Nárcisztikus személyiségzavar

Nárcisztikus személyiségzavar: Leírás

Amikor az emberek nagyon önelégültnek mutatják be magukat, és mindig másokban keresik a hibákat önmagukban, gyorsan megjelenik a „nárcizmus” kifejezés. De mi is az a nárcisztikus?

Újra és újra vita folyik arról, hogy társadalmunk egyre inkább nárcisztikussá válik. Az emberek csak a sikerükre és a tökéletes önbemutatásukra koncentrálnak? Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. A nárcizmus azonban egy olyan jelenség, amely már régóta foglalkoztatja az embereket. Már a görög mitológiában találkozunk Narcissusszal – egy fiatallal, aki beleszeret saját tükörképébe, és elutasítja mindenki szeretetét.

Nárcisztikus személyiségzavar: hányan érintettek?

A lakosság mintegy 0.4 százaléka szenved nárcisztikus személyiségzavarban. A férfiakat gyakrabban diagnosztizálják, mint a nőket. A legtöbb szenvedő más mentális betegség miatt keres kezelést. Sokan szenvednek depressziótól, egyéb személyiségzavaroktól, szomatoform zavaroktól (szervi ok nélküli testi panaszok), szorongástól, étkezési zavaroktól vagy szenvedélybetegségtől.

Russ és munkatársai (2008) tanulmánya szerint a nárcisztikus személyiségzavar három típusra osztható:

  • grandiózus-rosszindulatú nárcizmus
  • sebezhető-törékeny nárcizmus
  • exhibicionista nárcizmus magas szintű működéssel

A grandiózus-rosszindulatú nárcizmus

Sztálin és Hitler a rosszindulatú nárcisztikusok példái.

A sebezhető-törékeny nárcizmus

Az exhibicionista nárcizmus

Az exhibicionista típusú nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők – amelyet „nyilvánvaló nárcizmusnak” is neveznek – nyilvánosan fitogtatják nagyképűségüket. Ezzel magukra vonják a szükséges figyelmet.

Ez a típus jól tud alkalmazkodni versengő világunkhoz, és nagyon sikeres lehet. Megjelenése nagyon magabiztosnak tűnik. Másokkal szemben ezek az emberek arrogánsan és hűvösen viselkednek.

Nárcisztikus személyiségzavar: tünetek

Személyiségzavarról azt mondják, hogy akkor fordul elő, ha az emberek egy bizonyos viselkedés-, gondolkodás- és érzésmintát mutatnak, amely nagymértékben eltér a szociokulturális környezet elvárásaitól. Ezek a rugalmatlan személyiségjegyek szenvedéshez és károsodáshoz vezetnek szociális, foglalkozási és/vagy egyéb területeken.

Az érintett emberek

  • túlzottan érzik saját fontosságukat
  • határtalan sikerről, hatalomról, szépségről vagy ideális szerelemről álmodoznak
  • hisznek abban, hogy különlegesek és egyediek, és csak különleges vagy tisztelt emberek értik meg őket
  • túlzott csodálatot várjon másoktól
  • elvárják másoktól, hogy különleges preferenciális bánásmódban részesítsék őket, és automatikusan reagáljanak az elvárásaikra
  • másokat kihasználni saját céljaik elérése érdekében
  • gyakran irigykednek mások iránt, vagy azt hiszik, hogy mások irigyek rájuk
  • arrogánsan és arrogánsan viselkedjen

A nárcizmus tünetei azonban nem mindig ilyen egyértelműek. Egyes érintettek például nem mutatják ki nyíltan arroganciájukat. A jeleket csak akkor lehet felismerni, ha az ember nagyon közelről nézi.

Kevés önbizalom

Nárcisztikus személyiségzavar: okok és kockázati tényezők.

A nárcisztikus személyiségzavar több tényező kölcsönhatásának eredménye. A legújabb ikerkutatások szerint a gének nagyobb befolyást gyakorolnak a nárcisztikus személyiségzavarra, mint más személyiségzavarokra. Ugyanakkor a környezeti hatások is fontos szerepet játszanak.

Nárcisztikus személyiségzavar: környezeti tényezők

A nárcisztikus személyiségzavar területének vezető kutatója, Otto Kernberg azt feltételezi, hogy az érzelmileg hideg vagy látensen agresszív szülők elősegítik a túlzott önkifejezést. Azok a gyerekek, akik kevés elismerésben részesülnek, úgy kezelik ezt az önértékelési sérülést, hogy azokra az eredményekre összpontosítanak, amelyekért dicsérik őket (például iskolai teljesítmény).

Mindkét nevelési stílus végső soron a gyermekek szükségleteinek figyelmen kívül hagyását jelenti. A gyerekeknek szükségük van biztonságra és szeretetre, de ugyanakkor határokra is. Az egészséges fejlődéshez meg kell tanulniuk kezelni a csalódottságokat, valamint meg kell tanulniuk visszahúzódni és beleélni magukat mások érzéseibe.

Nárcisztikus személyiségzavar: vizsgálatok és diagnózis

  • Úgy érzed, nagyszerű dolgokat csinálsz az életedben?
  • Gyakran az a benyomásod, hogy mások nem ismerik fel nagyságodat?
  • Kimerítőnek találod mások érzéseivel és érdekeivel foglalkozni?

Ha van rá lehetőség, a terapeuta a közeli családtagokat is megkérdezi, hogyan élik meg az egyént.

Az érintettek közül sokan a „nárcisztikus személyiségzavar” diagnózisát személyük elleni támadásként érzékelik. Ezért nagyon fontos a klinikai kép hátteréről szóló jó információ. A diagnózisnak nem szabad elítélnie az érintettet, hanem segítenie kell abban, hogy jobban megértse önmagát és környezetét. Ez a megértés gyakran nagyon megkönnyebbül mind az érintett személy, mind a hozzátartozók számára.

Nárcisztikus személyiségzavar: terápia

Pszichoterápiás kezelés

Ezért a más emberekkel való kapcsolat javítása érdekében az érintett személynek empátiás képességén kell dolgoznia, és a terapeutával együtt új viselkedési stratégiákat kell kidolgoznia, amelyek javítják a másokkal való interakciót.

A terapeutával való kapcsolat és a reális elvárások

A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők mentális egészsége különösen veszélyeztetett, ha túlzott igényeiket nem teljesítik. Minden apróság fenyegetést jelent önmagukra nézve. Ezért a terápiában fontos intézkedés az igények megkérdőjelezése és a ténylegesen elérhető célok kitűzése.

Nárcisztikus személyiségzavar: partnerség

A működő partnerséghez nem csak az fontos, hogy a nárcisztikus kezelést kérjen egy terapeutától. A partnernek szakmai segítséget is kell kérnie, hogy többet megtudjon arról, hogyan kell megfelelően bánni egy nárcisztikussal.

A témáról bővebben a Nárcisztikus személyiségzavar: Partnerség című cikkben olvashat.

Nárcisztikus személyiségzavar: lefolyás és prognózis

Azok az érintettek, akiknek sikerélménye és jó kapcsolati tapasztalatai vannak, kedvező prognózisúak. Minél jobb az én-érzékelés, annál könnyebb felismerni és dolgozni magukat a nárcisztikus vonásokat. Másrészt a prognózis rosszabb azoknál a betegeknél, akik arroganciájuk miatt nem tudnak kapcsolatba lépni a terapeutával, sok kudarcot szenvednek az életükben, és visszaélnek kábítószerrel vagy alkohollal.