Bevezetés
Szédülés (latinul: szédülés) az egyik leggyakoribb panasz, amellyel az emberek a mindennapi életben szembesülnek. Többek között ez tükröződik a háziorvos várójában is. Az összes háziorvosi beteg körülbelül 10% -a szédülést ad okként arra, hogy elképzelje.
A frekvencia szédülés az életkor előrehaladtával is folyamatosan növekszik. A 30 évnél idősebbek legfeljebb 65% -a szenved szédülésben havonta legalább egyszer. Szédülés a szédülésnek csak egy alformája az emelés és szélhámosság.
Irányított forgásérzékelés jellemzi, amely lehet az óramutató járásával megegyező vagy az óramutató járásával ellentétes irányú. A rotációs vertigo sokféle helyzetben előfordulhat, és teljesen más tanfolyamokat végezhet. A különféle okok mögött álló mechanizmusok összetettek és részben még mindig megmagyarázhatatlanok, ami gyakran megnehezíti a hatékony kezelést.
Miben különbözik a rotációs vertigo a csalástól?
Rotációs szédülés és csalás a szédülés két különböző formáját jelöli. Durva differenciáláshoz általában elegendő az anamnézis, azaz az érintett személy kihallgatása. A forgó szédülés nagyjából olyan, mint a szédülés, amelyet egy hosszabb körhintás után érez. Az imbolygó vertigo viszont jobban hasonlítható a dagadó hajón érzéshez. Attól függően, hogy az érintett személy milyen típusú szédülésben szenved, ez különböző okokra utalhat, ezért a vertigo két formájának megkülönböztetése elsősorban diagnosztikai szempontból releváns.
Okok
A szédülés önmagában nem betegség, hanem a betegség jeleként a vestibularis rendszer zavarának része. Ennek a rendellenességnek a tényleges oka számos különféle klinikai kép lehet, de a rendellenesség helye gyakran közvetlenül benne van az egyensúly szerve, az úgynevezett vestibularis szerve a belső fül. Különösen három betegség kiemelkedő jelentőségű.
Ezeket a gyakoriság sorrendjében soroljuk fel: A jóindulatú ok megértése érdekében pozicionális szédülés, először meg kell nézni a az egyensúly szerve, amely többek között a három félkör alakú csatornából és két vak végű „csőből” (sacculus és utriculus nevű) áll. Ez utóbbiak az úgynevezett otholitokat tartalmazzák haj sejtek, amelyek szintén a boltívekben találhatók. Ezek mikroszkóposan kis kristályok, amelyek egy zselatin membránon ülnek, és fokozzák a környező folyadék finom mozgását, amikor a fej mozog.
A jóindulatú testtartási vertigo okát a legtöbb tudós manapság az otholitok kicsi leválásainak tekinti, amelyek elzárják az ívet és így a tipikus tüneteket okozzák. A Menière-kór oka ma is megmagyarázhatatlan. A neuritis vestibularis háttere szintén megmagyarázhatatlan.
Azonban a vírusos fertőzés vestibularis ideg nagyon valószínű. Vita tárgyát képezi a boltívekben található endolimffolyadék keringési rendellenessége is. A szédülésnek számos más oka is van.
Ide tartoznak például keringési rendellenességek cerebellaris részek, a nyaki gerinc traumás sérülései, a szédülés migrén, vagy súlyos pszichés stressz és betegség.
- A jóindulatú paroxizmális pozíciós vertigo
- A Menière-kór
- Vestibularis neuritis (az egyensúlyi szerv krónikus diszfunkciója)
A rotációs vertigo fent említett okai mellett a nyaki gerinc traumás sérülései is okozhatják a rotációs vertigót és általában a szédülést. Eredményeképpen ostorszíj trauma, amely magában foglal egy úgynevezett ostorcsapás mozgást, a ízületek között fej és a nyaki csigolyák károsodhatnak, ami a fejízület instabilitását eredményezheti.
Ez az instabilitás hiányos diszlokációt (subluxációt) eredményez az első két nyaki csigolya között, és neurológiai tüneteket, például eszméletvesztést okozhat a agy. Az esetek túlnyomó többségében ezután szédülés jelentkezik. Ha a forgási szédülés csak akkor jelentkezik, amikor a fej mozog, nagy valószínűséggel jóindulatú paroxizmális pozicionáló vertigo van jelen.
Tipikus példa a vertigo előfordulása az ágyban történő egyszerű forgatás során. A szédülés nagyon hirtelen jelentkezik és 20-30 másodpercig tart. A kezelés általában problémamentesen lehetséges, ha egy szakértő orvos elvégzi a több pozicionálási manőver egyikét. Más típusú szédülés azonban a helyzettől függetlenül fordul elő, akár fekve, állva vagy sétálva.
Ez a megkülönböztető tulajdonság fontos szerepet játszik a vertigo okának meghatározásában. A pusztán fizikai okok mellett a szédülés a stresszhez és más pszichés stresszhez és betegségekhez is kapcsolódhat, következménye és oka is lehet. Az ebből eredő szédülést szomatoform szédülésnek nevezik, és korántsem kevésbé súlyos, mint a vertigo fizikai oka.
Valójában a vertigo betegek 20 százaléka szenved ebben a vertigo formában. A legfontosabb kérdés, amely először felmerül, az, hogy mennyire súlyosak a tünetek. A kezelést különösen akkor kell megfontolni, ha korlátozzák az érintett személyt a mindennapi tevékenységében.
A stressz által okozott vertigo tünetei nagyon változatosak lehetnek. Például megjelenhet rotációs, ingó vagy vertigo vertigóként, és páciensenként különböző hosszúságú lehet. A szomatoform szédülés diagnózisát gyakran megelőzi egy igazi orvos-odüsszia, így a hatékony terápia gyakran későn kezdődik.
Ezért a szédülés pszichológiai okait szem előtt kell tartani, ha a szédülés tünete miatt különböző szakemberek látogatása eredménytelen marad. MS-ben (Sclerosis multiplex), több év leforgása alatt a központi idegrostok idegrendszer (különösen a agy) egyre inkább károsodnak. Jellemzően először olyan tünetek jelentkeznek, mint a látásromlás és a krónikus kimerültség.
Idővel egyéb tünetek, például a tanítvány szélesség, fájdalom a szemmozgás során a látás romlása lép fel. A szemmozgás zavara miatt akut rotációs vertigo támadások fordulhatnak elő. Ezenkívül járási rendellenességek és a összehangolás szintén előfordulhat.
Fejfájás mint például feszültség fejfájás és a migrén is tünete lehet sclerosis multiplex. A fejfájás különböző tüneteit gyakran nem szédülés vagy szédülés is kíséri. Migrén egyfajta fejfájás, amelyet számos különböző tünet kísérhet.
A szédülés azonban nem tartozik a migrén támadás. Habár hányinger és a hányás előfordulhat, a szédülés meglehetősen ritka egy „normális” migrénben. Más a helyzet a kisagyi tünetekkel járó migrénnél. A kisagy felelős a összehangolás mozdulatok, és ezért veszteséghez vezethet egyensúly és szédülés zavarok jelentkezésekor. A szédülés különféle formái fordulhatnak elő, például forgó szédülés, vertigo vagy akár irányítatlan vertigo.
