Lehetséges tüdőembólia akkor is, ha az EKG-n semmi nem látható?
Elvileg tüdő embólia akkor is jelen lehet, ha semmi nem látható az EKG-ban. A legtöbb esetben az EKG-t csak a-ként használják kiegészítés a tüdő diagnosztizálásakor embólia. A klinikai tünetek, laboratóriumi értékek és a képalkotás meghatározó a diagnózis szempontjából.
Az EKG-re a következők vonatkoznak: minél kisebb a tüdő embólia, annál kevesebb a jel. Feltételezhető, hogy a nagy tüdőembólia patológiás (abnormális) leletet mutat az EKG-ban. Különösen a kisebb embóliák kezdetben nincsenek jelentős hatással a hemodinamikára (= vér áramlás) a tüdőben. Ezért ezek nem vagy csak kisebb hatásokat mutatnak a szív és ezért nem detektálhatók az EKG-ban.
Okok
A változások okai a elektrokardiogram a pulmonalis artériás nyomás változásai (vér nyomás az artériákban tüdő). A fiziológiai (normális) átlag vér nyomás (a szisztolés és a diasztolés nyomás átlaga) körülbelül 13 Hgmm. Betegeknél tüdőembólia, a pulmo-artériás nyomás 40 Hgmm-re emelkedhet.
Ez a nyomásnövekedés nem korlátozódik a tüdő de folytatja a szív. Ez annak köszönhető, hogy a jobb kamra most a 13 Hgmm nyomás ellen kell működnie, nem pedig a 13 Hgmm nyomás ellen, ami a normál nyomás duplája vagy háromszorosa. A jobb szív ez túlterhelt és szerkezetének megváltoztatásával próbálja kompenzálni.
A jobb kamra (jobb kamra) kitágul, ami azt jelenti, hogy belső tere nagyobb lesz. Ez nagyobb erőt ad a szívnek a megnövekedett nyomás ellen. Ezt cor pulmonale-nak is nevezik.
Ez a dilatáció az EKG változásaihoz vezet. Továbbá az éjszakai terhelés növekedése (a megnövekedett tüdő ütőér rezisztencia) a szív alacsonyabb ejekciós térfogatát eredményezi. Az tüdőembólia végül a tüdő vérének elégtelen oxigénellátását eredményezi - vagyis a vér oxigénnel való gazdagodását.
Ez szisztémás (azaz az összes szervet érintő) oxigénhiányhoz (oxigénhiányhoz) vezet, amely a szívizomzatra is hatással van szívizom). Ez csökkentette a szívizom további változásokhoz vezet az EKG-ban.
A sorozat összes cikke:
