Definíció A tiolok R-SH általános szerkezetű szerves vegyületek. Ezek az alkoholok (R-OH) kénanalógjai. R lehet alifás vagy aromás. A legegyszerűbb alifás képviselő a metántiol, a legegyszerűbb aromás a tiofenol (a fenol analógja). A tiolok formálisan hidrogén -szulfidból (H2S) származnak, amelyben a hidrogénatomot egy… Tiolok
Meghatározás A karbonsavak R-COOH (ritkábban: R-CO2H) általános szerkezetű szerves savak. Maradékból, karbonilcsoportból és hidroxilcsoportból áll. A funkcionális csoportot karboxilcsoportnak (karboxilcsoport) nevezik. A két vagy három karboxilcsoportot tartalmazó molekulákat dikarbonsavaknak vagy trikarbonsavaknak nevezzük. Példa egy… Karbonsavak
Meghatározás A ketonok olyan szerves vegyületek, amelyek karbonilcsoportot (C = O) és két alifás vagy aromás gyököt (R1, R2) kötnek a szénatomjához. Az aldehidekben az egyik gyök egy hidrogénatom (H). A ketonok például alkoholok oxidálásával szintetizálhatók. A legegyszerűbb képviselő az aceton. A ketonok nómenklatúráját általában… ketonok
Definíció Az amidok olyan szerves vegyületek, amelyek olyan karbonilcsoportot (C = O) tartalmaznak, amelynek szénatomja nitrogénatomhoz kapcsolódik. Általános szerkezetük a következő: R1, R2 és R3 lehetnek alifás és aromás gyökök vagy hidrogénatomok. Az amidok karbonsavval (vagy karbonsav -halogeniddel) és aminnal szintetizálhatók… Amid
Definíció Az aminok szerves molekulák, amelyek nitrogén (N) atomokat tartalmaznak szén- vagy hidrogénatomokhoz kötve. Formálisan ammóniából származnak, amelyben a hidrogénatomokat szénatomok váltották fel. Elsődleges aminok: 1 szénatom Másodlagos aminok: 2 szénatom Harmadik aminok: 3 szénatom A funkcionális csoportot aminocsoportnak nevezik,… Az aminok
Definíció A fenolok egy vagy több hidroxilcsoportot (Ar-OH) hordozó aromás vegyületekből álló szerves vegyületek. A legegyszerűbb képviselő a fenol: ez ellentétben az alkoholokkal, amelyek egy alifás gyökhöz kötődnek. Például a benzil -alkohol alkohol és nem fenol. Nómenklatúra A fenolok nevei –fenol utótaggal képződnek, pl. fenolok
Definíció Az alkánok szerves vegyületek, amelyek kizárólag szén- és hidrogénatomokból állnak. Ezek a szénhidrogének közé tartoznak, és csak CC és CH kötéseket tartalmaznak. Az alkánok nem aromásak és telítettek. Ezeket alifás vegyületeknek nevezik. Az aciklusos alkánok általános képlete C nH 2n+2. A legegyszerűbb alkánok a lineáris… alkánok
Definíció Az alkének olyan szerves vegyületek, amelyek kettős kötést tartalmaznak a szénatomok között (C = C). Az alkének szénhidrogének, vagyis kizárólag szén- és hidrogénatomokat tartalmaznak. Telítetlen vegyületeknek is nevezik őket. Ez ellentétben áll a telített kötésekkel, amelyek csak egyetlen kötést (CC) tartalmaznak. Az alkének lehetnek lineárisak (aciklusosak) vagy ciklikusak. A cikloalkének… Alkének
Definíció Az alkoholok az R-OH általános kémiai szerkezetű szerves vegyületek csoportja. A hidroxilcsoport (OH) egy alifás szénatomhoz kapcsolódik. Az aromás alkoholokat fenoloknak nevezik. Ezek az anyagok külön csoportja. Az alkoholokat víz (H 2 O) származékaként lehet előállítani, amelyben hidrogénatom van… Az alkoholok
Definíció Az éterek R1-O-R2 általános szerkezetű szerves molekulák, ahol R1 és R2 azonos a szimmetrikus éterek esetében. A gyökök lehetnek alifásak vagy aromásak. Léteznek ciklikus éterek, például tetrahidrofurán (THF). Az éterek előállíthatók például Williamson szintézisével: R1-X + R2-O – Na + R1-O-R2 + NaX X jelentése halogének Nómenklatúra Triviális nevek… Éter
Meghatározás Az aromás vegyületek legismertebb képviselője a benzol (benzolok), amely hat szénatomból áll, amelyek 120 ° -os szögben vannak elhelyezve. A benzolt általában cilkoalkénként rajzolják, mindegyik három váltakozó egyszeri és kettős kötéssel. A benzol és a többi aromás anyag azonban nem tartozik az alkének közé, és kémiailag másképp viselkednek. … Aromatics
