Rövid távú memóriavesztés
Rövid távú veszteség emlékezet hasonló a hirtelen memóriavesztéshez, amely korlátozza az új memória tartalmak tárolását. Az érintett tehát legfeljebb 3 percig tud emlékezni a dolgokra. Ezért ugyanazokat a kérdéseket a helyzetről, helyről és térről teszik fel újra és újra, például „Miért jöttem most ide?”.
„Hová tettem az objektumot?”. Még akkor is, ha ezekre a kérdésekre válaszolunk, a válaszok rövid idő után elfelejtődnek, és ugyanazok a kérdések megismétlődnek. Ez az idő nagyon aggasztó lehet az érintett személy számára, de a tünetek általában a következő 24 órán belül eltűnnek, és teljes gyógyulást érnek el.
Ezért ez a forma amnézia gyakran hívják átmeneti globális amnézia, mert a tünetek nem örökké tartanak, de átmenetiek. Az olyan műveletek emlékei, mint a vezetés vagy a gyaloglás, nem korlátozottak. Ennek számos oka lehet emlékezet veszteség. Ez általában valamilyen kárt okoz a agy, amely szintén idegsejtek pusztulását okozza, vagy érinti a felelős agyi régiókat tanulás és gondolkodási folyamatok.
Például egy baleset vagy elesés a veszteséghez vezethet emlékezet, mivel súlyos sérüléseket okozhat a fej or koponya és így a agy. Ezt gyakran eszméletvesztés vagy kómás állapot kíséri. Általában az oxigén és a tápanyagok hiánya a agy az idegsejtek részben helyrehozhatatlan veszteségéhez vezet.
Minél tovább tart ez az alulkínálat, annál súlyosabbak a későbbi következmények. Továbbá koponya-agyi trauma, demencia, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás (egy az agy gyulladása) vagy egy epilepsziás roham memóriavesztést is okozhat. Mindezek a betegségek ugyanis az agy szerkezetének elvesztését okozzák, amely az októl függően lehet gyors vagy lassú.
Bár az agy károsodásának és a pontos hatásának pontos kapcsolata tanulás vagy a gondolkodási folyamatok továbbra sem tisztázottak, a figyelem és a koncentráció teljesítményének zavara gyakran megfigyelhető. Egyéb lehetséges kiváltó tényezők a mérgezések különböző anyagokkal, amelyek az agyba juthatnak a vér, például gyógyszerek, gyógyszerek vagy alkohol. Ezenkívül súlyos pszichés stressz is lehetséges ok lehet, amelyben az érintett személy védelme érdekében elveszhetnek ezeknek a különösen stresszes pillanatoknak az emlékei.
Egy súlyos baleset súlyos sérüléseket okozhat több szervben és az agyban. Összességében súlyos vér elvesztése keringési elégtelenséget okozhat és sokk. Ez az agyszövet hiányos ellátásához és az idegsejtek későbbi veszteségéhez vezet.
Maga a trauma azonban közvetlenül is okozhatja a fej, pl. ha a sokk vagy akár vérzés lép fel az agyban erős gyorsulási és lassulási folyamatok vagy a fej. Az agykárosodás és a mértéke közötti kapcsolat memória elvesztését nem világos. Ugyanakkor megszakadnak azok az agyi funkciók, amelyek felelősek az információk hosszú távú memóriába történő átviteléért, vagy a tárolt információk visszakeresésének elmulasztása.
Például az érintett elfelejti a baleset körülményeit, és utána gyakran rövid időre megfeledkezik. Csak az évek során alakulnak ki közülük egyéni emlékek. Ezenkívül a bukásnak súlyos következményei lehetnek, különösen az idősebb emberek számára.
A becsapódás miatt az agy eltalálhatja a koponya csont rángatózóan, ami oda vezethet, hogy a sokk rövid távú eszméletvesztéssel. A tudattalan gyakran csak néhány másodpercig tart, és kíséri hányinger, hányás és memóriahiány. Mentális betegségek, mint pl depresszió memóriazavarokhoz vezethet.
A depressziós hangulat mellett a hajtóerő hiánya, az érdektelenség és az örömérzet képtelensége, depresszió koncentrációs és alvászavarokhoz is vezet. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy miért akadályozhatók vagy nehezíthetők például a gondolkodási folyamatok fáradtság vagy csökkent a figyelem. Különösen az idősebb embereknél, ahol a memória teljesítményének csökkenése azonnal gondolkodásra készteti az embert demencia mint ok, ugyanúgy lehet életkor depresszió.
A nagy mennyiségű alkohol gyors fogyasztása az úgynevezett filmszakadás kockázatát hordozza magában, így az érintett személy nem emlékszik az előző este részleteire, például másnap reggeli ébredés után. Az alkohol ugyanis befolyásolja a figyelmet és tanulás folyamatok úgynevezett GABA receptorokon keresztül. Ezek a receptorok együttesen felelősek a memória folyamatainak szabályozásáért.
Ez az alkoholhatás személyenként változik, így az egyik embernél korábban, később pedig a másikban nagy mennyiségű alkohol után jelentkeznek memóriahiányok. Általában azonban különösen a nagy mennyiségű alkohol rövid időn belül történő gyors és gyakori fogyasztása még később is áramszünethez vezet. Továbbá a krónikus alkoholfogyasztás káros az emlékezetfolyamatokra.
Alkoholisták esetében alultápláltság gyakran azért fordul elő, mert az energiaigényt főként az alkoholfogyasztás fedezi. Ez egy úgynevezett Korsakow-szindrómához vezet, a B1-vitamin hiányához. A tiamin néven ismert B1-vitamin az emberi testben különböző folyamatokat irányít, beleértve az idegsejtekben zajló folyamatokat is. Ezért az elégtelen ellátás fontos agyi struktúrák, például az úgynevezett emlőtest pusztulásához vezet.
Ezek a limbikus rendszer, amely fontos szerepet játszik a tanulási és gondolkodási folyamatokban, különösen az új memória tartalmak tárolása szempontjából. Magas vérnyomás köztudottan sok másodlagos károsodása van. Mivel az is gyakran előfordul cukorbetegség vagy lipid anyagcsere-rendellenesség, a kóros változások kockázata kicsikben és nagyokban vér hajók megnövekszik.
Idővel ez vezet érelmeszesedés, azaz az artériák meszesedése. Az agyban az oxigén és a tápanyagok hiánya a beszűkült kicsi miatt hajók ma memóriazavarokhoz vezethet. Például úgynevezett vaszkuláris (= vaszkuláris) demencia bekövetkezik.
Tipikus tünetek a személyiségváltozások, a dezorientáció és beszédzavarok valamint a memóriazavarok, különösen az új dolgok emlékezésének nehézségei, az ítélőképesség csökkenése és a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos problémák, mivel bizonyos eszközök már nem működtethetők. Az érzelmi vagy fizikai stressznek számos hatása van. Például a súlyos mentális stressz növelheti a hirtelen előfordulás valószínűségét memória elvesztését vagy pszichológiailag kiváltott amnézia, ma disszociatív amnéziának hívják.
Ez a súlyos traumás tapasztalatok elfelejtése. Az agy úgymond blokkolja ezeket a tartalmakat, vagy felidézi ezeket az emlékeket, hogy megvédje a beteget a feldolgozásuk óriási pszichológiai terheitől. Ezenkívül a krónikus stressz tartósan megemelkedett stressz hormonszinttel, mint pl kortizon, agykárosodáshoz vezethet.
A ütés különböző tünetekhez és következményes károsodásokhoz vezet attól függően, hogy melyik agyi régió érintett. Így a különböző memóriafunkciók korlátozhatók. Például a ütés a bal temporális lebenyben a tényszerű tudás csökkent memóriájához vezet.
Itt található az úgynevezett szemantikus memória, és ha elveszik, akkor például a mindennapi szavakat már nem értik. Ha az agy jobb agyféltekéje érintett, az érintett elveszíti az úgynevezett epizodikus memóriáját, vagyis az ember már nem emlékszik a személyes eseményekre, például az utolsó születésnapra. A következmények gyakran átmeneti jellegűek, és idővel javulhatnak.
Ezért elengedhetetlen a rehabilitáció, ahol a többi tünetet is kezelik. Az érzéstelenítés művelet során szükséges memória elvesztését. Egy művelet esetén ez még a kívánt hatása is érzéstelenítők, így a beteg nem emlékszik a műtétre és így a fájdalom ami a műtét során történt.
Egyrészt a érzéstelenítők blokkolja a továbbítását fájdalommásrészt megszüntetik a tudatot. Az alkalmazott gyógyszerek ahhoz vezetnek, hogy bizonyos receptorok, úgynevezett GABA-receptorok befolyásolódnak. Ennek eredményeként az új információk tárolása a hosszú távú memóriában akadályozott, és átmeneti eszméletvesztést vált ki.
Ez a befolyás általában csak a gyógyszer hatásideje alatt jelentkezik, és a gyógyszer lebontása és kiválasztása után eltűnik, így általában nem kell félni a memória működésének későbbi hatásaitól. Azonban a érzéstelenítők, maga a művelet kiválthatja a memóriavesztést is, különösen, ha agyi műtétre van szükség. Ha egy őssejt vagy csontvelő átültetés terápiájaként végezzük leukémia, ez a mentális teljesítmény korlátaihoz vezethet.
A memória teljesítményére gyakorolt pontos hatás nem ismert, de néhány tanulmányban megfigyelték például a koncentráció, a memória és a figyelem változását. Ezek gyakrabban fordultak elő, amikor a terápia során szövődmények jelentkeztek. Továbbá, sugárkezelés a fej vagy a helyi kemoterápiás kezelés az gerincvelő reprezentált kockázati tényezőket.
Nem minden Parkinson-kór szenved memóriazavarral, de néhányat ez érint. Minél előrehaladottabb a betegség, annál valószínűbb a memóriavesztés vagy más a demencia jelei fordulnak elő. A Parkinson-kórban szenvedők kb.
Mindenekelőtt az új információk visszakeresése nehezebb, de maga a tanulási folyamat általában nincs korlátozva. Ezenkívül a Parkinson-kórhoz alkalmazott gyógyszerek súlyosbíthatják a demenciát, és megnehezíthetik a Parkinson-kór demenciájának kezelését. An epilepsziás roham arra vezet, hogy az esemény után az érintett nem emlékszik a roham alatt és röviddel azelőtt eltelt időre.
Ezért memóriavesztés van erre az elmúlt időszakra, tehát retrográd amnézia. Idősebb embereknél a memóriazavarokat is úgy kell tekinteni epilepszia. Ebben az esetben olyan atipikus tünetek, mint a tudat rövid távú beszédzavarok, zavartság vagy ideiglenes memóriavesztés is jelezheti epilepszia, így tipikus roham nem feltétlenül fordul elő.
A szív a támadás kardiovaszkuláris letartóztatáshoz vezethet. Ez oxigénhiányhoz vezet minden szervben és az agyban. Ha az agy sokáig alultáplált, az agykárosodás valószínűsége nagyobb, mert az idegsejtek elpusztulnak. Ennek eredményeként a memória teljesítménye is csökkenhet. A betegek körülbelül fele memóriavesztési formában szenved a szív támadás.
