a végbél alsó részében maradjanak. Ezek a végbéltamponok gyakran kúpszerű készítmények, amelyek a jobb helyi rögzítés érdekében ökörfarkkóró betétet tartalmaznak.

Rektális kapszulák

Rektális oldatok és szuszpenziók

Ezeket a beöntéseket helyi kezelésre (pl. krónikus gyulladásos bélbetegség esetén) vagy hashajtóként alkalmazzák. Az oldatokat vagy szuszpenziókat vagy már felhasználásra kész zacskókba vagy palackokba csomagolják, vagy frissen állítják elő úgy, hogy a szilárd dózisformákat, például tablettákat vagy porokat felhasználás előtt feloldják.

Rektális habok

A rektális habok rektális használatra szánt hatóanyagokat tartalmazó habok. A beöntéshez hasonló módon használják őket.

Félszilárd készítmények rektális alkalmazásra

A rektáliák közé tartoznak a kenőcsök, krémek és gélek is, amelyeket rektálisan alkalmaznak applikátorral vagy anélkül. A hatóanyagok jobb felszívódása érdekében az ilyen készítmények általában lipofilek (zsíroldékonyak).

Melyek a hüvelyi készítmények különböző típusai?

Hüvelyi kúpok

A kúpokkal ellentétben a hüvelykúpok tojás alakúak („petesejtek”). A két adagolási forma tömegében is különbözik, ami a hüvelykúpoknál kettő és hat gramm között van.

A hüvelyi nyálkahártya egyenletes nedvesítésének biztosítása érdekében a hüvelykúpok általában makrogolmasszából állnak, amelyet a kúpokhoz hasonló speciális formákba öntenek.

Hüvelyi tabletták

Hüvelyi kapszulák

Hüvelykapszulaként lágyzselatin kapszulákat használnak, amelyek alakja a hüvelyi használathoz igazodik.

Hüvelyi tamponok

Aktív anyagokat tartalmazó nedvszívó pamutból vagy gézből, vagy cellulóz tartalmú hatóanyagokat tartalmaznak. A hüvelyi készítményeknek ez a formája azonban aligha játszik szerepet a gyakorlatban.

Félszilárd készítmények hüvelyi használatra

Hüvelyi habok

A hüvelybe speciális szelepekkel és egy applikátorral ellátott, nyomás alatti gázcsomagon keresztül jutnak be. Itt a hatóanyagot emulzióban oldják fel, amely hajtógáz és felületaktív segédanyagok segítségével habbá alakul.

Oldatok, szuszpenziók és emulziók hüvelyi használatra

Melyek a különböző típusú félszilárd készítmények?

A bőrön való használatra szánt félszilárd készítmények a köznyelvben „kenőcsök” néven ismertek. Kenhető adagolási formák egészséges, beteg vagy sérült bőrön történő használatra. A beépített hatóanyagok lehetnek oldott (oldatos kenőcsök) vagy szuszpendált (szuszpenziós kenőcsök) is.

Kenőcs

A kenőcsök egységes (egyfázisú) alapból készült vízmentes készítmények. Tulajdonságaiktól függően megkülönböztetünk hidrofób kenőcsöket („vízkerülő”, csak kis mennyiségű vizet képes felvenni), hidrofil kenőcsöket („vízkedvelő”, nagyobb mennyiségű vizet képes felvenni) és vízfelvevő (elegyedő) kenőcsöket. vízzel) kenőcsök.

Krém

Megkülönböztetik a lipofil („zsírt szerető”), hidrofil („vízszerető”) és amfifil („zsírt és vizet szerető”) krémeket.

Gél

A gélek olyan folyadékok, amelyeket megfelelő zselésítőszer segítségével gélesítenek. Ez általában olyan hidrofil gélekre vonatkozik, amelyekben a víz zselésítő anyagok, például cellulóz vagy karbomerek hozzáadásával kenhető masszát képez.

Paszta

A paszták alapja nagy arányban tartalmaz finoman eloszlatott port. Minél nagyobb a portartalom, annál sűrűbb és keményebb a paszta.

A gyógyszerkönyv nem határozza meg pontosan, hogy a paszta mikor nem kenőcs, hanem pasztának tekintendő. Általában a legalább 20 százalékos szárazanyag-tartalmú kenőcsöket pasztáknak nevezik.

Borítékpaszta

Melyek az orális folyadékok fajtái?

Az orális folyadékokat oldatokra, emulziókra, szuszpenziókra, cseppekre és szirupokra osztják.

Orális oldatok

Az oldat egy folyékony gyógyszer, amely oldott formában tartalmazza a hatóanyagokat és a segédanyagokat, így azok könnyen lenyelhetők. A megoldások különösen alkalmasak kisgyermekek és nyelési problémákkal küzdő betegek számára.

Vannak megoldások külső használatra is (pl. az ínyre).

Az emulziók két vagy több egymással nem elegyedő folyadékból (például olaj a vízben) álló rendszerek. Az emulziók korlátozott ideig stabilizálhatók emulgeálószerek hozzáadásával.

Azonban mindig hajlamosak a fázisszétválasztásra, ezért minden alkalmazás előtt fel kell rázni őket. Ez lehetővé teszi az egyenletes eloszlást és így az adagolást.

Vannak külső használatra szánt emulziók is, például bőrkrém formájában.

A szuszpenziók olyan folyékony készítmények, amelyekben a szilárd részecskék eloszlanak, de nem oldódnak. Az emulziókhoz hasonlóan erősen hajlamosak a fázisszétválasztásra (a szilárd részecskék lesüllyedése az aljára), ezért minden alkalmazás előtt fel kell rázni őket. Az emulziókhoz hasonlóan ez is biztosítja a benne lévő részecskék egyenletes eloszlását és így a helyes adagolást.

Cseppek szájon át történő használatra

A cseppek folyékony gyógyszerek, amelyeket cseppentős palackba töltenek. Cseppentő vagy pipetta segítségével a hatóanyag egyedileg adagolható.

szirupok

A szirup viszkózus, édes ízű, vizes folyadék. A klasszikus szirupok cukor-víz keverékből állnak. Az újabb cukormentes változatok különféle zselésítő anyagokat és édesítőszereket vagy cukorhelyettesítőket, például szorbitot tartalmaznak.

Ezek kész és előre adagolt porok vagy granulátumok, amelyekből víz hozzáadásával lenyelhető oldatokat vagy szuszpenziókat lehet készíteni. Jól ismert példa az antibiotikumos száraz levek.

Por orális cseppek készítéséhez

Léteznek kész és előre adagolt porok is, melyek segítségével víz hozzáadásával szájcseppek készíthetők.

Melyek a különböző típusú rágógumik?

Melyek a különböző típusú vakolatok?

A vakolatok rugalmas, tapadó készítmények, külső használatra.

Hatóanyag nélküli tapaszok

A kis sebeket, például horzsolásokat vagy a szúrás helyét a vérvétel után hagyományos tapasz fedi le, amely nem tartalmaz hatóanyagokat.

Hatóanyagot tartalmazó tapaszok

Transzdermális tapaszok

Ezeket transzdermális terápiás rendszereknek (TTS) is nevezik. Ezek és a hatóanyagokat tartalmazó tapaszok közötti különbség az, hogy a TTS a hatóanyagot a véráramba juttatja, ami lehetővé teszi a szisztémás hatás elérését (pl. fájdalomtapaszok, fogamzásgátló tapaszok).

Melyek a különböző parenterális készítmények?

Ezeket a készítményformákat bejuttathatjuk például a bőr alá (szubkután, s.c.), izomba (intramuszkulárisan, i.m.) vagy vénába (intravénás, i.v.). Ez olyan hatóanyagok esetében előnyös, amelyek a gyomor-bél traktusban oldódnának, vagy nem szívódnak fel a bélnyálkahártyán keresztül (pl. fehérjék, nagyobb hatóanyagmolekulák, instabil gyógyszerek).

Hátránya a magas költségek és a készítmények szigorú sterilitási követelményei: mivel közvetlenül a véráramba kerülnek, ezért a parenterális adagolásnak szigorú sterilitási követelményeknek kell megfelelnie, ami csak az erre a célra kialakított speciális gyártóberendezésekben teljesíthető.

Injekciós készítmények

Infúziós készítmények

Ezek is steril vizes vagy olajos készítmények (oldatok, emulziók vagy szuszpenziók). Ezeket azonban nem fecskendővel, hanem infúzióval adják be. A beadott mennyiség pedig sokkal nagyobb, mint egy injekciónál.

koncentrátumok

Por

A koncentrátumokhoz hasonlóan a steril porok is használhatók injekciós vagy infúziós készítmény előállítására megfelelő steril folyadék hozzáadásával.

Előretöltött fecskendők

Melyek az inhalátorok különböző típusai?

Az inhalátorok segédeszközök a gyógyászati ​​anyagok belélegzéséhez. Az Inhalanda (az inhalációs hatóanyagok) feloldható vízben vagy száraz szuszpenzió formájában. Így ezek folyékony vagy szilárd adagolási formák, amelyeket gőz, aeroszol vagy por formájában alkalmaznak a légutakban helyi vagy szisztémás hatás elérése érdekében.

Mért dózisú inhalátorok

Az adagolt inhalátor működtetésekor az oldat (vagy szuszpenzió) egy része kiszabadul. Emiatt a folyadék robbanásszerűen elpárolog – a hatóanyag finoman eloszlik. A keletkező aeroszolfelhő nagy sebességgel hagyja el az MDI-t.

Annak elkerülése érdekében, hogy a hatóanyag nagy része a garat falát érje és hatástalanul nyelje le, a betegeknek pontosan össze kell hangolniuk inhalációs manőverüket az MDI indításával.

Por inhalátorok

A porinhalátorok (szárazpor-inhalátorok; DPI) a hatóanyagot por formájában tartalmazzák, amely az inhaláció során a légáramlás ereje által automatikusan porlasztva kerül a tüdőbe. A por egyenként is „újratölthető” kapszula formájában (kapszulainhalátor), vagy úgynevezett többadagos rendszer (pl. diszkosz, turbóinhalátor) formájában.

A helyes kezelést orvosnak vagy gyógyszerésznek rendszeresen ellenőriznie kell.

Dual jet inhalátorok

Az ilyen típusú inhalátor valahol a porlasztó és a mért dózisú inhalátor között van. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a keletkező aeroszolfelhő viszonylag lassú és tartós (vö. porlasztó), másrészt az eszköz kézreállóságából (vö. kimért dózisú inhalátor).

A helyes kezelést orvosnak vagy gyógyszerésznek rendszeresen ellenőriznie kell.

nebulizers

Ezek olyan helyhez kötött, elektromos árammal működő eszközök, amelyek ultrahang vagy sűrített levegő segítségével porlasztják és folyamatosan engedik fel a benne lévő folyadékot. A szemcseméret, valamint a sebességük rendkívül előnyös az inhaláció szempontjából. A lélegzetvételenkénti hatóanyag alacsony koncentrációja miatt azonban 20-XNUMX perces inhalációs periódus szükséges.

Milyen előkészületek szükségesek a szembe történő alkalmazáshoz?

A szembe történő alkalmazásra szolgáló készítményeket oculariának nevezik. Terápiás hatásuk általában a szemre vagy a szomszédos szövetekre lokalizálódik. A sterilitásukra különleges követelmények vonatkoznak.

Szemcsepp

A szembe történő alkalmazásra szánt steril, folyékony készítményeket szemcseppeknek nevezzük. Felbontás után korlátozott az eltarthatóságuk. Különbséget tesznek vizes és olajos szemcseppek között.

  • sterilitás
  • Világosság
  • Megőrzés
  • Stabilitás
  • PH érték
  • Viszkozitás

Az olajos szemcseppekben a hatóanyagok érintkezési ideje a szemben meghosszabbodik, ami kívánatos lehet. Az olajos cseppeknek pedig lényegesen kevesebb feltételnek kell megfelelniük, mint a vizeseknek. Következésképpen könnyebben elkészíthetők. Végül, de nem utolsósorban egyes hatóanyagok csak olajos készítmények formájában használhatók fel.

Az olajos állag azonban átmenetileg rontja a látást.

Szemfürdők

A szemfürdő steril, vizes oldat, amelyet a szem öblítésére vagy szemborogatás áztatására használnak. Ezt főként sérülések, égési vagy égési sérülések után végzik a szem környékén.

A szemfürdők korlátozott ideig használhatók fel felbontás után.

Por

Szemcseppek és szerfürdők porból is készíthetők. Ezek a porok külön kategóriát alkotnak az Európai Gyógyszerkönyvben.

Félszilárd készítmények

Az alkalmazás átmenetileg rontja a látást.

Akinek további szemcseppekre van szüksége, először ezeket kell bevinni, és csak utána a szemkenőcsöt.

Szembetétek

A szembetétek steril, szilárd vagy félszilárd készítmények, amelyek a kötőhártyazsákba kerülnek. Itt a beágyazott hatóanyag egy speciális mátrixon keresztül időkéséssel szabadul fel. Vannak biológiailag lebomló és nem biológiailag lebomló rendszerek.

Milyen készítmények állnak rendelkezésre a fülre történő alkalmazáshoz?

Ha a készítményeket a dobhártya szakadása vagy lyukadása (dobhártya-perforáció) esetén, vagy a fülön végzett sebészeti beavatkozás előtt és után használják fel, sterilnek, tartósítószermentesnek kell lenniük, és steril egyadagos tartályokba kell tölteni.

Fülcseppek és fülspray

A fülcseppek és a fülsprayek megfelelő folyadékokban (például glicerinben, vízben, zsíros olajokban) készült szuszpenziók, emulziók vagy oldatok, amelyeket a külső hallójáratba juttatnak.

A kenőcsök és krémek félszilárd készítmények formájában kaphatók a fülre való alkalmazásra. A külső hallójáratra zárt applikátorral alkalmazzák.

Fülporok, öblítők és tamponok

A fülporokat megfelelő applikátorral a külső hallójáratra is felviszik.

A fülöblítők vizes oldatok, amelyeket a külső hallójárat tisztítására használnak.

Az orvosi tamponokat fültamponként használják. A külső hallójáratba kerülnek.

Az orrüregben használható készítmények (= nasalia) folyékony, félszilárd vagy szilárd készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Céljuk, hogy helyi vagy szisztémás hatást érjenek el.

Orrcseppek és orrspray

Különféle oldatok, emulziók vagy szuszpenziók léteznek az orrüregbe csepegtetésre vagy permetezésre. Az orrsprayek permetezőkészülékkel ellátott tartályokban vagy túlnyomásos tartályokban is forgalomba hozhatók.

A mellékelt applikátor segítségével kenőcsöket, krémeket lehet az orrüregbe kenni.

Orrpor

Ezek hatóanyagokat tartalmazó porok, amelyeket megfelelő applikátorral az orrüregbe fújnak.

Orröblítés

Orröblítőként vizes oldatokat használnak. Az orrüregek tisztítására szolgálnak.

Orröblítés

Milyen típusú készítményeket használnak a szájüregben?

A szájüregben használható készítmények folyékony, félig szilárd vagy szilárd készítmények, amelyek helyi vagy szisztémás hatást érhetnek el.

Gargarizáló megoldások

A szájvizek

A szájvizek is többnyire semleges pH-értékű vizes oldatok. A szájüreg nyálkahártyájának öblítésére szolgálnak, majd lenyelik (a szájvizet nem szabad lenyelni!). A szájvizek is lehetnek használatra kész formában, vagy tablettákból, koncentrátumokból és porokból készülhetnek.

Megoldások az ínyre történő alkalmazáshoz

Megfelelő applikátorral vigyük fel az ínyre.

Mindkét készítményt megfelelő applikátor segítségével a szájüreg nyálkahártyájára visszük fel. A szuszpenziókat azonban használat előtt fel kell rázni.

Félszilárd készítmények szájüregben történő alkalmazásra

Hidrofil gélek vagy paszták formájában kaphatók, és a szájüregre vagy az ínyre alkalmazzák. Többadagos és egyadagos kiszerelésben kaphatók.

spray

Pasztillák és pasztillák

Ezek egyadagos készítmények, amelyeket helyi hatás érdekében szívnak, és lassan oldódnak. A pasztillákat a normál tablettákhoz hasonlóan préselik, a pasztillákat formákba öntik, mint a kúpok, és keményedés után csomagolják.

Kapszulák szájüregben való használatra

Többnyire lágy kapszulák, amelyeket vagy rágnak vagy szopnak.

Mukoadhezív készítmények

Melyek a speciális adagolási formák?

Gyógyfürdők

A gyógyfürdők különféle összetevőket tartalmaznak, mint például zsírok, illóolajok, szerves vegyületek (pl. kén), tengeri só, növényi kivonatok és/vagy tanninok. A fürdőadalékokat teljes vagy részleges fürdőhöz használják.

samponok

Hatóanyag tartalmú habok

A hatóanyag tartalmú habok olyan készítmények, amelyekben nagy mennyiségű Gs van diszpergálva folyékony fázisban. Felületaktív anyag hozzáadása biztosítja a keletkező hab stabilitását. A nyílt sebekre vagy súlyosan sérült bőrre használt haboknak sterilnek kell lenniük.