Mi a szem retinája?
A retina egy idegszövet, és a szemgolyó három falrétege közül a legbelső. A pupilla szélétől a látóideg kilépési pontjáig terjed. Feladata a fény érzékelése: a retina regisztrálja a szembe jutó optikai fényimpulzusokat, és elektromos jelekké alakítja át, amelyeket aztán a látóidegen keresztül továbbít az agyba.
A retina szerkezete
A retina két részre oszlik - egy elülső és egy hátsó részre.
Elülső retina szakasz
A retina elülső része (pars caeca retinae) az írisz hátsó részét és a csillótestet fedi. Nem tartalmaz fotoreceptorokat (fotoreceptorokat), ezért érzéketlen a fényre.
A hátsó retina szegmens és a ciliáris test közötti határ a ciliáris test hátsó szélén húzódik. Ez az átmenet szaggatott vonal alakú, és ora serrata néven ismert.
A retina hátsó része
A hátsó retina szakasz (pars optica retinae) a szem teljes hátsó részét, azaz a hátsó szemgolyó belsejét szegélyezi. Fényérzékeny fotoreceptorokkal rendelkezik:
Pigment hám (stratum pigmentosum)
Az egyrétegű pigmenthám (stratum pigmentosum) a szem középső rétegének belsejében fekszik, és így határos az érhártyával. Megnyúlt barna pigmentszemcsékkel rendelkezik, és a stratum nervosumban lévő fotoreceptorokig terjed. A hám fő funkciója a fotoreceptorok oxigénnel és tápanyagokkal való ellátása (a véren keresztül).
Fényérzékeny réteg (stratum nervosum)
A stratum nervosum, a retina belső rétege tartalmazza a látópálya első három neurontípusát, amelyek sorba kapcsolódnak. Kívülről befelé ezek azok
- fotoreceptor sejtek (rudak és kúpok)
- bipoláris sejtek
- ganglionsejtek
Más sejttípusok (vízszintes sejtek, Müller-sejtek stb.) is megtalálhatók a stratum nervosumban.
A három neurontípus (rúd- és kúpsejtek, bipoláris sejtek, ganglionsejtek) sejttestei rétegekbe rendeződnek. Ez összesen tíz réteget eredményez, amelyek a retina stratum nervosumát alkotják.
Rudak és kúpok
A rudak és kúpok megosztják a fényérzékelés feladatait:
- Rudak: A szem körülbelül 120 millió rúdja felelős az alkonyati látásért és a fekete-fehér látásért.
- Kúpok: A hat-hét millió kúp kevésbé érzékeny a fényre, és lehetővé teszi számunkra, hogy napközben lássuk a színeket.
A kúpok és rudak szinapszisokon keresztül közvetlenül érintkeznek a neuronális kapcsolósejtekkel, amelyek az optikai ganglionsejteknél végződnek. Számos érzékszervi sejt egy ganglionsejtben végződik.
Sárga folt és optikai gödör
Az úgynevezett „sárga folt” (macula lutea) egy gömbölyű terület a retina közepén, amelyben a fényérzékeny érzéksejtek különösen sűrűek. A „sárga folt” közepén egy mélyedés található, amelyet vizuális gödörnek vagy központi gödörnek (fovea centralis) neveznek. Csak kúpokat tartalmaz fotoreceptorként. A fedő sejtrétegek (ganglionsejtek, bipoláris sejtek) oldalra tolódnak el, így a beeső fénysugarak közvetlenül a kúpokra esnek. Ezért a látógödör a legélesebb látás helye a retinán.
A fovea távolságának növekedésével a kúpok aránya a retinában csökken.
Vakfolt
A ganglionsejtek folyamatai a szem hátsó fundusának területének egy pontján összegyűlnek. Az úgynevezett „vakfolton” (papilla nervi optici) az idegvégződések elhagyják a retinát, és látóidegként kötegben lépnek ki a szemből. A fényjeleket a retináról továbbítja az agy látóközpontjába.
Mivel a retina ezen részén nincsenek fényérzékelő sejtek, ezen a területen a látás nem lehetséges – innen ered a „vakfolt” elnevezés.
A retina működése
Milyen problémákat okozhat a retina?
A szem retináját különféle betegségek és sérülések érinthetik. Néhány példa:
- Macula degeneráció: A retina a makula területén (sárga folt) károsodik. Leggyakrabban az idősebbek érintettek (életkorral összefüggő makuladegeneráció, AMD).
- Retina leválás: A retina leválik a szem hátsó részéről. Kezelés nélkül az érintettek megvakulnak.
- A retina artéria elzáródása: Ritkán vérrögök lépnek be a retina artériába vagy annak egyik oldalágába, és blokkolják a véráramlást. Ez hirtelen egyoldalú vakságként vagy látótérkiesésként (scotoma) nyilvánul meg.
- Diabetikus retinopátia: A kezeletlen vagy rosszul kontrollált diabetes mellitus (cukorbetegség) károsítja a retina legkisebb ereit. Ez oxigénhiányhoz és a retinában lévő fotoreceptorok pusztulásához vezet. A lehetséges következmények a látásromlás és a vakság.
- Koraszülöttkori retinopátia: A 2500 grammnál kisebb születési súlyú koraszülötteknél a retina erei még fejlődnek. Az oxigén megzavarja ezt a folyamatot, aminek következtében az éretlen erek bezáródnak, majd elszaporodnak.
- Retinitis pigmentosa: Ez a kifejezés olyan genetikai retinabetegségek csoportjára utal, amelyekben a fényérzékelő sejtek fokozatosan elhalnak.
- Sérülések: Például a szem zúzódása a retina elülső és hátsó része közötti határon, az ora serrata szakadáshoz vezethet.
