Kolinészteráz (ChE): Fontosság és normálértékek

Mi az a kolinészteráz?

A kolinészteráz (ChE) egy enzim, amely a szervezetben különféle kémiai vegyületeket, nevezetesen a kolinésztereket hasítja. A kolinészteráznak két altípusa van, a ChE I és a ChE II. A vérben azonban csak ez utóbbi, más néven pszeudokolinészteráz mérhető. A májban termelődik. Ezért egyben jó markere a szintézis funkcióhoz és így a májsejtek működéséhez is.

Mi az a kolinészteráz I?

Mikor határozzák meg a kolinészterázt?

Mivel a kolinészteráz II a máj szintézis kapacitásának mutatója, az orvos meghatározza a vérértéket, ha májkárosodás gyanúja merül fel. Ez például a májbetegség klasszikus tüneteiből adódik:

  • a bőr vagy a kötőhártya sárgulása
  • Vékony, pergamenszerű bőr (bőrsorvadás)
  • felületes kis artériák (spider naevi) vagy látható vénák daganatai a köldöktájban (caput medusae)
  • Viszketés
  • a máj tapintható megnagyobbodása, a haskörfogat növekedése
  • lehetséges lép megnagyobbodás

A nem specifikus általános panaszok, mint a csökkent teljesítmény, fáradtság vagy hasi fájdalom, szintén májbetegségre utalhatnak.

Milyen ChE érték a normális?

Mivel a kolinészteráz I nincs jelen a vérben, a vér ChE értéke csak a kolinészteráz II-re vonatkozik.

A női nemre a következő normál értékek érvényesek (U/l = enzimegység literenként):

Normál tartomány (U/l)

15 évig

16 és 17 években

4.250 - 11.250

18 és 40 években

4.260 - 11.250

40 évek alatt

5.320 - 12.920

Terhesség

3.650 - 9.120

A férfi nemre a következő kolinészteráz standard értékek érvényesek:

Normál tartomány (U/l)

15 évig

5.320 - 12.920

16 és 17 években

4.260 - 11.250

18 évektől

5.320 - 12.920

Mikor csökken a kolinészteráz?

Kolinészteráz-hiányt észlelnek, ha a májműködés károsodott. Ennek különböző okai lehetnek:

  • Májzsugorodás
  • hepatocelluláris karcinóma vagy májmetasztázisok
  • zsúfolt máj jobb szívelégtelenségben
  • mérgező májkárosodás, például alkohol vagy gombamérgek miatt
  • mérgezés szerves foszfátokkal (például paration rovarirtó szerrel)
  • rossz táplálkozási állapot
  • kiterjedt égési sérülések
  • veseelégtelenség dialízis szükségességgel
  • pajzsmirigy alulműködés (pajzsmirigy alulműködés)

Mikor emelkedik a kolinészteráz?

A megemelkedett szint gyakori oka az étkezési zsírok fokozott koncentrációja a vérben (hiperlipidémia). Előfordul például elhízás vagy diabetes mellitus esetén. A megnövekedett kolinészteráz egyéb okai a következők:

  • alkoholos zsírmáj
  • fehérjevesztés, például nefrotikus szindróma miatt
  • Szívkoszorúér betegség (CHD)

Mi a teendő, ha a kolinészteráz szint megváltozik?

Ha a kolinészteráz megváltozik, az orvosnak meg kell határoznia a kiváltó okot. Ha még nem tette meg, akkor más májértékeket fog meghatározni. Ezen kívül ultrahangos vizsgálattal fel tudja mérni a máj méretét és szerkezetét. Ha a kolinészteráz genetikai rendellenességének gyanúja merül fel, az orvos genetikai elemzést is végezhet vérminta felhasználásával.