Diagnózis | Víz a szívburokban - Veszélyes?

Diagnózis

A diagnózis kiválasztott módszere pericardialis effúzió is ultrahang diagnosztika (szonográfia), amelyben a víz a szívburok vizualizálható. A kettő közötti folyadék vizualizálására számítógépes tomográfia (CT) is használható szívburok rétegek. A víz felhalmozódásának vizuális igazolása után a folyadékot általában a szívburok üregéből veszik (szúrás) annak vizsgálatára, hogy vannak-e benne kórokozók, ill rák sejtek. A folyadék felhalmozódása az EKG-ban is észrevehető, és az érintettek gyakran csökkent kiütést mutatnak az EKG felvételén.

Szövődmények

A víz felhalmozódásának rettegett szövődménye a szívburok az ún szívburok tamponád. Ez egy súlyos funkcionális rendellenesség szív, amelyet a folyadék nagyon erős felhalmozódása okoz a szívburokban. A szív akkor alig képes megfelelően pumpálni, a kamrák alig vannak tele vér és a vérellátás a szív a tömörítés alig biztosítja. Szélsőséges esetekben ez akár életveszélyes körülményekhez is vezethet, ha nem elég vér ki lehet dobni a szívből, hogy ellátja a testet.

Terápia

A terápia pericardialis effúzió nagyon változó lehet, és nagyban függ a kiváltó októl. A szívburok kis folyadékfelhalmozódásai általában nem igényelnek terápiát, a nagyobbakat szúrásokkal kell enyhíteni a szövődmények elkerülése érdekében. Ebben az eljárásban a kezelőorvos tűt illeszt a mellkas EKG vezérléssel a szívburokba juttatja, ahol ezt egy kanülön keresztül kivonja a szívburokból.

Azonban, ha a folyadék mennyisége olyan nagy, hogy nem lehet egyszerűen eltávolítani szúrás, az is lehetséges, hogy a szívburok elvezetését a szívburokba helyezzük, amely aztán egyfajta katéteren keresztül folyamatosan üríti a folyadékot. Ha a pericardialis effúzió fertőző, a beadása antibiotikumok vagy gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók gyakran jelzik. Ha azonban nem javasolt konzervatív terápia, vagy visszatérő effúziók fordulnak elő, gyakran csak egy műtéti beavatkozás adhat enyhülést: Ez magában foglalja egyfajta kis lyuk vagy ablak kivágását a szívburokban (perikardiális ablakozás), amelyen keresztül a felgyülemlett folyadék távozhat.

Csak nagyon ritka esetekben lehet szükséges a szívburok teljes eltávolítása (pericardiocentesis). Ha van víz a szívburokban, ez nagyon gyorsan súlyos szövődményekhez vezethet. Például a szív szűkülete funkcióvesztéshez vezet, jelentősen csökkentett mennyiségű szívvel vér a keringésbe pumpálják.

Esetenként egy konzervatív (kivárás) terápia elegendő a vízvisszatartás okának kezelésével. Gyakran azonban a szúrás szükséges. Ezen eljárás során a vizet le lehet engedni a szívburokból.

A legtöbb esetben a szívburok folyadékát további vizsgálatokhoz is felhasználják. A szúrást általában ultrahanggal, hosszú tűvel vagy fecskendővel végzik. A fecskendővel a folyadék közvetlenül összegyűjthető, így további diagnosztikai célokra felhasználható.