Stressz | Szédülés hányingerrel

feszültség

A stressz tipikus kiváltó oka az olyan panaszoknak, mint a szédülés és hányinger mai társadalmunkban. Állandó vagy tartós stressz a munkahelyen vagy a magánkörnyezetben, különösen a szív-és érrendszer ideges, ami megnövekedett szív árak és magas vérnyomás. Ez károsíthatja az egyensúly szerve és ezáltal szédülést okoz. A hormonok krónikus stressz is érinti, amely további tüneteket okozhat a gyomor-bél traktusban (pl hányinger).

Időtartam

A szédülést általában a szemünk által küldött információk közötti eltérés okozza agy és azokat az információkat, amelyeket vestibularis rendszerünk az agynak küld. Gyakori jelenség például a szédülés, amely még a után is jelentkezhet sokk. Ebben az esetben a sérülés súlyosságától függ.

A tünetek általában nem tarthatnak tovább néhány napnál. Vannak azonban olyan emberek is, akik krónikus szédülésben szenvednek. Ez gyakran előfordul bizonyos helyzetekben, így az egyéni szédülés és hányinger a támadások néhány perctől óráig tartanak.

Ezeket azonban ismételten kiválthatják, és egy életen át kísérhetik az érintetteket. Szédülés és hányinger is előfordulhat a sokk. Ebben az esetben a sérülés súlyosságától függ.

A tünetek általában nem tarthatnak tovább néhány napnál. Vannak azonban olyan emberek is, akik krónikus szédülésben szenvednek. Ez gyakran előfordul bizonyos helyzetekben, így az egyéni szédülés és émelygés néhány perctől óráig tart. Ezek azonban újra és újra kiválthatók, és egész életükben kísérhetik az érintetteket.

Okok

Az okok szédülés hányingerrel alapvetően három fő betegségterületre osztható. Ezek közé tartozik a vestibularis, a nem vestibularis és a pszichogén okozott szédülés. A vestibularis szédülés a vestibularis szerv rendellenessége által okozott szédülés a belső fül.

A leggyakoribb ok ebben az esetben az úgynevezett jóindulatú pozicionálás szédülés. Egészséges emberben az egyensúly szerve szenzoros sejtekből áll, amelyek képesek mérni mind a lineáris gyorsulást, mind a forgási mozgásokat. A sejtek különlegessége a forgási mozgások mérésére, hogy gélszerű bevonatukon kis kristályok vannak.

Ha egy vagy több kristály meglazul, irritálja a mozgás helyes érzékelését. Ennek eredménye egy rövid ideig tartó szédülés a testtartás megváltozása után, például fekvés közbeni fordulás után. A szerv szervének közvetlen zavarának másik oka egyensúly a halló és a vestibularis károsodása idegek.

Elvileg nem mindegy, hogy maga az ideg vagy annak lefolyása hogyan és milyen módon károsodik. Az ideggyulladástól az ideget nyomó struktúráig minden lehetséges. Ha a vestibularis szervtől az információ továbbítása zavart, a agy nem tudja feldolgozni a helyesen érzékelt szenzoros benyomásokat.

A szédülés tünetként jelenik meg, és intenzitásának növekedésével hányinger kísérheti. Az októl függően állandó lehet, vagy csak támadásokban fordulhat elő. Ha nincs károsodása a szervében egyensúly, az orvosok nem vestibularis okokról beszélnek.

A nem vestibularis ebben az esetben azt jelenti, hogy az ok valahol a testben található, de nem benne a belső fül maga. Mindenesetre fizikai oka megtalálható. A vizuális hibától a ritmuszavarig szív, az okok széles körben elterjedtek a betegség ezen területén.

Még egy helyigény is a agy, amely akadályozza az érzékszervi benyomások feldolgozását és szűrését, elképzelhető lenne. Minden fizikai oknak azonban közös, hogy kiváltja a forgási szédülés. Az érintett személyek úgy érzik, körhintában vannak, és a probléma súlyosságától függően nem képesek rögzíteni egy pontot.

A betegség utolsó fő területe a szédülés, ahol fizikai ok nem található. A szakkifejezésekben pszichogén szédülésnek nevezik. A legtöbb esetben a vertigo támadások egyértelmű kiváltó okhoz rendelhető, és általában erős pszichológiai stresszhelyzeteken alapul.

Tipikus példa lenne a szédülés hányingerrel egy fontos vizsgálat előtt. Az ilyen típusú vertigo jellemzője, hogy a vertigo egyik formája. Az érintettek ezért úgy érzik, mintha egy imbolygó hajón lennének a nyílt tengeren.